|
 Vendég: 62
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Történetem - mint általában - fikció
Gézukát nagyon szeretem. Fiatal még, talán nincs 3o éves sem, de szépreményű író szeretne lenni.
Meg van hozzá minden adottsága - szépen fogja a tollat, szép az írása, tud helyesen írni (néha) fogalmazása, no az kívánnivalót hagy maga után, szóval meg van hozzá minden "eszköze", csak írni nem tud. Miért? Nem tudhat mindenki. Mondanivaló? Ugyan minek? De tényleg! Most amikor délután felrongyolt hozzám Gézuka - mert így szokta, hozza a kis irományait úgy egy hónapra visszamenőleg és megvitatjuk. És kezdek elgondolkodni azon - mert olyan szépen beszél, úgy meg tud győzni az igazáról, hogy az csuda! -, hogy mi a fenének is kell egy irodalmi műnek akármilyen apró kis szösszenet is mondanivaló. Ravasz kérdés, elgondolkodtató.
Kezembe veszem az első szösszenetét - ő egyébként nagyívben le fogja sajnálni, hogy mi a véleményem (már ismerem) elhelyezkedik a kedvenc fotelomban és szürcsöli a kávémat. Hadd igya, szívesen adom, mert szeretem mindentől függetlenül.
Első szösszenet. Összesen 4 sor.
Idézem: A vonat elment. Milyen vonat? Mit tudom én! Különben is, kit érdekel, az a lényeg, hogy elment. Mennie kell, mert van neki menetrendje, menetideje, és akkor már menjen!"
Második szösszenet:
A hajó is kikötött. Hogy hol, tök mindegy, az a lényeg, hogy nem futott zátonyra. Így legalább megérkezett. Hogy hova? Már megint ez a hülye kérdés. Nem mindegy? No most mondd meg, neked nem mindegy? Dehogynem! Nekem is. Nekem meg főleg! Na hát akkor! Folyton ez a rengeteg kérdés és nincs rá válasz! Nincs hát! Minek? Lényeg, hogy a hajó lehorgonyzott.
Ennyi.
Harmadik szösszenet.
Ki a fene vagy te?Ismerlek? Lehet, de akkor még nem te voltál, vagy tévedek? Az is lehet. De ha igen, akkor szóljál időben, nehogy összetévesszelek valakivel. Az nem lehet? Te csak azt hiszed? Tegnap te hivtál? Nem, ja én hívtalak és honnan hívtál, vagyis hívtalak? Nem emlékszel, én sem!
Ennyi.
Negyedik szösszenet:
Veszek neked virágot! Hogy miért? Mert szereted, vagy biztos vagy benne? Mibe is kellene biztosnak lenned? Mindegy! Nem lehet veled beszélni úgy sem! Legalábbis én nem tudok. Te tudsz? Jó neked! De azért én nem cserélnék veled, azt úgy hidd el! Nem hiszed? Hát akkor ne hidd! Azt hiszed, érdekel? No, jó, akkor már virágot sem veszek neked. Na csá!
Ennyi.
Ennyi, és nem birom tovább. Bármennyire is gondolkodom, keresem a mondanivalót, megpróbálok a négy szösszenetből egyet kihozni aminek értelme is van, meg mondanivalója is, meg csattanóval is végződik, tutira összetudnám hozni, de Gézuka leint.
- Meg ne próbáld! nehogy belerondíts nekem a műveimbe, te okostojás!- mondja csak így szépen, kedvesen a képembe vágva és nagyokat röhög saját gondolatain. No milyen? Nehogy azt mondd, hogy nem jó! De ha azt mondod, akkor sem érdekel a véleményed, mert nem, és kész!
- Gézukám! Akkor mi a fenének rongyoltál fel megint, ha nem érdekel amit mondok? - kérdezem kíváncsian, de ő nem néz a szemembe, valahová távolba mereng szép szeme világa. Lehet, hogy a legújabb irományán gondolkodik? Lehet! Hogy ez nem jutott eszembe előbb!
- Ne zavarj kérlek most, mert koncentrálok! Igen, szoktam, képzeld el, ahhoz, hogy ilyen remekre sikeredjenek az írásaim koncentrálni kell, mert nagyon fontos a mondanivaló. Érted? Dehogy érted, hiszen látom, hogy csak bámulsz ki a fejedből nagy bambán, csukd össze a szájad, ne idegesíts! No látod, ezért nem tudsz te írni, mert szájtáti vagy, nem érted soha az én gondolataimat, mondanivalómat. Pedig van, hidd el, csak Te nem tudsz rájönni, kevés hozzá a szürkeállományod, mert már elpusztult, elittad? Vagy mi van? - mondja Gézuka szemtelenül.
De nem haragszom rá, mert egyébként rendes, kedves fiú, olyan nyíltszívű, őszinte gyerek, tapintatos, lényegre törő, de szimpi. Ja, szimpatikus, csak éppen írni nem tud.Illetve tud, de számomra élvezhetetlen. De ettől függetlenül nagyon jól el szoktunk beszélgetni, úgy mint most, tartalmasan, egyoldalúan megvitatva az irományait.
Az órájára sasol, gyorsan összepakolja a méregzöld színű dossziéba a négysorosait és elviharzik. Az ajtóból még visszanéz, lazán int felém, talán még puszit is küld és rám szórja intelmeit:
- Aztán mondanivalód legyen! Mert olvaslak ám!
Nehogy szégyent hozzál a fejemre, hogy összevissza írkálsz minden baromságot értelem nélkül. Tudod te, nem vagy annyira hülye, gyakorolnod kell, érted? Sokat! Meglátod, menni fog! Drukkolok Neked!
Ennyi! |
|
|
- június 12 2012 06:08:54
"Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez,
Nagy munkát vállal az magára....."
Kedves Évi!
Alapvető, hogy egy írásnak legyen mondani-valója., de nem is akármilyen.
A Tiednek aktuális a mondanivalója és megszívlelendő.
Én itt az Korongon hiányolom a bátor kritikát. Ha egy vers, vagy novella kívánni valót hagy maga után, jó lenne ha azt valaki megmondaná mi a hiba. A fejlődéshez egy őszinte kritikával lehetne hozzájárulni. Gézuka is remélem megfogadja a tanácsaidat. Ettől függetlenül egy téma még lehet érdekes, ha az író nem tudja a figyelmet lekötni, mert nincs hozzá szókincse, sekélyes a fogalmazása.
Szeretettel gratulálok, nekem tetszik ez az írásod! Ölel Marika  |
- június 12 2012 06:58:30
Kedves Marikám!
Gézuka sajnos nem fogadja meg a tanácsaimat, - ő ilyen, hidd el próbáltam már a lelkére beszélni, felsorakoztattam az érveimet, példával bizonyítottam az igazamat, de mindhiába- sőt Gézuka sokszor meg is sértődött rám, és végül is feladtam. 
Igen, abban teljes mértékben igazad van, hogy egy téma lehet érdekes, de ha valaki írásra adja a fejét, az érdekes témát úgy kell megírni, hogy az lekösse az olvasó figyelmét. És ha nincs hozzá szókincse, sekélyes a fogalmazása, ha megfeszül sem tudja leírni úgy, hogy az élvezhető legyen, szerintem. Van ilyen. De akkor tényleg "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez".
Egy őszinte kritika mindig jól jön és segít. De csak annak, aki engedi.Aki alapvetően el van szállva magától és isten bizony úgy gondolja, hogy jó amit csinál, nem hallgat senkire. No és Gézukám ilyen. Felszalad hozzám időnként, mintegy arra várva, hogy meg fogom dicsérni a semmitmondó szösszeneteit, de látod, leint. |
- június 12 2012 07:09:30
Jaj, és még nem fejeztem be és elküldtem véltetlenül.
Nem hiszem azt, hogy az én írásaim rohadt jók, mert nem, azért én magamat mindig a kezdő szint alatt pár méterrel helyezem el. Innen még lehet fejlődni.
De úgy gondolom, hogy bármilyen kicsi a szösszenetem, azért arra vigyázok, hogy legyen mondanivaló. Még ha nem is világmegváltó, egetverő téma, gondolat, mert tudom, hogy az amatőrök között is vannak tőlem sokkal de sokkal jobbak. Sőt! A profikról nem is beszélve. De én szívesen fogadnám a "negatív" kritikát is, de csak attól a személytől, akire én "felnézhetek", mert jobb nálam, illetve jobban tudja a szabályokat - még ha ő maga nem is tudja alkalmazni - mert ilyen is van. Én úgy gondolom, hogyha egy kritika úgy kerül megfogalmazásra, hogy maximálisan érződik belőle a jószándék és a segiteni akarás, akkor azt mindenki elfogadná itt a Korongon is, de ehhez szükségeltetik bizonyos fokú intelligencia mindkét részről.
No most megint sokat pofáztam, de nem baj talán!
Marikám nagyon köszönöm értékes véleményedet, bölcs gondolataidat, mindig nagyon örülök Neked.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- június 12 2012 07:16:00
Visszajöttem, mert nem jól fogalmaztam! No látod, erről beszélek!
Én úgy gondolom, hogy itt a Korongon csak is intelligens emberek léteznek, tehát itt nem játszhat szerepet az, hogy valaki nem fogadná kellő képpen a negatív kritikát. Ez csak az én képzeletemben játszódik Gézukával kapcsolatosan. |
- június 12 2012 10:08:53
Kedves Évike!
Szerencsére, azok a történetek, amiket írsz, mindig ad az olvasónak valamiféle mondanivalót!
Dellamam (Maria) hozzászólásában írt "idézettel" egyet tudok érteni, mert az aban megfogalmazottak éppúgy "állnak" a jelenre, mint a múltra is!
Gézuka talán egyszer megfogadja bölcs tanácsaidat!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
- június 12 2012 11:53:21
Kedves Zsuzsika!
Őszintén nagyon örülök Neked mindig, Gézukát lehet, hogy meg fogom regulázni, vagy fenyíteni, még nem tudom, de hogy megpróbálom szebb, jobb útra téríteni, az tuti!
Nagyon szépen köszönöm Kedves Zsuzsika, hogy itt jártál.
Szeretettel: Évi. |
- június 13 2012 06:59:29
Zsuzsikám, még visszajöttem, mert nem mondtam el mindent. Annak külön örülök - és nagyon szépen köszönöm a méltatást -, hogy úgy ítéled meg, hogy apró kis szösszeneteimnek van mondanivalója.
Hiszen anélkül mit is ér? No majd megkérdezem Gézukát (is), tutira nyomatni fogja a megfelelő választ!
Szeretettel: Évi. |
- június 13 2012 13:35:26
Kedves Évike!
Többen azért írunk, mert van mondanivalónk. Az is igaz, nem mindegyikünknek ugyanazt jelenti egy történetben, de azért írjuk le, hogy megbeszélhessük, hogy elgondolkoztassunk.
Tetszett az írásod. Szeretettel ölellek: Szomorúfűz |
- június 16 2012 09:00:18
Kedves Margitka!
Nagyon szépen köszönöm, hogy "Gézukámat" is olvastad.
Mindig nagyon örülök véleményednek és szeretettel "látlak".
Ölellek: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
