|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Visszatekintés életem egyik nehéz időszakára.
 V
A 2010-es év sorozatos balesetekkel kezdődött számomra. A sorscsapásokat az 1. számú számítógépem döbbenetes és váratlan halála vezette be. Igaz, a PC-m már korábban is válságjeleket mutatott, mert csak a harmadik-negyedik ki-be kapcsolás után volt hajlandó a munkát felvenni. Az vesse rám az első követ, akinek nem kelti föl a természetes kíváncsiságát: Vajon milyen belső indulatok miatt nem indul? Ezért el nem ítélhető részemről, hogy amikor senki nem volt a közelben elkezdtem őt hipnotizálni, és a lelkét, a „bioszát" piszkálgatni. E művelet során csak azt sikerült kiderítenem, hogy nem volt III/III-as ügynök, mást nem. Gyenge procija azonban nem bírta ki a vizsgálatot, és a gép kómába esett.
Szájon át történő káromkodással, és formattálásos kiütéssel, azonban sikerült életet lehelni bele. Nyitott szömeivel bambán bámult a világba, teljes amnéziában volt. Az életbe való visszatérítésére csak szép, lassú, fokozatosan, előre megfontolt szándékkal elkövetett program-újratelepítés látszott alkalmasnak. A közvetlen életveszély azonban továbbra is fönnállt, ugyanis mint fél profi, (értsd féltem, hogy egy profi meglátja a kontár munkámat) én láttam neki a telepítésnek.
Már-már úgy látszott, hogy meggyógyul, - kisebb feladatokat rá lehetett bízni, például lement a postaládához, felhozta és kibontotta a leveleket, és ezeket széles mosollyal, gyerekes örömmel mutogatta nekem. Nagyon örült, amikor megengedtem neki, hogy az elolvasott leveleket is ő viheti a kukába. Na, de ami elromolhat... - tovább nem is folytatom, hisz mindenki ismeri a bölcs végkövetkeztetést..
A tragédia akkor következett be, amikor rendszerlemezen keresztül audejó ismereteket cumiztattam be neki, hogy tudjon énekelni is. Könnyelműen otthagytam felügyelet nélkül egy pár percre. Mikor visszatértem, már ott feküdt a földön, az élet legkisebb jelét se mutatva. Mikor megpróbáltam újraéleszteni, rájöttem a baj okára is, evés közben benyelt a kis mohó egy vírust, és most az szaladgált benne föl s alá, és igyekezett mindent fölfalni és elpusztítani, amit csak lehet.
Szomorúan hordágyra tettem a maradékot, és halottszemlére elvittem a közelünkben fekvő számítógép klinikára, abban a reményben, hogy az élő vírusegyedet, mint a számítógép elemeit fölzabáló őssejtféleséget felhasználva, klónozással sikerül szeretett munkatársamat visszahozni az élők közé. Nem reménytelen eset. A tudomány ma már olyan szélsebesen halad előre.
No sebaj! Vegyük csak elő a kis apródot, a laptopomat. Szorgalmas gyerek, majdnem mindent tud, amit az öreg tudott. Csak hát a szeme, az olyan keskeny és pici, mint távolkeleti gyártójáé. Ezt a problémát könnyen megoldhatónak véltem: Ott van az elhunyt 19 colosa, azt majd hozzákapcsolom. Kábelek elő, vezetékek összekötve, bekapcs. Az eredmény 1, azaz egy db Jumurdzsák, a 19-es monitor fekete. Nem rég elhunyt gazdáját gyászolja minden áron. Na, elő a Bibliát! Természetesen a laptopét, - megnézem, melyik apostoli kinyilatkoztatás passzol ide, és azt beolvasom az apródba. Az illedelmesen bólint, és megmutatja a betétlapján ott a 19-es neve, születési helye, tajszáma. Megnyugodva újra bekapcs., mind a kettőt, és és... mind a kettő vakon néz a semmibe. A nagyobb ráerőszakolta a gyászt a kisebb munkatársára.
Na, aztán megpróbáltam mindent a kicsivel! Végig cirógattam az összes billentyűjét, hátha az egyik tudja, hogy lehet levenni a hályogot, ami után visszaállhatna a régi rend, - semmi! Kis Strogoff Mihályunk számára egyre távolabbnak tűnik az a lehetőség, hogy visszanyerje a látását.
Összeültek a család pénzügyekben járatos személyei, akik ketten voltak; az Igenem és én. Szomorúan megállapítottuk, a karácsonyi előkészületek alatt és miatt bevezetett hadigazdálkodás nem enged meg egyetlen plusz forintot sem elkülöníteni javítás céljára.
Jaj, mi lesz velem most, gyógyíthatatlan internetfüggővel? Honnan fogok „anyagot" szerezni, mielőtt jelentkeznek az elvonási tünetek? Ekkor a homlokomra csaptam! Megvan! Az öreg, már csak pasziánszozásra használt komputer! Leporoltuk, megsimogattuk, becéző szavakat súgtunk a CD romjának, az Igenem titokban még egy puszit is adott neki a homloklapjára. Na, erre elpirult az öreg, de egyéb baja nem történt, szerencsésen üzembe helyeztük.
Most az ő segítségével írom ezt a kis tudósítást, egy elkülönített lakásrészből, ahová csak utcai cipő nélkül, száj elé erősített gézdarabbal lehet belépni.
Nehogy megfertőzze egy vírus!!!
|
|
|
- augusztus 17 2012 20:14:21
Kedves Andy!
Most jót tettem magammal, hogy benyitottam Hozzád.Vidám írásodon remekül szórakoztam.
Lassan elvihetnéd az Ecserire az elfekvő készleteidet.
Nagy gép, kis régi-gép, laptop!
Most egy kicsit maradj öreg barátod mellett és óvatosan pötyögj be még néhány ilyen jó kis novellát.
Szeretettel gratulálok: Maria  |
- augusztus 17 2012 20:18:11
Csak nyugalom bohóctársam. Egy virus nem ellenfél |
- augusztus 19 2012 09:32:16
Kedves András!
Meg mondom Neked őszintén, hogy eddig azért nem írtam kommentet ehhez az írásodhoz, mert tudod, én totálisan analfabéta vagyok a számítógéphez. Annyit tudok, hogy hogyan kell bekapcsolni, meg ki, a szakkifejezéseket amit te használsz, csak sejtem, hogy mit is jelenthetnek.
No de ettől függetlenül engedd meg nekem - nyugodtan megengedheted, hisz barátok vagyunk -, hogy az írásod minőségére és teljes mértékben a mondanivalódra fókuszáljak, melyet remeknek tartok. Nagyon jól cselekedtél, hogy hipnotizáló képességeddel kizártad annak a lehetőségét, hog nem volt III/III-as ügynök, ezt díjazom, de tudod ez majd csak évek múltán derül ki igazán. Mert én ismerek olyan "procit" aki mégis az volt, de amire kiderült róla már beszélni is okafogyottá vált róla.
Mindazonáltal betekintést nyerhettem a "bizonyítványodba" már nem is egyszer írásaidon keresztül, hogy nagyon jól végezted el az elsősegélytanfolyamot is - vagy lehet, hogy nem csak tanfolyam volt, hanem diploma is? Miért lehetett akár, hiszen olyan szakszerűek, minden igényt kielégítőek a hadi tudósításaid is, hogy ha kötekedős tipus lennék, sem tudnék Veled kötekedni - hiszen megpróbáltad újraéleszteni a gépedet. Az viszont egy kis hiányosságra utal, hogy nem mérted meg azonnal a lázát, hiszen vírusfertőzés gyanújánál először is lázat mérünk. Bár melletted szól az a tény, - amit te is beismertél -, hogy azért egy kis kontár munkát végeztél, no de sebaj, ezt még el lehet nézni. De amit utána cselekedtél az megbocsájtja a kontár munkádat, hiszen azonnal a klinikára szállítottad.
No a következő lépésed kommentálását kihagyom, mert ehhez aztán végképp hülye vagyok, az, hogy 19 colos, kábelek, vezetékek ide-oda kötése, ebből adandóan csak a Jumurdzsákot értem (hát hogyne, azért 4,5 év elemit végeztem , no meg a Strogoff Mihályt, arról meg Tündi olvasott, úgy hogy ketten talán érünk egy felet, vagy nem).
Hogy összeült a család a büdzsé megvitatására értékelendő, már csak azért is mert Igened igencsak jó szakember pénzügyekben (is) de én megkockáztatom azt a tényt, hogy lehet, hogy ő egyedül hamarabb megoldotta volna a problémát a számítógépeddel kapcsolatosan (is) No ne vedd ezt degradálásnak a munkádat illetően, de most nőpárti vagyok! Egyébként férfipárti, de ezt már tudod.
Ami az internetfüggőségedet illeti, ne is mondd, rosszabb mint az alkohol vagy a kábszer. Ezt az érzést kivételesen én is ismerem, no itt ebben az egyben tutira állást tudok foglalni, mert ezt értem.
No látod kedves Barátom, az Igened nélkül mire is mennél? Hiszen ő adta a puszit a homloklapra, látod egy nő mindenképpen nő, egy nő puszija mindenképpen többet ér egy férfi simogatásnál, kedveskedésnél, mint ahogy írtad is, hogy "'mindent megpróbáltál, cirógattad" na és mit értél el vele, az égvilágon semmit!
Kedves András!
Összegezve az írásodat, nagyon tetszett, már hiányoztál, jó tudom egyéb elfoglaltságaid is vannak, de örülök, hogy újra itt vagy, és tudod mit, az sem érdekel, ha nem érted a számítógépből egy kukkok sem, de ha az írásaidat olvashatom itt a Korongon, örül a lelkem.
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 19 2012 09:37:46
Újra fogalmazom a mondatot! "Az sem érdekel, ha nem értek a számítógépből egy kukkot sem". Így helyes!
Szeretettel: Évi. |
- augusztus 23 2012 19:41:21
Kedves András!
Nagy örömmel jövök Hozzád. Gratulálok - szeretettel olvastalak
Szomorúfűz |
- augusztus 24 2012 14:33:25
Kedves András!
Évikéhez hasonlóan én sem tudnám "orvosolni" a különböző hirtelen fellépő, heveny "betegségeket", és ha hasonló gondjaim lesznek, akkor nekem is hozzáértő embert kell hívnom segítségül!
Amennyit tudnom kell, annyit azért tudok, többet meg már nem akarok. Egyébként hiába volt elég idős korban is az informatikai továbbképzés, amiket ott tanultunk, annak itt egyáltalán nem veszem hasznát.
Jó volt olvasni írásodat!
Üdvözöllek: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
