|
 Vendég: 89
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
"...ezredkovács 1943. január és február hónapok között, hadműveleti területen, Alekszejevka környékén eltűnt."
A petróleumlámpa kanóca halkan sercegett. Egyébként félős csend terpeszkedett a döngölt padlójú szobára. A lámpa sárgaréz tányérján a láng táncoló, torz árnyképe a falra vetítette az asztal körül ülő asszonyok feszülten figyelő alakját.
- Ne a gyűrűt nézd, fiam! – szólt az öregasszony – Nézd a tükörképét! Te meg tartsd egyenesen azt a tükröt, te gyerek, lássa anyád benne tisztán a gyűrűt!
A karikagyűrű az anya jegygyűrűje volt, ami a vizespohár aljára vékonyan halmozott hamu tetején sárgállott.
Az asztal körül öten ültek: három felnőtt és két gyerek. Az asztal a páros ágyhoz volt állítva, aminek a fej felőli vége fölött, szegre akasztva ott lógott a falon az asszony és férje kinagyított, esküvői képe. Az asztalon és az ágyon ugyanolyan mintájú takaró volt. Harmincnégyben vették a garnitúrát, amikor összeházasodtak, és a Gál házba költöztek.
- Ne izegjetek, mozogjatok állandóan! – szisszent az öregasszony a fészkelődő gyerekekre, főleg a ficskára, aki az esküvői képet nézte, és mutogatott, hogy azon most csak anya látszik.
- Te kölyök, hadd figyeljen anyád a gyűrűre! Másként nem láthatja meg apátokat, csak akkor, ha mindannyian csendben maradtok.
Hiszen nézett, nézett az asszony, de sírt. Szaporán törölgette a szemét, keble hevesen hullámzott.
- Ne sírj, lyányom! Így nem láthatod meg Gyurkát, ha még él.
- Biztosan él az még, anyám – súgta az asszony nővére, és megsimította a húga simán, kontyba hátra fésült haját. Gyurka asszonya még szipogott, de erőt vett magán. Mindenképpen látni akarta kedves párját. Szinte szemrebbenés nélkül meredt a gyűrű tükörképére. A csend megdermedt a fehérre meszelt falú szobában. A lámpa árnyai is mintha elfáradtak volna a falon.
A kisfiú szintén a tükörre bámult, amikor az anyja felkiáltott:
- Nézzétek,…ott,…ott, a gyűrű közepében…egy prémsapkás alak tapossa a havat. A sapkának, ugyancsak prémből, fülvédői vannak. Gyurka az! Ugye, ti is látjátok?
A kisfiú bólogatott, látta az apját. Majd hirtelen hátra fordult, az esküvői képre bámult babonás félelemmel. Most semmilyen árnyék nem vetült arra a falra, mégsem látta a képen az apját.
- A kép a gyűrűbe költözött - gondolta, de nem merte kimondani.
Az asszony szívébe reménység költözött. Magához ölelte két gyermekét.
- Igazad van, Piroska, Gyurka tényleg él, és haza fog jönni.
*
HONVLDELMI MINISZTÉRIUM
HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM
HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR ÉS IRATTÁR
KÖZPONTI IRATTÁR
1027 Budapest, Feketesas u.4
Tárgy: Igazolás
„Kérelmére igazolom, hogy a Központi Irattár birtokában lévő veszteségi nyilvántartás adatai szerint Cs. Gyula, 1910, an.: K. Ilona, a 106/4 században szolgáló ezredkovács 1943. január és február hónapok között, hadműveleti területen, Alekszejevka környékén eltűnt. Hozzátartozóit 1943.11.23-án hivatalosan értesítettük.
A kutatást a birtokunkban lévő, az Orosz Levéltár által a Központi Irattárnak megküldött, az Oroszországi Föderáció területén működött hadifogolytáborokban elhunytakról készült névlistában is elvégeztük, amely nem járt eredménnyel.”
*
Minden világos. Csak egy dolog nem: Anyám eladdig soha nem láthatott usankát.
|
|
|
- március 12 2013 13:45:38
Kedves Papon!
Számomra hátborzongató a történet, mert első férjem halálakor, tapasztaltam hasonlókat, pedig biztosan tudtam, hogy meghalt.
Annyira szerettem, hogy úgy éreztem ott van a szobában, ha erősen rágondolok.
A Te jól megírt történetedben van egy jó nagy adag bizonytalanság, a hadifogoly táborban nem halt meg, eltűnt, bármikor visszatérhetett volna,hiszen lelki szemeivel látta édesanyád, usankában.
Szeretettel olvastalak: esprit |
- március 12 2013 14:35:00
Kedves Papon!
Érdekes történet, de valószínűleg csak "illuzió" volt a látomás. Sokan azt látják, amit látni szeretnének és azt hiszik el, amit hinni szeretnének!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
 |
- március 12 2013 15:18:03
Kedves espirt!
Teljesen igazad van: túl a babonán ott van/volt a reménykedő szerelem, szeretet. Anyám azt látta, amit látni szeretett volna, Gyurka, az apám él.Nagyon hosszú ideig, naponta hallotta csikordulni az ajtót, a hangját. Aztán már csak a szívében, de ott örökké. Apám soha nem tért vissza. Anyám férjhez ment ugyan, de örök szerelme Gyurka maradt.
Köszönöm átélt hozzászólásod.
Szeretettel:
Papon |
- március 12 2013 15:21:51
Kedves Zsuzsa!
Minden bizonnyal, de vannak - pedig én megátalkodott materialista vagyok -, a tudomány által magyarázhatatlan dolgok, látomások.
Én meg az anyám hatása alá kerültem: azt éltem meg, amit ő.
Szeretettel:
Papon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
