|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
A szerelmeseknek nincs akadály, ha házasodni akarnak.
Gy.
A kis ház előtti padon üldögélt a nagymama, amikor azon a kellemes nyári estén haza érkezett az unokája kézen fogva egy magas jókiállású fiatalemberrel.
- Nagymama, ő Péter!- mutatta be udvarlóját Julika.
- Kezét csókolom!
- Isten hozta! Szólítson csak Zsuzsika Néninek!
- Na üljetek ide mellém! Na mondja csak aztán el szépen sorban fiam, hogy kiféle, miféle ember is maga?
Tudni szeretném ki teszi a szépet az én unokámnak!
- Beszéljen aztán hangosan, mert kicsit rossz a hallásom.
- Kérdezzen csak nyugodtan Zsuzsika Néni!
Pétert lentről fel, a gyökerektől a összes rokonig mindenről kifaggatta a kíváncsi nagymama.
- Már kicsit kellemetlenül érezte magát a fiatalember, amikor a szándékairól is kérdezgette, hogy mikor akarja majd feleségül venni Julikát.
Elérkezett az ősz, amikor a szerelem a fiatalok között már teljes lángon égett. Nem láttak, nem hallottak csak körülöttük forgott a világ.
Nem tudtak egymással betelni, minden percet egymás karjaiban töltöttek volna.
Aztán eljött az idő és már tudták, hogy Péter három nap múlva leszerel a katonaságtól, ugyanis sorkatonai szolgálatát töltötte a vidéki kisvárosban.
- Julikám szerelmem, gyere hozzám feleségül, de most azonnal, mert ismerem magam, ha én visszamegyek Budapestre és élem a régi legény életemet, a haverokkal a szórakozásokkal, az éjszakai mulatozásokkal, már nem biztos, hogy visszajövök érted.
- De Péter, csak ilyen váratlanul, hiszen soha sem mondtad, hogy feleségül akarsz venni. Én számítottam rá, hogy biztosan el kell válnunk, már készültem rá. Tudod még tizennyolc éves sem vagyok, még iskolába kellene járnom. A szüleim sem egyeznének bele, enélkül nem is adnának össze bennünket.
- Ha nem egyeznek bele, akkor titokban házasodunk. Ismerem az anyakönyvvezetőt, majd azt mondom neki, hogy terhes vagy és akkor azonnal összeadnak.A feletteseimmel mindent megbeszéltem, tudod a laktanyaparancsnok a barátom apja azért is hoztak ide katonának. Adnak két hét nősülési szabadságot és csak utána jövök vissza leszerelni.
- Na nem, ilyen hazugság árán? Én nem mondom, hogy terhes vagyok. Tudom a szüleim biztosan nem egyeznének bele, hogy most férjhez menjek. Már készülök az egyetemi felvételire.
Még szabadkozott Julika, de mivel annyira szerelmes volt Péterbe és nem akarta elveszíteni, mindenbe beleegyezett.
Egyedül csak öccsének árulta el mire készülnek, de a tizenhat éves fiú sem helyeselte a dolgot.
- "A Magyar Népköztársaság nevében önöket ezennel házastársaknak nyilvánítom"
A két sorkatona, a tanuk gratuláltak, majd négyen a közeli kis vendéglőben pár pohár bor és a zónapörkölt mellett vidáman ünnepelték ezt a nagy napot a fiatal pár életében.
Közben Öcsi futva érkezett Julika édesanyjához a munkahelyére.
- Anya! Most esküdik Julika és Péter a Tanácsházán!
Rövid időn belül mindenki megtudta a hírt a szomszédok, rokonság, az ismerősök az osztálytársak.
A nagymama sopánkodott: Még templomba se mennek, nem lesz azon Isten áldása!
- Csak haza jönnek tán és elmondják mit tettek - jegyezte meg az apa a méregtől dühösen a munkából hazatérve a hír hallatára.
Közben a nagynénik, a nagymama szervezkedni kezdtek, hogy mégis el kellene valahogy rendezni a templomi esküvőt, amikor Öcsivel együtt megérkezett Julika és Péter.
Sírások és szemrehányások közepette tudomásul vette mindenki, hogy ami megtörtént az tény, kívánták legyen boldog az ífjú pár.
Előállt a nagymama a templomi esküvővel, mint kész ténnyel, már ismerve a papot előre küldte Öcsit a templomba.
- Zsuzsika nagymama én nem vagyok vallásos én ateista vagyok, nem is vagyok megkeresztelve azt hiszem, nem megyek én oltár elé - szabadkozott Péter.
Mit tesz a szerelem! Julika kérésére, hogy legyen meg a nagymama és a nagynénik akarata is most Péter engedett és egyezett bele mindenbe.
Katonai egyenruháját is átváltotta a nála lévő kis bőröndben lévő szép csináltatott sötétkék öltönyre és a fényesre tisztított félcipőre.
Kis keresgélés után előkerült valakinek a szekrényéből egy fehér ruha, kis kalap, amire fátyolt is varrtak.
Julika kelletlenül indult a templom felé, de Péter felvidította.Hátul a templom mögötti helyiségben egy atya némi hivatalos és nem hivatalos kérdések után bejegyezte a fiatal pár adatait, majd az oldal-ajtón kiengedte őket.
Vidám hangulatban érkeztek az oltár elé, ahol a pap már várta őket. A családtagok, ismerősök szinte betöltötték az egész templomot.
A szertartás a megszokott menet szerint zajlott. Péter semmit nem értett belőle, csak akkor kapta fel a fejét, amikor nyújtott hangon énekelve a pap eképpen olvasott az írásokból:
- "Szaporodjatok, mint Barbara, sokasodjatok, mint Izsák!"
Péter megbökte a mellette térdeplő Julikát és halkan a fülébe súgva kérdezte: - hányan voltak ezek az Izsákék!
- Nem akarok én sok gyereket!
- Azt hiszem tán tizenkét gyerekük volt, válaszolt Julika, de ezen már kuncogtak és rázkódott a válluk a visszafojtott nevetéstől.
A pap csöndesen súgta: kérem őrizzék meg komolyságukat.
A templom csöndjéből a nagymama látva a fiatalok vállának rázkódását , sivítós hangján megszólalt, azt hitte, hogy sírnak: Drága kis aranyoskáim hogy meg vannak hatódva!!
Erre aztán Péter tényleg törölgette a könnyeit, a nevetéstől.
A násznép kivonult a templomból és a templom előtt a fiatal pár felállt a lépcső tetejére.
Péter határozott hangon megszólalt:
- Köszönöm mindenkinek, hogy eljött, de most mi pár perc múlva indulunk az ide rendelt taxival a pályaudvarra a feleségemmel elutazunk a Mátrába.
- És mi lesz a lagzival? - kérdezte érces hangján Julika keresztapja!
A lagzit most tartsák meg nélkülünk, érezzék jól magukat, s megfogva Julika kezét maga után húzva vidáman futottak a várakozó taxi felé. |
|
|
- július 10 2012 14:01:25
Kedves Marikám!
Jó kis vidám, kellemes, üdítő történetet hoztál kedves Marika!
Lelki szemeim előtt látom a kuncogó fiatalokat a "szaporodás és sokasodás" elhangzása után. Egyébként egyenruhában be sem léphetett volna a templomba, nekünk sem lett volna szabad - ha akartuk volna, no de miért akartuk volna, hiszen hasonló volt a világnézetünk mint a történetedben szereplő fiatal párnak - templomi esküvőt tartani, csak polgárit.
De én úgy gondolom, hogy egy házasság sikere, vagy akár a fiatalok boldogsága nem ezen áll vagy bukik.
Ez így igaz kedves Marikám, ahogy a mottódban írokd, hogy.
"a szerelmesek előtt nincs akadály ha házasodni akarnak" és én úgy gondolom, hogy ez így van jól.
Szeretettel olvastalak és gratulálok remek írásodhoz.
Ölellek: Évi.  |
- július 11 2012 15:20:10
Kedves Maria!
Igaz, hogy ez a történet már régebben "játszódott", de én láttam már olyan filmet is, amiben az esküvő után a fiatalok valóban nászútra indultak és a rokonságot otthagyták, hogy nélkülük vígadjanak! Egyébként igaza van Évikének, a hosszú boldog házaság titka nem azon múlik, hogy polgári esküvőt rendeznek-e vagy papnl is megesküdnek a fiatalok. A rokonságunkban volt olyan, hogy két pap is eskette őket a templomban, mégis elváltak!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
- július 13 2012 19:50:31
Nincs garancia egy házasság boldogulására... de hányszor lezajlodhat ez a tragikomédia a házasulásra készülődök és a család között...
Bár úgy gondolom ma már nem is olyan frekventált kérdés, hanem mi mennyibe kerülhet...és a mennyasszonytánc fedezi e a költségeket... |
- július 13 2012 19:58:51
Kedves Évi, Zsuzsa és Eta!
Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a kis történetet.
Dellamama |
- július 14 2012 10:26:33
Kedves Mária!
Nekem mindez nagyon tetszik Most ismét végigfutottak rajtam az emlékek. Hasonló esküvőm volt
Szeretettel olvastalak. Ölellek: Szomorúfűz |
- július 19 2012 15:48:56
Kedves történet, Lehet, hogy így történt meg.
Irásod tetszett.
Szeretettel ovastalak
Yankó |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
