|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Vihar utáni megtörtént szomorú eset!
 V
Csókolózó vadgerlepár fészket rakott az öreg gesztenyefán ablakom előtt!
Szerelmüknek két gyümölcsét a pár felváltva
féltve őrízte, hol egyik ment ki táplálkozni és inni,
hol a másik, ebben az embert is próbáló hőségben.
A sűrűlombú gesztenyefa hűs árnyat adott nekük,
jó volt reggelente búgásukat hallani.
Sajnos semmi sem tart örökké.
A kibírhatatlan hőségnek is vége lett egy délután,
óriási vihar, zivatar, dörgés, villámlás tört ki, hatalmas
égiháború és felhőszakadás!
Nagyon kellett mindennek, de ahogy újra kisütött a Nap,
fél óra múlva minden ugyan olyan tikkadt száraz lett, mint volt előtte!
Nézek ki ablakomon, hát az én kis vadgerlepárom, csapkodva, keservesen toporzékolva a földön a leesett
kis fészkük és az összetört két kis tojás körül!
Majd megszakadt a szívem, annyira sajnáltam őket, de nem volt mit tenni.
Sírva, szárnyukat csapkodva tehetlenül szenvedtek egy darabig, mindenük oda lett, otthonuk
szerelmük két gyümölcse, leendő két kisgyermekük.
Felreppentek, vissza sem néztek, elmentek gondolom jó messzi tájra, ahol elfelejtik ezt a szörnyűséget, ami megtörtént velük ebben a nyári hőségben, épp az én ablakom előtt az ősrégi vadgesztenyefán, ami évekig kellemes otthont nyujtott mindenféle madárnak, de még
mókuskának is!
|
|
|
- July 15 2012 07:59:04
Szomorú történetet írtál a kis madarakról, az összetört tojásokról.
Pircsikém, nagy szeretettel meghatódva olvastam írásodat.
Maria |
- July 15 2012 09:38:17
Jaj, kedves Pírcsíke, ez igazán nagyszerű írás, nekem nagyon tetszett.  |
- July 15 2012 10:06:56
Kedves Pircsike!
Szomorú szívvel olvasom ezt a szomorú történetet a vadgerlepár veszteségéről. Mi emberek is mennyire tudunk szenvedni, ha szeretteinket, főleg gyermekeinket veszítjük el, valamilyen tragikus baleset miatt, (körülmények következtében).
Én el tudom képzelni, hogy az állatoknak, s köztük a madárkáinknak is mennyire fáj, ha elvesztik a még meg sem született fiókáikat. Nem csodálom, hogy megszokott helyükről most elmenekültek messzire, talán az ösztönük azt súgta, hogy jobb lesz máshol! Lehet, hogy másutt is leselkedik rájuk veszély, de ezt Ők ugyanúgy nem tudják, nem sejtik, akár csak az emberek. Mert mi is úgy vagyunk, hogy bárhova is vet a sors bennünket, mindenhol érhet baj.
Együttérzek Veled!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- July 15 2012 16:29:29
Moncsikám, Mária, colozo, T.Zsuzsi!
Köszi, hogy olvastatok!
Ölellek Benneteket: Pircsi |
- July 15 2012 20:15:52
Ügyesen megírtad, sajnálom, hogy elpusztultak a leendő kisgerlék. Zsolesz |
- July 16 2012 10:28:56
Zsolesz!
Köszönöm, hogy olvastál!
üdv: Pircsi |
- July 16 2012 10:46:23
Kedves pircsike - Ne légy szomorú. |
- July 16 2012 15:53:54
Kedves colozó!
Aranyos vagy, hogy olvastál!
Nem nagyon tudom az ilyen látványokat feldolgozni!
Olyan nagy most a csend itt a nyitott ablakomnál!
Üdv: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. May 12. Sunday,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
