|
 Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy kaland és annak utóélete
Agenorra rendkívül mély benyomást tett az a rendkívül mély benyomás, amelyet ő tett előző éjszaka Klotildra. Közös munkahelyükön már hetek óta egyre egyértelműbb pillantásokat váltottak, józan ésszel megítélve azonban semmi nem alakulhatott volna kettejük között, hiszen mindketten stabil házasságban éltek, két-két kisiskolás gyerekkel. Visszagondolva alig is értette, hogyan alakulhatott ki az a szituáció, hogy késő este több órára kettesben maradtak anélkül, hogy a kimaradásra bármelyiküknek is elfogadható indokot kelljen produkálnia. Sokat persze nem törődött ilyesfajta részletekkel; hasonló aggodalmait elnyomta az a szinte csontig hatoló élmény, amelyet alapvetően neki sikerült kiváltania azzal, hogy ő is szinte… Na igen, tudott dolog, hogy a férfi és női test közötti alapvető különbséget meghatározó részterület egymás célszerű komplementere.
Mivel aznap is munkanap volt, drukkolt egy kicsit amiatt, vajon hogyan sikerül mind a saját, mind Klotild viselkedésében eltitkolnia mindazt, ami előző éjszaka történt. Tartott attól, nehogy túlságosan, feltűnően tartózkodónak mutatkozzék az asszonnyal szemben, vagy az elkerülhetetlen szakmai beszélgetések során akár csak a hanghordozásában is észrevehető legyen valamiféle elfogódottság. Csak akkor kockáztatott meg egy-egy, csak az érintett által dekódolhatónak szánt cinkos mosolyt, amikor biztonságosan meggyőződött mindenki más távollétéről. Az asszony még ennél is körültekintőbb volt: semmi jelét nem adta annak, hogy értene a mosolyokból. Agenor ezt megnyugodva könyvelte el.
Tudta bár, hogy belátható időn belül aligha kerülhet sor ismétlésre, sorra felidézvén azonban Klotild előző éjszakai akcióit és reakcióit, minden érzéke fokozottan kívánta őt. Amikor kávészünetre került sor, igyekezett úgy intézni, hogy a kis pihenőben kettesben legyenek. Kileste, mikor indul el Klotild kis csészéjével kezében a konyha felé, és maga is utána ment. Sajnos azonban egy kolléganője már ott iszogatta a kávéját, és éppen kettőjük megkezdett beszélgetésébe csöppent bele. Klotild arról mesélt, hogy sikerült előző este megnéznie a legújabb siker-musical bemutatóját, és a kolléganőjével megosztott részletekből egyértelműen kiderült, hogy valóban látnia kellett a darabot.
Miközben Agenor kényszeredetten bekapcsolódott a beszélgetésbe – kapcsolatai révén nézője lehetett a főpróbának, így volt közös témájuk – agya megfeszítetten dolgozott: hogyan lehetett ott Klotild az előző esti premieren, ha ugyanakkor vele volt kettesben? Az átélt élmény intenzitása miatt az együtt töltött órák minden percének felidézésére képes lett volna (hát még az újraélésére…). Nem találta a magyarázatot, és egész nap nem adódott alkalom arra, hogy magától az asszonytól kérdezze meg. Otthon egész este szórakozottan járkált, oda sem figyelve ülte végig a családi tévézés óráit, de hiába maradt fenn jóval tovább feleségénél, nem lelte meg a megfejtést.
Talán a fokozott agymunka tehette, hogy azon az éjszakán Agenornak egy portugálul káromkodó négyfejű sárkánnyal kellett megküzdenie álmában, ahelyett, hogy ismét Klotilddal vívott volna édes ütközeteket, mint előző éjszakai álmában… |
|
|
- január 03 2013 15:04:54
Kedves Ross!
Lehetséges, hogy Agenor az előző éjszakát is csak álmodta??
Érdekes történet! Szívesen olvastam.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 04 2013 10:22:48
Kedves Zsuzsa,
Pontosan ez történt. Egy kicsit utalnak is erre a történet legutolsó szavai... Köszönöm a látogatást és örülök a kedvező véleménynek.
Szeretettel: Ross |
- január 05 2013 13:21:49
Én is örülök, kedves Ross, hogy jól gondoltam!!!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 07 2013 20:35:48
Már-már azt hittem, hogy egy unalmas, sablonos történetet kell végigszenvednem, bár a rövidség némi reményre adott okot.
Jóóóóó! Nagyon tetszett.
(Egy ici-picit a végét lerövidíteném:
Talán a fokozott agymunka tehette, hogy azon az éjszakán Agenornak egy portugálul káromkodó négyfejű sárkánnyal kellett megküzdenie álmában, ahelyett, hogy ismét Klotilddal vívott volna édes ütközeteket, mint előző éjszaka…) |
- január 08 2013 17:03:39
Igen, Ági, megfontolandó a javaslatod. Annak az utolsó szónak az elhagyása feszesebbé és rejtélyesebbé tenné a történetet. Köszönöm, az életmű-kötetbe már a javasolt formában kerül majd be... |
- január 09 2013 17:20:00
Kedves Ross, a sztori tetszett, csattanó is jutott a végére.
Kicsit szigorú a stílus, olyan "mérnöki," ehhez a kis történethez, érzésem szerint. Az első mondatban pedig túl sok a benyomás. |
- január 11 2013 14:59:11
Kedves Irénke, köszönöm, hogy hangot adtál a kedvező összbenyomásnak és a bíráló meglátásaidnak is. Kétségtelen, hogy - kezdő prózaíróként - még valóban minden mondatot körzővel és vonalzóval szerkesztgetek, de azt hiszem, bármeddig is jutok, alighanem marad ez a szigorúság, ahogy nevezed. A "rendkívül mély benyomás" szerkezet ismétlése szándékos; lám, ezt teszi a körző és a vonalzó. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
