|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
proza
Váratlanul érkezett, felforgatva mindent. Jöttével egy hurrikánt hozott, s megannyi csodálatos érzést. Színt vitt az életembe, mosolyt csalt az arcomra. Kitöltötte az űrt a szívemben, s befoltozgatta a sebeimet. Sokkal többet adott nekem, mint azt el tudtam képzelni. A mosolya boldogsággal töltött el. És annak ellenére, hogy reménytelen esetnek tűntem, jött ő, egy véletlen találkozás, és megmentett engem. Megmentett saját magamtól, a magánytól, és a szomorúságtól. Megtaláltam benne magam. Ő az, akivel önmagam lehetek. A törött szívemet összeragasztgatta, s most nála van. Jó helyen, úgy érzem. Nem fogja összetörni. Tudom, érzem. Vigyázni fog rá. Ahogyan én is vigyázni fogok az ő szívére. S most egyek vagyunk. Végre, úgy érzem, van valaki, akivel igazán boldog lehetek. Rég éreztem így, sőt talán még sosem. Rég kaptam ilyen tiszta szeretetet. S nem kér semmit cserébe. Nem kér, de annyit adok neki, amennyit csak tudok. Annyi szeretetet, amennyit csak lehet. Mert megérdemli. Megérdemeljük egymást, és egy közös boldog életet. Szinte csoda, hogy egymásra találtunk. És ezt a csodát őrizni fogom, vigyázni fogok rá, s nem engedem elveszni soha. |
|
|
- február 20 2013 21:15:13
Kedves Egon!
Nagyon tetszik, ahogyan leírod azt az érzést, amikor megérintett a szerelem. Bizony így vagyunk ezzel valamennyien, úgy érezzük a szürke, monoton hétköznapokat megtölti színnel, ragyogással a kedves..
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- február 20 2013 21:47:51
Nagyon szépen köszönöm... Bizony igy van.. Nagyon jo érzés ha megérinti az embert a szerelem.. Jo szerertni másikat és szerelemben élni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 19. péntek,
Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
