|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Avagy női dolgok I. rész.
Most hátulsó haladok visszafelé egy nő életében, de tök mindegy - úgy gondolom -, hogy honnan indulok.
Két fiatalasszony - vagy két fiatal hölgy - beszélgetésére lettem figyelmes a napokban és roppant módon elgondolkodtam. Rögtön motoszkált a tudatomban a gondolat, hogy ezt a témát ki kell, hogy fejtsem bővebben. Nem azért, mert én olyan jól tudom, hanem azért mert érdekel és van véleményem, illetve tapasztalatom. Hallgatom a beszélgetésüket.
- Képzeld el, nekem olyan menstruációs görcseim szoktak lenni, hogy napokig nem tudok menni dolgozni. No tudnék, ha akarnék, de nem akarok, no jó az első nap el tudnám viselni fájdalomcsillapítókkal, de nem akarok, mert a férjem (vagy barátom) olyankor nagyon kedves velem. Sajnál, a csillagokat lehozná az égből csak ne legyenek fájdalmaim. és ez olyan jó, mármint nem a fájdalom, hanem figyel rám. Egy hónapban egyszer 3 vagy 5 napig figyel rám.- mondja Klárika és rettenetesen büszke magára, hogy ilyen formán felhívja kedvese figyelmét.
Vera gondolkodik, kissé furcsállja barátnője "eszközeit", melyet bevet annak érdekében, hogy figyeljenek rá.
- Én meg sem érzem, no jó egy kicsit rosszabb a hangulatom, de semmi különös. Tulajdonképpen én már szeretnék a változó korban lenni. Most gondold el, nem kellene védekezni, ha nem védekeznék, nem kellene aggódni a nem várt terhességtől, no és nem kellene megvásárolni havonta az egészségügyi betéteket, szóval összességében jó lenne már a klimax-korban lenni.- mondja Vera.
No igen, és én elgondolkodom. Egy negyven éves nőnél - általában - elkezdődik a menopausa. Először én is azt hittem, hogy oké, tart egy évig a menzesz kimaradása, az frankó dolog, no igen ám csak az összes "mellékhatás", mely tarthat akár mér 5-6-8 évig is, ezt a fene sem gondolta. Jó, jó, hogy nem kell fogamzásgátlás, no de miért is kellene? Olvastam, hogy a klimaxba lépett hölgyeknek csökken a nemi aktivitása és a libidója. ebből következik, hogy "most nincs kedvem, fáj a fejem, vagy egyszerűen hagyjál békén mert rossz hangulatban vagyok" és el is képzelhető a rossz hangulat. Hiszen pszichikailag, lelkileg totál megviseli a nőket a változó kor, nem beszélve a biológiáról.
Akkor végül is mi a szépsége a menopausának és a klimaxnak? Ezt most csak úgy önmagamtól kérdezem, szerettem volna elmondani a véleményemet, tapasztalataimat a két fiatal hölgynek, de úgy gondoltam, hogy inkább nem teszem - már csak azért sem mert nem kérdeztek, úgy pedig nem illik okoskodni - mert úgysem hittek volna nekem. Mindenkinek saját magán kell megtapasztalni a tüneteket, mert azt át kell élni, hogy korrekt legyen a vélemény.
De ettől függetlenül levontam magamban a konzekvenciákat. Minden kornak meg van a maga szépsége, nem kell nyavalyogni, ha egy kicsit fáj a menzesz (van már annyiféle fájdalomcsillapító mint a fene) nem kell visszaélni vele, hogy nekünk nőknek olyan is van.
Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egyszer minden végetér, kezdünk öregedni, nem úgy működik már a testünk, lelkünk, mint fiatal korban, de meg kell találni az oda vezető utat, hogy minél gördülékenyebb, fájdalommentesebb legyen az átmenet az öreg korunkra. Sokan azt gondolják - még ma is sajnos -, hogy véget ért egy fejezet a nő életében, elmarad a menzesz, tovább nincs értéke a nőnek! Dehogyisnem! Kellő figyelemmel, empátiával, némi biológiai ismeretekkel a filkónkban ár fogunk döbbenni, hogy még csak most kezdődik a szép forró ősz az életünkben. Csökken a libidó, tegyünk róla - lehet - nincs többé menzesz, ott egye meg a fene, hőhullám? Majd elmúlik, idegeskedés? Van nyugtató, annyi de annyi lehetőség van ma már, hogy ezt a szép forró őszi napjainkat éveinket csodássá varázsoljuk. Én így gondolom! Aztán lehet, hogy tévedek, tök mindegy.
Ez a kis szösszenet itt a forróság kellős közepén - innen jutott eszembe a forró ősz - csak úgy eszembe jutott, ez sem eget rengető téma, de minden nő életében bekövetkezik, senki sem kivétel. |
|
|
- július 02 2012 11:00:17
Kedves Évám!
Örülök, hogy mégis kikívánkozott a tolladból valami, vagyis ez a női dolgokat feszegető írásod, mert gondolom lesz folytatás.
A hőhullámok nyáron lennének természetesek, de ha "ősszel" jönnek a nem jó dolog.
Ezt a nő életében elkerülhetetlen éveket mindenki másképp éli meg. Van aki drámát csinál belőle, van aki fel sem veszi.
Nagymamámat kérdeztem régen akinek hét gyereke volt, hogy milyen is a klimax. Ő azt mondta nem tudom? Miért? - kérdeztem.
A hét gyerekemmel és huszonhat unokámmal voltam elfoglalva.
Én is megértem, de nem tudom átérezni azok fájdalmát akik e miatt szenvednek. Nyilván alkati kérdés én lazán jutottam túl ezen időszakomon.
Valóban nagy megkönnyebűlés úgy élvezni a ****, hogy nem kell egy esetleges terhesség miatt aggódni.
Én úgy voltam ezzel, ez magánügy, főképpen nem tartozott a férfi kollégáimra. A nagyobbik lányom ötven éves és skaypeoltunk pont ebben a témában (Canadában él) kérdezte, hogy anyu neked hogy is volt, mert nem láttam rajtad semmit akkoriban. Aztán mondja:. Még nekem is van menzesem.
Leányom,ha az én genetikám örökölted, akkor még van három éves mondtam neki.
Viszont az egyik sógornőm az "bele akart halni". Orvoshoz járt, hormon injekciókat kapott, miközben az egész családját kikészítette. Az öcsém már válni akart.
Kíváncsi lennék mások véleményére is.
Szeretettel olvastalak: Marika |
- július 02 2012 11:22:47
éved és nem éves, így helyes |
- július 02 2012 11:33:06
Kedves Marikám!
Örülök, hogy már itt is voltál véleményeddel ebben a témában. Én úgy gondolom, hogy aki itt engem a Napkorongon olvas - mármint a Vendég Olvasóim - (aki véleményt ír mint te is az evidens) igencsak kedveli az ilyen "egyszerű, naturális, mindenki által megélt, átélt mondanivalójú cselekményeket, történéseket", és azt gondolom, hogy ilyenkor nyáron - mivel nem csökkent a "statisztikám", ugyanannyian nyitnak meg, mint télen - egy ilyen kis szösszenet elolvasása üdítőleg is hathat akár! Nyilvánvaló számomra, hogy nem azért "olvasnak", mert olyan brutálisan rossz amit írok. Mert azért azt nem feltételezem senkiről, hogy szeret a rosszul megírt rossz dolgokról olvasni.
Egyébként tényleg embere - A NŐ - válogatja, hogy ki hogyan éli meg, hogyan hisztizik, vagy sem. Volt egy ájtatos manószerű kolléganőnk, minden egyes hónapban úgy élte meg a menstruációs ciklusát, mintha ő lenne az egyedüli a földkerekségen akinek menzesze van. Olyan látványos szenvedést életünkben nem láttunk.
Jó, vannak kellemetlen tünetei, de nem kell vele foglalkozni. Mármint sem a menzesszel, sem a változókorral. Aki meg tényleg fizikailag szenved - mert olyan is lehet - az orvostudomány segít.
No igen, az egy külön téma - hiszen én is zömében férfiak között dolgoztam - de ez tényleg magánügy.
Összességében úgy gondolom, hogy aki eleve nem optimista beállítottságú egyén, nem tudja áthidalni ezt a problémát (sem).
Köszönöm szépen, hogy kedves véleményeddel ide látogattál.
Szeretettel: Évi.  |
- július 03 2012 23:40:32
Kedves Varika12!
A csapos közbeszól!
Én nem panaszkodhatok a menopausámra. Szépen, túléltük, nem emlékszem problémára, igaz egy darabig kapott valami injekciót.
Amikor a természet jobban felmelegedett, nem szomjaztunk, mert sűrübben csapoltunk! 
Szeretettel Andy |
- július 04 2012 07:07:26
Kedves Andy Jazz!
Köszönöm szépen, hogy megtiszteltél értékes hozzászólásoddal.
Szeretettel: Évi. |
- július 04 2012 18:38:08
Kedves Évike!
Azt nem mondhatnám, hogy frissítő hatással van rám most ez a téma ebben a rekkenő hőségben, de vélekedéseddel egyet tudok érteni. A menopauzás időszak után ránk váró klimaxos időszaktól - szerintem - nem kell tartani, ahogy írod is, - kellő ismeretekkel a filkónkban - ezt is nagyon jól át lehet hidalni. Annak, akinek a menopauzás időszak előbb elérkezik az életében, természetesen sokkal tovább tarthatnak az esetleges kellemetlen tünetek, de ha megértjük, hogy ennek így kell lennie, sokkal kellemesebben túl lehetünk rajta. Megértem azokat - és sajnálom is - akiknek ezt az időszakot esetleg egyedül kell megélniük, mert a magány is hozzájárulhat a rossz testi-lelki közérzetünkhöz. Akinek van szerető párja - még ha a szerelem már nagyon is a múlté -, akkor is együtt sokkal jobb elviselni a gondokat, bajokat. És - ha még a férfiak nem is vallják be talán még saját maguknak sem -, nekik is eljön az életükben olyan időszak, amikor már szívesen lefekszenek pihenni a munka után! Így aztán az öregedő pár jól meg van egymás mellett békében és nyugalomban!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- július 05 2012 04:58:21
Elhiszem kedves Zsuzsikám, hogy ez a téma most ebben a rekkenő hőségben nincs rád frissítő kedvező hatással, hiszen mindenki másként éli élte meg (át).
"Akinek van szerető párja, ezt is együtt sokkal könnyebb elviselni", ez így igaz. Természetesen a férfiaknál is van ilyen - ez a kapuzárási pánik?! - azt is embere válogatja, hogy hogyan éli meg.
Köszönöm szépen értékes véleményedet.
Szeretettel: Évi. |
- július 05 2012 18:33:22
Kedves Vendégeim!
Mivel látom, - és ennek végtelenül örülök - hamarosan "le fogok csusszanni" a próza rovatból, mert ismételten felgyorsultak az események.
Nagyon szépen megköszönöm Mindenkinek, hogy ebben a kánikulában is olvastatok.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
