|
 Vendég: 60
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Évszázados tapasztalatokkal alátámasztott – már szinte közhellyé vált – megállapítás, hogy minden sikeres férfi mögött – legyen az tudós, művész, politikus vagy üzletember – áll egy nő, egy gondos feleség és anya, kívánatos szerető, ügyes háziasszony egy személyben, aki saját tehetségét, karrierjét is hajlandó feláldozni a szeretett férfiért.
Nem jellemző ez a helyzet fordítva. A férfiak nem kedvelik az okos nőket /kékharisnyának nevezik/, megalázottnak érzik magukat, ha nő társuk magasabb beosztást kap, több a jövedelme, nagyobb a népszerűsége. Esetenként még szexuális teljesítményüket is megzavarja. Rosszabb a helyzet, ha azonos munkakörben dolgoznak, ilyenkor előlép a férfi mint „a teremtés koronája” – vele született hiúsága.
Természetes magyarázata ez a korunkban kialakult helyzetnek. A női egyenjogúság papíron létezik, de nem működik, és ez érthető. A nő is csak egyetlen személy, és a férfiak elvárása szerint egyidejűleg több – egész embert kívánó – szerepet kellene betöltenie tökéletesen. Ennek a kívánalomnak nincs jó megoldása. Bizonyos munkaterületeken a nők sokszoros hiányban vannak, illetve nincsenek jelen. Az ambiciózus nők, akik a karriert fontosnak tartják, nem válnak jó háziasszonnyá, nem vállalnak gyermeket, vagy ha igen, ez egészségük rovására megy, teljesítményük romlik. Mindebből világosan látszik, hogy a nők helyzete nem sokat változott évszázadok óta, noha folyamatosan lázadnak ellene.
A férfi-nő kapcsolat az elnevezésekből, ezek változásából is kitűnik. Régen a nők férjüket magázták, míg a férj tegezte asszonyát. Uramnak szólította, később férjemnek, ma már inkább páromnak, társamnak, ami egyben azt is jelzi, hogy házassági szerződéssel nem kötik magukat egymáshoz. A nőt a férfi asszonyállatnak, fehérszemélynek, nőszemélynek, fehércselédnek emlegette. Ma az együtt élők párkapcsolatban „barátok” – és így bizonytalanná vált a barátság szavunk jelentése. A szlengben a lányok csajok, a férfiak pasik.
A kapcsolat neve „becsajozás” vagy „bepasizás” kezdetben.
Az általános tegeződés elmosta a kor- és rangkülönbséget, vele a tiszteletet és elismerést.
Könnyebb durvának lenni azokhoz, akiket tegezünk, és nem volt helytelen szokás, amikor az idősebb fél ajánlotta fel a tegeződést és a főnök a beosztottnak, nem pedig fordítva. Személyes tapasztalataim vannak erről a – feltehetően külföldről beszivárgott – tiszteletlenséget megengedő kapcsolatnak. Két vőm visszautasította az általam felajánlott tegeződést, nehogy visszaéljenek ezzel a bizalmas viszonnyal. Egykori iskolaigazgatóm, panaszkodott nekem, hogy beosztott férfikollégái közül néhányan nem megfelelően szólítják, beszélnek vele számára kényelmetlenül hivatalos helyzetekben.
Nem vagyok maradi gondolkodású, a virtuális tegeződést elfogadom, noha ezzel is sokan visszaélnek durva sértéseket engedve meg maguknak nőkkel szemben a hiú férfiak.
Végezetül - bár nem szorosan tartozik ide – megemlíteném azt a gyakori szófordulatot is, amikor a rend hivatalos őrei az elfogott bűnözőt úriembernek, a bűnözésen kapott nőt hölgynek nevezik. Van még mit tanulnunk az illemről, noha ezt a ma kötelező iskolai tananyagban nem etikának, hanem illemtannak nevezném. |
|
|
- május 01 2014 09:02:50
Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvastam írásodat kedves Mamuszka. Azt hiszem, egyet kell, hogy értsek Veled. Ami a nagy szabadosságot illeti napjainkban, én úgy gondolom, hogy aki a családban nem tanulta meg az illemszabályokat - tegeződés, tiszteletadás, tudni kell disztingválni -, leginkább azokra jellemző rossz szokások ezek, melyet felnőtt korban már igencsak nehéz kiküszöbölni és helyére tenni a dolgokat.
Az nekem sem tetszik, ha valaki visszaél az embertársa által nyújtott tisztelettel. Én sem vagyok konzervatív, de sokan úgy gondolják, hogy tegezhetik a másik embert, no de, tudni kell, hogy mit engedhet meg magának az ember. Nyilván elvárható az a tény, hogy ahogy én közeledek embertársam felé, azt ugyanúgy el is várom, és nem azért mert esetleg én vagyok az idősebb, hanem csupán az illemszabályokat követve és betartva. Nyilván a tegeződés egy bensőségesebb kapcsolatra kell, hogy épüljön, utaljon, de ezt sokan nem értik, és sajnos meg sem lehet nekik magyarázni.
Az, hogy régen az "asszonyállatnak" mi volt a szerepe, az is intelligencia kérdése. Emlékszem, hogy apukámmal beszélgettünk ezekről a dolgokról nagyon sokat, amíg élt. Halálosan gyűlölte azt, ha egy férfi úgy nyilatkozott a párjáról, a feleségéről, hogy "tudod, az asszony", soha ki nem mondta volna, hogy a feleségem, vagy a párom. Egyszer felvetette ennek a férfinak, hogy miért úgy hívja a feleségét, hogy az "asszony", és megrökönyödve konstatálta a választ: "hát miért, nem az?" No erre apukámnak nem volt több mondanivalója, szépen, halkan csak annyit mondott neki, hogy "hát ha Te így gondolod, akkor neked az". Nem értette a férfi a különbséget.
Azt én is nagyon értékeltem, ha az idősebb fél kezdeményezte - mintegy engedélyt adva - a fiatalabb szemben a tegeződést. Bár nekem az a véleményem, hogy magázódva is és tegeződve is elküldhetjük a másikat, oda...ha olyan a habitusunk, vagy netán nem ismerjük az illemszabályokat.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Ölellek: Évi  |
- május 07 2014 04:43:49
Kedves Mamuszka!
Nagyon jó az írásod, örömmel olvastam.
Müller Péter új könyve: FÉRFIÉLET, NŐI SORS általában ezzel a témával foglalkozik, kitűnő könyv, mindenkinek tudom ajánlani.
Idézek a 11. oldalról:
"Minden összefügg.
Aki nem tiszteli a Nőt, az nem tiszteli az anyját, nem tiszteli az anyaföldet, az anyatermészetet, magát a földi életet; nem tiszteli a másik embert, aki mint ő, a nők húsából, véréből, éltető szívéből, méhéből született - nem tiszteli és nem ismeri saját lelkének befogadó és érzékeny női felét - és ezért a világ könyörtelen rablójává és ostoba pusztítójává válik.
Hogy eljött-e az aranykor, onnan látom majd, ha úgy nézel a kedvesedre.
Férfi nélkül? /96. oldal/
Az ötezer éves tévhitünk, hogy a nők életének csakis mi, férfiak adhatunk értelmet, és nélkülünk semmire sem valók, most van SZÉTTÖREDEZŐBEN...
Az egyedüllét művészete.
A világ globalizálódik, az emberek pedig magányosodnak.
A nők szorgalmasan tanulják az egyedüllét művészetét.
Sajnos. De megértem."
Szeretettel gondolok Rád: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
