|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
egy asszony jelleme és élete
Hilda előnytelen külsejét okos szelleme, szórakoztató csevegése feledtette. Kiváló eredménnyel végezte tanulmányait az egyetemen. Családja nyomorát itt már nem érzékelte, mert szép ösztöndíjat és szociális támogatást kapott. Végtelen szorgalma ily módon megtérült.
Nem járt szórakozni, mert nem voltak elegáns ruhái, és a fiú évfolyamtársak észre sem vették.
Apró termete és formátlan alakja nem vonzotta a férfiakat. Arca is nélkülözött minden bájt, szeplők borították és markáns vonásai, ráncos, hámló bőre szinte hangsúlyozta a lelkében összegyűlt embergyűlöletet. Vallásos lány lévén, gyötörte a lelkiismeret emiatt, és időnként mosakodási mánia tört ki rajta. Az egyetemi előadásról a kollégiumba hazatérve átöltözött, pongyolát vett magára és kivonult egy ruhadarabbak a mosdóba. Órákig folyatta a vizet, miközben magában bűnbocsánatért imádkozott. Máskor a WC szolgált számára tisztító helynek. Újra és újra lehúzta a vizet, miközben önfeledten nézte a víz folyását. Társai egy idő után felfigyeltek rá és a kollégium igazgatója a pszichiátriára vitette kezelésre. A kezelés eredménnyel járt. Hilda sikeresen diplomázott és állást kapott egy otthonától távol eső város középiskolájában. Tanári munkáját kiemelkedően jó eredménnyel végezte, mégsem volt sorsával elégedett. Jómódra és diplomás férjre, gyerekekre vágyott. Kollégáival eljárt szórakozni, férjet keresni. A sportklubban ismerkedett meg egyik tanítványa mérnök bátyjával, aki hamarosan feleségül vette.
A férje jóképű és nagy jövedelemmel rendelkező, kedves, szerető ember - családja ellenzése dacára – szerette és bálványozta csúnya, erőszakos természetű feleségét. Hamarosan megszületett az első gyermek, egy lány, aki sajnos anyja torz külsejét örökölte.
Ez a szomorú tény csak később derült ki, amikor a második lány – aki már apja halála után jött a világra – fejlődésben maga mögött hagyta nővérét és apjára hasonlítva, kimondottan szép külsővel volt megáldva. Ez a kirívó ellentét a két testvér között az első szülött lány, Mónika szívét ellenséges indulatokkal telítette. Húga iránti gyűlölete kivetítődött családi környezetére és különös depresszióban nyilatkozott meg. Hatéves korától kezdve nem volt hajlandó beszélni senkivel, soha. Így iskolába sem járhatott. Anyja elintézte, hogy befogadják egy gyermek pszichiátriai intézetbe. Itt élt tizennégy éves koráig. Anyja rendszeresen látogatta, de nem beszélt vele sem. Az általános iskolai tanulmányait írásban elfogadták.
Ezután anyjához haza költözött. Ekkor már velük élt Hilda édesanyja is, aki éppen olyan volt, mint Hilda, de sorsát békével elfogadva, nem gyűlölködött. Mónika szívéhez ő sem jutott közel. A három szobás lakás megosztódott: egy szoba a nagymamáé, egy Mónikáé, a harmadik Hilda és a fiatalabbik lány, Judit lakása lett. Mónika továbbra is elkülönülten élte mindennapjait. Főzött magának és az ételt egyedül, saját szobájában fogyasztotta el. Idegfeszítő helyzetben éltek egy ideig, majd Mónika váratlanul beszélni kezdett és beiratkozott egészségügyi szakiskolába, melyet sikeresen el is végzett. Az idegosztályon ápolónőként kereste pénzét, mert fizetett anyjának a lakásért, akár egy idegennek.
Hilda még elég fiatalnak érezte magát, hogy új élettársat, férjet találjon magának. Ezt megfelelő furfanggal el is érte. Egy nyári továbbképző tanfolyamon megismerkedett egy jómódú, özvegy tanár kollégával és szabályosan megkérte, hogy vegye őt feleségül.
- Kolléga, ne a férjes asszonyoknak udvaroljon! Itt vagyok én, magányos özvegy és társat keresek. Szívesem fogadnám élettársnak, férjnek.
- Állok rendelkezésére kedves Hilda – nevetett a férfi, de nem vette komolyan a férj-kérést. Ismerkedjünk meg jobban, meséljen magáról, azután majd én is bemutatom
- életemet.
- Húsz éve egyedül nevelem lányaimat, és ez elég nehéz, mert az idősebbik lelki beteg.
- A Dunántúlon élek, középiskolában tanítok és panelban lakom.
- Ó, akkor egymástól messze élünk, mert én a román határ közelében egy nagy község iskolájának igazgatójaként, felnőtt fiaimmal és az ő családjukkal, sok baráttal vagyok körülvéve, bár tíz éve özvegyen, nem érzem magányosnak magam.
Szép nagy kertes házban élek, szeretek kertészkedni, saját bort, pálinkát is készítek, állatokat tartok, gazdálkodom. Nem szívesen hagynám el jelenlegi otthonomat.
Ha látni szeretné, ezennel meghívom, lányaival látogasson el hozzánk.
Hilda élt is az alkalommal, hazatérése után lányait felkészítette és útra keltek Márton falujába.
A falu békés légköre, a nagy, impozáns családi ház, a gondozott kert csodálatot és irigységet ébresztett benne, ám érzékelte, hogy Márton családja ellenségesen fogadná a betolakodót.
Házassági tervét azonban nem adta fel. Meghívta a kiszemelt férjjelöltet, látogasson el az ő városába. Hamarosan sor került Márton látogatására. A nyájas fogadtatás és a család iránti szeretet megfogta a férfi szívét. Karácsonykor összeházasodtak, de a tanév végéig távházasságban éltek, mert meg kellett várni Márton nyugdíjazását. Az alkalmankénti találkozások, a levélváltások boldogságot ígértek az újdonsült férjnek. Belátta, hogy – mivel
Hilda még évekig tanítani fog – neki kell ide költöznie, mert Hilda nem adhatja fel állását, az ő falujában nem találna munkát. Hilda addig duruzsolt neki, míg eladta szép kertes házát – és ezzel magára haragította gyermekeit – és Hildához költözött.
Hilda kapzsisága most működésbe lépett. A pénzen, amit a férje kapott a házáért, kertet és a lányának lakást vásároltak. Judit, a fiatalabbik lány diplomát szerzett és tanárként elhelyezkedett egy középiskolában, majd gyermekeket szült, hármat rövid időközökkel. A szülések idején Hilda átvállalta helyette a tanítást, és többé nem jutott ideje szerelmes férjére.
Nem járt ki vele a kertbe, nem főzött neki, egyre inkább magára hagyta. Márton kérlelte, menjen vele a kertbe, járjanak baráti társaságba – neki ugyanis itt mindenki ismeretlen volt.
A kérés, majd a fenyegetés nem javított, inkább rontott a kapcsolatukon. A magára maradt férj az idegen környezetben rákapott az italra, részegen trágár szavakkal szidta, féltékenyen
megvádolta asszonyát, hogy megcsalja őt. Szánalmat nem váltott ki ezzel Hildából, ellenkezőleg, egyre inkább elidegenedett. Márton pedig betegeskedni kezdett, részegen leesett a kerékpárról, súlyosan megsérült, majd megvakult.
A tragikus történet jelenlegi állását nem ismerem. Hilda évfolyamtársam volt az egyetemen Amíg közelebbről nem ismertem, kedveltem. Sajnáltuk a beteg lánya miatt, nehéz sorsa megértést, szánalmat váltott ki belőlünk. Új férjével szívesen barátkoztunk volna. Együtt töltöttünk egy szilvesztert és rokonszenvesnek találtuk őket. Később kiderült a sok ármánykodás és nem tudtunk Mártonnak segíteni, Hilda őt vádolta a helyzet rosszra fordulásáért. A lelkiismerete azonban most is feltámadt és vallási őrület tört ki rajta. Ez abban
nyilvánult meg, hogy elhalmozott imádságos röplapokkal, felkeresett a lakásomon és térítő beszédeket, tiltakozásom hallatán fenyegető átkokat mondott. Átkozódó leveleit bedobta a postaládánkba. Férjem éppen rajta kapta eme ténykedése közben. Haragos, gyűlölettől eltorzult arca férjem láttára egy pillanat alatt nyájas mosolyra váltott. Ez a hirtelen váltás – férjem szerint – félelmetes őrültségnek látszott.
Kapcsolatunk azóta teljesen felbomlott, bár - mivel közel lakunk egymáshoz – találkozunk az utcán vagy a boltban. Ilyenkor gyorsan menekülök, ő viszont üzenni szokott a férjemtől:
Azt üzeni, imádkozik értem, hogy el ne kárhozzam és gyógyuljak meg. Talán azért nem teljesül ez, mert éppen az ő átka fogant meg rajtam. Különös módon ő felépült több súlyos betegségből ez alatt az idő alatt. Mi történt vajon Mártonnal? Lehet, hogy már nem is él?
Sokat tűnődtem azon: aki csúnya külsővel kénytelen boldogulni, miért válik önzővé és
Gonosszá. A választ nem tudom.
-
|
|
|
- június 24 2013 10:31:52
Drága Mamuszka!
Nagy figyelemmel és érdeklődéssel olvastam prózádat. Én úgy gondolom, hogy nem törvényszerű, hogy a csúnya külsővel rendelkező emberek gonosszá váljanak. Úgy látom, hogy ennél a családnál inkább a pszichiátriai esetek sorakoznak. Ezek az emberek betegek, segítségre szorulnak. Ugyanakkor biztos, hogy van egy nagyfokú önbizalom hiány is, főleg ha nem megfelelő társaságba kerül. De ez még nem lehet kiváltó tényező a gonoszságnak.
Nem volt egy tanárnő ismerősöm aki rettenetesen csúnya nő volt (egyik katonatársamnak a felesége) de végtelenül kedves, barátságos, szeretetre méltó jellemmel. Amikor elkezdett beszélni, szinte az ember a csúnyaságát már szépnek látta. Mindig mondták a "jóindulatú" emberek a kollégának, hogy "hogyan tudsz Te ezzel a csúnya nővel élni, hogyan tudsz ágyba bújni vele", a kolléga pedig azt válaszolta: "Ő a világ leggyönyörűbb asszonya, tudok vele beszélgetni, végtelen kedvességével és szeretetével minden nap és minden este elvarázsol". A "jóindulatúak" leforrázva elbandukoltak.
Sokat tűnődtem azon: aki csúnya külsővel kénytelen boldogulni, miért válik önzővé és
Gonosszá. A választ nem tudom."
Úgy igazából Mamuszkám a szó szoros értelmében én sem tudom a választ. De én úgy gondolom, hogy talán a családi környezetben kell keresni.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- június 24 2013 10:33:27
Nekem volt egy tanárnő ismerősöm... bocsánat, helyesen így... |
- június 24 2013 12:01:19
Kedves Évi!
Nagyon bölcs gondolatokkal járultál hozzá megértésemhez. Nem gondolom én sem törvényszerűnek, hiszen halmozódott is ez a viselkedés ebben a családban, míg számos ellenpéldát is lehetne hozni, mint ahogy te is találtál.
Sajnálni lehet őt is, de főként áldozatait, akik nem tudnak már menekülni, mint a második férje. /az első agydaganatban halt meg - lehet, hogy itt is van összefüggés!/
ölellek szeretettel mamuszka |
- augusztus 26 2013 10:54:21
Kedves Mamuszka!
Gyöngyszem Évinek valószínűleg igaza lehet! Talán az igazi okokat a családi környezetben kell keresni. Ha egy csúnyácska gyermek születik a családba, és azt olyan szeretettel fogadják és nevelik fel, mint a szépre sikeredett gyermekeket, nem tud gonosszá válni felnőtt korára! S talán már gyermekként is el tudja fogadtatni magát, hiszen a családja is szereti és elfogadja olyannak, amilyennek született.
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
