|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 V
Női dolgok II.rész.
Igéretemhez híven visszafelé haladok a női biológiai óra ketyegését illetően, mert olyan szép visszagondolni az elmúlt szép fiatal évekre.
Nincs attól csodálatosabb dolog egy nő életében - véleményem szerint - amikor megkezdődik egy új élet a nő méhében. Hogy szerelem gyümölcse-e, azt mindenki maga tudja, de az lenne a legjobb mindenki számára, ha csak ilyen meggondolásból születnének a csecsemők.
Amikor a mentsruáció egy hónapban kimarad, majdnem bizots, hogy osztódni kezd a megtermékenyített petesejt. (Csak érdekességképpen mondom el ezt a szép emléket, mely talán tizenegy éves koromban történt, amikor az iskolában a testnevelő tanár - aki férfi volt - maga köré "gyűjtötte" a lányokat, a tenyerébe vett egy megszáradt falevelet és magyarázott.
- No figyeljetek lányaim! Ez a falevél itt a tenyeremben a petesejt, mely havonta egyszer kilökődik a petefészekből és elindul a méhüreg felé, hogy megtermékenyüljön, új élet szülessen.
Amennyiben a férfi spermiuma nem eléggé gyors, vagy nincs is a közelben, a petesejt vérzés formájában távozik a méhből. Amennyiben megtermékenyül, osztódni kezd és megkezdődik az új élet". Hogy ezt szemléltesse, ujjaival szétszedte a megszáradt falevelet a tenyerében.
Én úgy gondolom, hogy mi lányok akkor ezt annyira megjegyeztük, hogy még 4o-5o év után is itt él a tudatunkban. Visszakanyarodtam a jó pedagógushoz, mert ilyen a jó pedagógus, szerintem.)
Én úgy gondolom, hogy aki már érezte a méhében magzatának első - semmihez sem hasonlítható piciny mozdulatát - szinte szellőszerű fuvallatát, csodálatos élményben volt része. Amit - gondolom én -, hogy a férfiak azért egy kicsit irigyelnek tőlünk, hiszen ezt az élményt csak a nő érezheti.
Amikor már még tovább fejlődik, egyre erőteljesebbeket mozdul, sőt rúg kicsinyke lábával vagy öklével, azt már párunk is érzi, ha ráteszi a kezét kedvese hasára. De az mégsem olyan érzés, mint amit mi érzünk, nők!
Ettől csodálatosabb élményben egy nőnek - egy leendő anyának -nem is hiszem, hogy része lehet. (Most itt nem beszélnék a szexről, a gyönyörről, kéjről, mert ez - igaz, hogy ehhez a témához kapcsolódik - de nem az a mondanivalóm.)
Másállapot, szeretem ezt a kifejezést, azért is, mert van aki "betegségként", hisztizve, túlreagálva a dolgokat ("kettő helyett kell ennem, maximális odafigyelést igénylek ellentmondást nem tűrően mindenkitől, mert ha nem, kő kövön nem marad") nem kellőképpen fogadja éli át terhességét. Pedig ez egy gyönyörűen szép másállapot. Vigyázni kell ugyan mindenre fokozottabban mint egyébként, de normális keretek között maradva.
Aki szeretetben, megbecsülésben éli át ezt az állapotot boldog ember és boldog emberré válhat születendő gyermeke is, hiszen ő fogja nevelni és ki akarna rosszat a gyermekének. Vagy mégis vannak olyan nők akik ezt akarnák?
Én hiszem, hogyha vannak is, lesznek is, egyre kevesebben. |
|
|
- július 03 2012 10:30:10
Kedves Évi!
Bár azt gondoltam, hogy egy kicsit hosszabban taglalod e csodálatos dolgot, a nő anyává válását, de a lényeg benne van!
Szerintem is az a legcsodálatosabb dolog egy nő életében, hogy anyává válik, életet ad egy kis emberkének.
Én a legjobban azt a szót kedvelem, hogy "áldott állapot"-ban van a nő. A terhesség szó olyan pejoratív.
A legtöbb férfi kényezteti ilyenkor a feleségét. Olyan jól-eső érzés, amikor a férfi fokozottabban figyel ilyenkor a nőre, kényezteti amikor együtt várják a közös gyermek érkezését.
Életem legboldogabb éveit éltem, amikor pici babát vártam és miután megszülettek figyelhettem fejlődésüket. A házasságokat is ez az időszak kovácsolja össze, amikor már van család értelmet kap a közös élet.
Egy nő mindent megtesz azért ha szeretné az anyaságot és nehezen jön össze a fogamzás, persze azért is ha nem akar gyermeket. Sajnos a mai nők először a karriert tartják szem előtt és nem a gyermek szülést, már tisztelet a kivételnek.
Szeretettel olvastam és várom a folytatást!
Ölel: Marika |
- július 03 2012 10:57:48
Kedves Marikám!
Nem akartam hosszabb lélegzetűre hiszen - "a lényeg benne van" - mint ahogy Te is írod. Áldott állapot? Te ezt a kifejezést jobban szereted. Tulajdonképpen igaz, mert végül is a gyermekáldás egy áldott állapot. Terhesség kifejezés pejoratív lenne? Valóban, de egyébként azt, hogy "terhesség" én sem igazán szeretem, mert tulajdonképpen ez egy áldott állapot, mely mégiscsak más állapot!
Igen, szerintem is egy gyermek szoros kapocs egy pár között.
Véleményem szerint akik előtérbe helyezik a karriert a gyerekvállalást elodázva - nem biztos, hogy igazán akarnak gyermeket, vagy egyáltalán felnőttek-e a feladathoz. Mert ehhez igazából nagyon is fel kell nőni. Én is elvetem azokat a gondolatokat, hogy "először karriert építünk, meg házat, meg vagyont szerzünk" és közben elszalad felettünk az idő, jaj, már negyvenévesek vagyunk, hoppá, kellene egy gyerek, majd a bébiszitter, vagy bejárónő, vagy nevelőnő "felneveli"helyettünk.
No ekkor nem szabad gyerekeket vállalni, ilyen meggondolásból.
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi.  |
- július 03 2012 13:33:10
Kedves Varia!Mit mondhatnék mást, mint az előző hozzászólásokat ismételném! csak annyit tudok mondani,hogy gratulálok!Szeretettel:Ferenc... |
- július 03 2012 13:35:44
A "másállapot" egy semmivel össze nem hasonlítható, csodálatos érzés. Szomorú, amikor nincs kivel megosztani azzal a "boldog" állapottal járó, mindennapi élményt.
(Nagymamám még "boldog" állapotnak nevezte |
- július 03 2012 14:58:20
Kedves Ferenc!
Őszintén örülök, hogy hozzászóltál ehhez a témához, hiszen egy gyermekvállalás felelősségteljes döntése mindig az anya és az apa feladata. Én úgy gondolom, - olvasva eddigi verseidet, prózáidat, mert olvasom attól függetlenül, hogy nem kommentálom -, hogy Te maximálisan mindenben együtt döntöttél a felségeddel, aki már sajnos nem él. Soraidból gyermeked - vagy gyermekeid, arra nem emlékszem - és családod szeretete hűen tükröződik. Meg mondom neked őszintén, a vallási jellegű írásodat nem kommentálom, mert én nem vagyok vallásos, de ez nem jelenti azt, hogy nem tartom tiszteletben hitedet. Ha vallásos témáról írsz, inkább nem kommentálom, mert én másképp gondolom - nem mintha ebből vita származna, mert nem, hiszen mindenki abban hisz amiben a legjobb neki és meggyőződése szerint gondolkodik, él, - de ettől függetlenül elolvasom minden versedet vagy prózádat.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a kis szösszenetemet megtekintetted, véleményezted, máskor is szeretettel látlak.
Szeretettel: Évi. |
- július 03 2012 15:06:11
Kedves Pirike!
Én úgy gondolom, hogy ezt a csodálatos érzést, hogyha az szerelemből, szeretből fakad, minden nő egyformán éli meg. Még megkockáztatom azt a kijelentésemet is, hogyha ne talán tán a nő bármilyen okból kifolyólag egyedül vállalja az anyaságot, akkor is felemelő érzés. Hiszen láttam én olyan filmet, illetve olvastam olyan könyvet, ahol erőszak áldozata lett a lány, de mégis megtartotta gyermekét, mert meg akarta, mert átgondolta, hogy az a kicsi fejlődő magzat nem tehet az égvilágon semmiről.
Az anyai ösztön - én úgy gondolom, aztál lehet, hogy nem jól - úgy működik, hogy az ember ragaszkodik a kis élőlényhez.
No aztán erről is lehetne órák hosszat beszélgetni, csak akkor már más lenne a mondanivaló.
Köszönöm szépen, hogy olvastál kedves Pirike és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- július 05 2012 16:24:10
Kedves Varika!
Ha nem haragszol meg rám...  Hogyan is fejeződik be a másállapot a "másik fél" szemszögéből? Részlet egy novellából, a szerzője engedélyével:  
...Na, sikerült a fejemet kidugni, Ekkor erősen megragadott valami óriás féle, és húzott kifelé, hátulról is nyomást éreztem. Ekkor tapasztaltam meg először két új tulajdonságomat. Láttam a külső világot! És bőgni is tudtam! Torkomszakadtából! Hideg volt, maszatos voltam, de beláttam, már nincs visszaút. Ollócsattogást hallottam, majd víz csorgott végig rajtam, kézről-kézre adtak, és végül ott találtam magam a vékony hang kezei között, akinek fájdalomtól meggyötört arcából valami olyan leírhatatlan szeretet áradt rám, amilyet soha a további életemben nem kaptam senkitől.
Szeretettel Andy |
- július 05 2012 16:58:19
Kedves András!
Hogyan is haragudhatnék meg Rád? Ugyan már! Egyébként is roppant örülök annak, hogy tovább folytatod a kis szösszenetszerűségemet a "másik fél" szemszögéből, hiszen ez így teljes és kerek.
Már hogyne emlékeznék az említett novellára és a szerzőjére - azért jó, hogy kikérted az engedélyét, mert rend a lelke mindennek - hiszen szeretem az írásait.
2O11. május o5-én kelt napvilágra itt a NAPKORONGON "Egy újszülött képzeletbeli élménybeszámolója" címmel és én írtam hozzá legelőször a véleményemet. Nem tudom, hogy emlékszik-e rám, ha nem, az sem baj, az a lényeg, hogy én emlékszem.
Kedves András!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismételten kiegészítetted novellámat, hiszen minden fél szemszögéből meg kell ismerni a valóságot.
Egyébként, ha találkozol a napokban az előbb említett szerzővel add át neki légy szíves üdvözletemet!
Szeretettel: Évi. |
- július 06 2012 20:12:17
Kedves Vendégeim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismételten "teker" a számláló és érdeklődéssel fogadjátok kis halvány szösszenetemet.
Szeretettel gondolok Rátok ismeretlenül is. De Nektek könnyebb, mert Ti már hellyel-közzel "ismertek" írásaim alapján. No de nem baj, én pedig megismerlek benneteket képzeletem szárnyán hozzátok röppenve!
Szeretettel: Évi. |
- július 07 2012 09:07:33
Kedves Évi!
Örülök, hogy Te is úgy élted meg az anyaságot, ahogy én is, és sokan még rajtunk kívül. Nagyon kellemes és jó érzés, amikor azt érezzük, hogy gyermekünk megmozdult, és az is, amikor a kis talpacskáit szinte ki tudjuk tapitani. Vannak ugyan néha kellemetlen érzések is, de ez elenyésző ahhoz képest, amit a 9 hónap alatt átélünk!
Én mindkét "másállapotomra" szívesen emlékszem vissza!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
- július 07 2012 09:46:00
Kedves Zsuzsika!
Örülök, hogy időt szakítottál e kis szösszenetem megtekintésére.
Én tényleg így éltem meg a másállapotot mindkét gyermekemmel, szerencsémre nem igazán volt sem hányingerem, sem egyéb kellemetlen tünet, annyi volt csak, hogy nem kívántam a kávét és a cigit.Tehát nem kellett nagy erőfeszítés ahhoz, hogy ne kávézzak.
Igen, a vége felé - amikor már nem nagyon fért a méhbe, igencsak "megrugdosott mindkettő", az már egy kicsit kellemetlen volt, de hisz érthető, szűk volt már neki a "lakás".
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél és elmondtad tapasztalataidat.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
