|
Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
MM
Nyári barangolásaim közepette,- márt mint az irodalmi klubok terén- olvastam egy novellát, melynek a mondanivalója nagyon megfogott, elgondolkodtatott. Olyannyira, hogy írásra késztetett.
- Én úgy gondolom kedves Barátom, hogy ezt a novellaszerűségedet nem kellene erőltetni annyira, hogy kiadasd a többivel együtt, mert nem jók. - mondta Lajos barátjának Vilinek.
- Ugyan már, Lala, nem értesz te ehhez! Miért ne adathatnám ki? Pénzem van, mellényzsebből megveszem bármelyik kiadót itt a fővárosban, tök mindegy, hogy jó-e az amiről írok, vagy rossz, lóvé legyen és enyém a világ!- mondta Vili nagyot kortyolva, hogy milyen italból, a franc sem látta, biztos, hogy meg fogja írni a következő novellájában, vagy regényében!
- No most figyelj ide barátom! Neked ez öröm, hogy úgy kerüljenek az írásaid, könyveid az olvasók elé, hogy el sem olvassa senki, mert olyan rosszak? Illetve egyet talán elolvasnak és a többi? Ott fog lapulni a könyvesboltok alsó polcain, mert nem fog kelleni a kutyának sem. Már csak azért sem, mert a kutyák nem tudnak olvasni! De ha tudnának sem kellene nekik sem! - mondta Lala.
- No ide figyelj kis pofám! Látszik rajtad, hogy Te csóró vagy, nem érted a lényeget. No figyelj! Tudod, hogy miért akarom én mindig mindenáron kiadatni a verseimet, prózáimat? Azért, hogy el tudjak dicsekedni! Kinek, kinek, hát a falubelieknek - ahol születtem, nevelkedtem, szegények voltunk mint a templom egere - akik mindig lenézték a családunkat és azt mondták anyámnak, hogy ebből a fiúból Jolánkám soha nem lesz senki!
No jó, nem is lettem - vagyok - senki, de legalább pénzem van, honnan, honnan, ugyan már Lala, de kíváncsi egy fickó vagy Te hallod-e! - kortyolt egyet italából Vilmos.
- De azért én mégis csak azt mondom Neked kedves barátom, ezt a förmedvényedet ne adasd ki! Tudod, hogy én meg mondom a szemedbe, ha nem jó, ez nem, hogy nem jó, egyenesen förtelmes!- mondta barátjának Lajos.
De már azon nyomban meg is bánta, ahogy kimondta, mert Vili borzalmas haragra gerjedt.
Szeme szikrákat szórt, villámokat lövellt barátja felé, feje vörösödött, Lajos már a mentőket akarta értesíteni, de ahogy teltek a percek, kezdett visszatérni Vili eredeti arcszíne.
- Nem érted, hogy én ott akarok lenni mindig az első helyen? Tök mindegy, hogy nem vagyok olyan szuper - nehogy azt hidd, hogy én nem érzem -, de rohadtul nem érdekel addig, amíg én meg tudom venni a kiadókat, akik engem az első helyre helyeznek, mert pénzem van és a pénz az hatalom! -mondta barátjának Vili.
Lajos elgondolkodott. Szegény barátja ugyan meddig fogja ezt tenni és mi lesz vele akkor, ha elfogy a pénze? Mindenesetre úgy döntött, hogy szerény jövedelméből tartalékot képez Vili részére, mert azt nem bírná elviselni, ha a barátja belehalna a szégyenbe, hogy nem tud újabb kötetet kiadatni. |
|
|
- november 18 2012 13:45:07
Kedves Évike!
Szerencsére, én nekem nincs ilyen gondom. Ami pénzem (pénzünk) van, annak lesz helye mindig fontosabb dolgokra, legalábbis én úgy látom, hogy mindig lesznek tervezetlen kiadásaink.
Bár az is igaz, hogy akiknek a köteteit eddig megvásároltam, mindig szíves örömest és elég hamar el is olvastam. De az is igaz, hogy ezen kötetekben írt önéletrajzi írások és versek igen szépek voltak, nem is tudtam volna nem elolvasni.
Azt hiszem, én nem tartok még ott, és talán sohasem fogok ott tartani, hogy érdemesnek találjam kiadatni az általam írtakat.
Sohasem vágytam ilyen "babérokra".
Szeretettel: Zsuzsa
|
- november 18 2012 14:21:09
Kedves Zsuzsika!
Nagyon szépen köszönöm, hogy már olvastál is, nagyon örülök Neked. No azt hiszem, hogy az elkövetkezendő időszakban nekem sincs ilyen gondom, hogy bármit is kiadathatnék. De meg mondom Neked őszintén, nem is érdekel. Én itt publikálom a kis förmedvényeimet legyen az akár vers, akár próza, aki akarja elolvashatja ha érdekli, nincsenek olyan ambícióim, hogy "azért" írjak. Különben ez a novella - ami tulajdonképpen az ihletet adta - annyira megfogott olyan szempontból, hogy ilyen nincs! Számomra elképzelhetetlen, hogy csupán csak azért kiadatni valamit, hogy el tudjak vele dicsekedni, pedig biztos, hogy van ilyen az életben. Vagy ha nem is pontosan a dicsekvés a motiváció, hanem a még nagyobb haszon elérése. Lásd, különböző hírességek, akiknek az élete olyan - hírhedt? -, hogy pletykaszinté alacsonyító, persze az embereket érdeklik a pletykák.
Természetesen én is olvastam már és vásároltam is nagyon jó verses köteteket, regényeket, amelyek tényleg nagyon jók voltak. Ez egy szélsőséges eset, melyről írtam.
Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad véleményedet a témával kapcsolatosan.
Szeretettel: Évi. |
- november 18 2012 15:52:59
Pénzért sok dolgot megvehetünk, hírnevet is és kiadathatunk könyvet, verset. Én véletlenül láttam meg az egyik könyvesboltban egy kimondottan tehetségtelen "írócska" verses-kötetét.
Letanyáztam és elfogott a röhögés. Ismerve az illetőt, tisztelni kezdtem! A bátorságát! Ha elfogyott belőle két példány azt biztosan ő maga vehette meg, mert ha beleolvastak, akkor már biztosan nem fizettek érte háromezer Ft-ot.
Amúgy én Antikváriumokban szeretek bóklászni , vásárolni, mert ott több jó könyvet találok.
Évikém megint egy remek témát kaptál fel.
Tetszik, gratulálok és ölellek: Marika |
- november 18 2012 16:14:01
Marikám!
Engem pedig most fogott el a röhögés, mert én is vizuális vagyok, elképzeltelek, amint "letanyázva" röhögsz. No igen! Tisztelni lehet - a bátorságát ugyan, de... - mindenkit érdemei szerint.
Örülök nagyon kedves Marikám, hogy méltattad e kis szösszenetemet. Szeretettel várlak máskor is!
Ölellek: Évi. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|