Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 21 2024 11:44:30
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 78
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,210
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
KESER? KALÁCS








Varga Viktória f?zte az este leáztatott sonkát, mosta a tojásokat. Nagy nap a mai, sok szempontból is. Ritkán esik a Húsvét szombatja április tizenkilencedikére, amikor megesküdtek Erd?s Gáspárral.
A mai nap tizenöt éves évforduló. Ezen kívül nyolcadikos lányának ma jön bemutatkozni els? udvarlója. Az asszony nagyon izgult, hogyan kell viselkedni ilyenkor egy anyának. Hatodikos fiát is rábeszélte, ne zavarja n?vérét, amíg itt lesz Bence, hagyja ?ket beszélgetni nyugodtan.
Zoltán megígérte, úgy lesz. Vanda úgy tett, mint aki nem izgatott. Nézték a tévét apjukkal.
Viktória még csak harmickét éves volt, de már testi betegségek sora miatt rokkantnyugdíjas,
Nehezen, lassan ment a munka, pedig nagyon igyekezett. Férje három évvel volt id?sebb.
Korán házasodtak, de a nehéz életük ellenére sohasem bántak meg semmit. Anyagilag is, családi problémák miatt is küzdelmes évek követték egymást. Most, a kamasz gyerekekkel
bizony nem lett könnyebb. Az anya megpróbált szép emlékeket felidézni, például egyetlen nyaralásukat, ami a sok gond ellenére széppé sikeredett, megérte a belefektetett munka.
Szerelmes kislánya kisbabakorára gondolt, amikor olyan boldogok voltak
Pontban fél kett?kor kijött a család a konyhába, becsalták anyát, és fülig ér? szájjal átadták ajándékaikat az évforduló percében.
- Nyuszika, legyetek boldogok még ezer évig együtt, monta Vanda, és odaadta kis csomagját, egy szép gyertyát.
- Anya, sok boldoságot!- köszöntötte Zolika. ? saját készítés? repül?gépet adott, nagyon szép volt!
- Mamuska, éljünk sokáig együtt, ölelte meg sz?kszavú párja, akit?l egy garnitúrát kapott, egy kék kvarcórát hozzáill? tollal.
Könnyezve karolta át családját, és átadta apának az ? ajándékát, egy tölt?toll, golyóstoll, és rotringceruza-készletet. Nagyon boldog volt. Érezte, ezt a napot soha nem felejti el, amíg csak él. Nehezére esett visszamenni a konyhába, elüldögélt egy kicsit.
Azután a megf?tt sonkát kivette a léb?l, óvatosan alufóliába csomagolva tányérra tette, ki ne száradjon. A f?z?lébe beleeresztgette a tojásokat, s míg felforrt a víz, megmosta a kolbászt.
Tíz perc f?vés után kiszedegette a tojásokat, megtörölgette szalvétával egyenként, majd mehetett a fazékba a kolbász negyed órára. A vöröshagymahéj levében f?tt barna tojások már tegnap elkészültek a locsolkodóknak. Az ebéden rég túl voltak, csak spenót volt. Elkezdte szeletelni a kalácsot, volt édes is, - sós - is, mosolygott, mert a gyerekek azt hitték, igazán sós a r nem édes r kalács.
Egyszercsak ott állt anyósa az ajtóban, köszönt. Mi történhetett? Hiszen most készültek bemenni hozzá a kórházba, a szívével van most baj. Csak húsvétra engedték haza? Végleg nem lehet, hiszen súlyos az állapotar30;Jaj, Istenem
- csókolom, anyuka! Hazaengedték? Mért nem telefonált, hogy menjünk magáért? Hívott taxit? Üljön le hamar.
- Hazajöttem, kislányom, mer egész éjjel beszél a mellettem fekv?, mindenki mindig rólam beszél, és nem aludtam egy szemet se, itt maradhatok?
- Persze, anyuka, mindjárt készítem Zoli ágyát, és fele szekrényét, ?k meglesznek Vandával egy szobában, majd Zoli a földön alszik. Be tetszett jönni a kulcsával?
- Igen, kislányom, nem akartam csengetni. Akkor fel is veszem a hálóingemet, jó?
- Persze, anyuka. Hogy van? Itt vannak a gyógyszerek? Ebédelni tetszett már?
- Nem kell semmi, Viktória, csak lefekszem.
Amikor anyósa percek alatt elaludt, az asszony bement családjához, elmondta, hogy mi történt. Olyat kért párjától, hogy még maga is megdöbbent rajta:
- Apus, kérlek, nézzük meg gyorsan titokban mama táskáját, van-e zárójelentés, vannak-e gyógyszerei, mert nagyon rosszat sejtek.
- Jó, nézzük meg, mert én is félek, mi történhetett.
A zárójelentésben többek között az állt, hogy mama saját felel?sségére jött haza, de hála Istennek , a gyógyszerek meg voltak. Nagyon féltek, nehogy infarktust kapjon. Végezték tovább a Húsvéti munkálatokat gépiesen, azután megérkezett Vanda barátja, Bence.
Kínálták édes és sós rágcsálnivalóval, üdít?vel, azután hagyták ?ket kettesben izgatottan a lányszobában. A sors még kegyes volt hozzájuk, a gyerekek nagy szerelemben váltak el, randevút megbeszélve. Az egyik félelmen tehát túlestek. A konyhában beszélgettek, amikor mama egyszercsak kirontott, és soha nem látott haraggal rájuk ordított, hogy ?róla ne beszéljenek, f?leg rosszakat, mert a lányához nem mehet, azok újházasok, és terhes is, akkor haza megy . Kést ragadott, és ráripakodott Vandára, hogy ne hazudozzon, ?t is ugyanúgy szereti, mint másik két unokáját a lányánál. Nagy nehezen és halára rémülve bekísérték a nagyszobába, nyugtatgatták, hogy félreértette, ilyesmir?l szó sem volt, nézzenek inkább tévét.Lassan ráállt, és lefeküdt a franciaágyra, mellé a fia, lábtól a gyerekek, Viktória a fotelba ült. Lopva állandóan anyósát leste, hiszen mert depresszióval is kezelték, látta már sokszor, mi az a paranoid skizofrénia. Iszonyúan rettegett. Hogyan fognak aludni ebben a félelembenr30;mama furcsán kapirgálta az ágyat, szeme idegenül homályos tekintettel nézett, arca ismeretlen kifejezést öltött. Hirtelen felült, és azt mondta, ez a sütemény meg van mérgezve, ? náluk nem eszik többet egy falatot sem. Megint megnyugtatták, könyörögtek, hogy az üres lakásba ne menjen haza betegen, Húsvétkor. Elmesélte, hogy milyen volt, amikor becsíp?dött a dereka, de hiszen sosem volt ilyen, Viktória dereka szokott becsíp?dni, most is majd-leszakadt. Csak most ne csíp?djön be, csak most ne- imádkozott. Sajnos Vandán és rajta kis piros kiütések jöttek ki sorra, viszkettek nagyon, magas lázzal elmentek az ügyeletre. Rózsahiml?. Mire hazaértek, Zoli összehányta az ágyat, ki kellett takarítani. Mi jöhet még, édes Istenem, mi jöhet még? Síri csendben nézték a tévét, de nemigen tudták, mit látnak. Egyszerre csak felült mama megint, el?vette a gyógyszeres zacskót, s láttuk, meghalt apósom orvosságai is benne vannak. Mama a prosztatagyógyszereket is be akarta venni, alig tudták lebeszélni, azután feje alá tette a zacskót. Megint mesélni kezdte, hogy lányának hogyan ment el a kisbabája, pedig ez nem történt meg, Gáspárék kisbabája ment el. Megmutatta, hogy neki még most is szép melle van, és nem is tudja, miért nem vált el tatától, pedig valójában nagyon szépen éltek tata haláláig. Ott a gyerekek el?tt a végtelenül szemérmes anyuka kúpot akart feltenni magának. A drága mama teljesen kifordult önmagából. Hirtelen felállt, és kiabálni kezdett,hogy Géza azonnal menjen ki innen, ( szegény nagybeteg Géza régen meghalt szomszédunk volt ) mert a szanatóriumban is az ? melleit nézte, és ki ez a sok ember itt, akik mind ?rá kiabálnak, hogy tegye fel a lábát, vegye le a lábát,
r11; mama kedves, nincs itt senki, halálos csendben nézzük öten a tévét halkan, be van zárva az ajtó, jöjjön, nézzük meg, a lépcs?házban sincsen senki
- mert leszaladtak a lépcs?n
- de hát a szomszédokban is csend van
- át tudnak jönni a falon
Haza akart menni mindenáron, zavaros tekintettel, szorongatva a gyógyszeres zacskót. Ekkor érezte Viktória, lépni kell. Egyedül lakásában nem maradhat, egyébként is bútorokat akart az ajtó elé tologatni, mert kintr?l is figyelik. Lányához nem megy. Fiáéknál nem akar maradni.
Ment?t kell hívni. A ment?söket alig lehetett meggy?zni, hogy nagy a baj. Viktória felhívta telefonon az ?t kezel? pszihiátert, hogy mi a teend?. Az adjunktus megnyugtatta, Húsvét vasárnap délel?tt bemegy a kórházba, megvizsgálja. Az ügyeletes orvos is nehezen vette észre a bajt. Végtelenül kimerülten hagyták ott szegény mamát. Mire hazaértek, aranyos gyerekeik csodás húsvéti hidegtál vacsorával várták ?ket. A beteg, nyugtalan éjszaka után nem voltak képesek reggelizni. Indulni kellett amúgy is a kórházba. Paranoid skizofrénia, üldöztetéses téveszme.
Nos, így lett ezen a tizenötödik Húsvéton keser? a kalács.
--------------------------------------------------------
Hozzászólások
Torma Zsuzsanna - február 26 2008 13:20:04
Megértem, hogy miért lett keserû a kalács. Isten mentsen meg mindenkit az ilyen öregektõl, akiknek az életét ennyire megkeserítik. Nem szeretnék ilyen öregasszony lenni!
A sors milyen igazságtalan: életerõs fiatalok mennek el, s testiekben,lelkiekben beteg öregek maradnak meg.
Üdv.: Torma zsuzsanna
smileysmileysmiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Felülmúlhatatlan! Felülmúlhatatlan! 50% [1 szavazat]
Nagyon jó Nagyon jó 50% [1 szavazat]
Jó 0% [Nincs értékelve]
Átlagos Átlagos 0% [Nincs értékelve]
Gyenge Gyenge 0% [Nincs értékelve]
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
19/11/2024 09:21
Szép napot kívánok! Erzsébeteknek boldog névnapot!
KiberFeri
19/11/2024 09:16
Üdvözlők mindenkit!
vali75
18/11/2024 07:32
Jó reggelt kívánok!
iytop
16/11/2024 11:52
Szép napot kívánok Mindenkinek!
KiberFeri
14/11/2024 14:32
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
04/11/2024 09:45
Üdvözlők mindenkit!
vali75
02/11/2024 22:09
Jó éjt Napkorong!
KiberFeri
02/11/2024 08:16
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
31/10/2024 09:18
Üdvözletem mindenkinek!
iytop
30/10/2024 07:25
Szép napot kívánok Mindenkinek!
vali75
29/10/2024 21:33
Jó ejszakát mindenkinek! smiley
vali75
28/10/2024 17:38
Sziasztok! Kiszerkesztettem minden beküldött verset, igyekszem majd gyakrabban jönni.
KiberFeri
17/10/2024 14:47
Üdvözlők mindenkit!
KiberFeri
14/10/2024 16:00
Üdvözlők mindenkit!
KiberFeri
10/10/2024 15:28
Üdvözlők mindenkit!
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes