|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Szovjetunió Kommunista Pártja
Központi Bizottság
Moszkva
P. Ny. Gyemicsevnek
Tisztelt Pjotr Nyilovics!
Az utóbbi időben tárgya lettem a sajtó és az OSzSzK Kulturális Minisztériuma barátságtalan figyelmének.
Kilenc éve nem tudom elérni, hogy törvényes és hivatalos kapcsolatot tarthassak fenn dalaim hallgatóival. Minden próbálkozásom, hogy a koncertirodák és a Kulturális Minisztérium szintjén ezt megoldjam, kudarcot szenvedett. Ezért fordulok Önhöz, mivel az ügy alkotásaim sorsát, vagyis a saját sorsomat érinti.
Ön bizonyára tudja, hogy egyszerűbb olyan magnetofont találni az országban, amelyen dalaim szólnak, mint olyat, amelyiken nem. Kilencedik éve egyvalamit kérek: adjanak lehetőséget nekem az élő kapcsolattartásra a nézőkkel, a koncertre szánt dalok kiválasztására, programegyeztetésre.
Miért hoznak abba a helyzetbe, melyben az én, állampolgári felelősséget viselő alkotói tevékenységemet egyfajta műkedvelésnek állítják be? Én műveimért felelek az ország előtt, amely énekli és hallgatja dalaimat, tekintet nélkül arra, hogy azokat sem a rádió, sem a televízió, sem a koncertirodák nem propagálják. Azt látom, hogy a kulturális szféra ezen kérdések megoldására hivatott munkatársainak rövidlátó óvatossága meghiúsítja minden próbálkozásomat az alkotói munkában, ami az előadói tevékenység hagyományos keretei közt zajlik. Ez önkéntelenül is kiprovokálja az engem hamisító hangfelvételek gyakori megjelenését, miközben dalaim végső soron életigenlőek, én magam pedig undorodom az ilyen „mártír” és „üldözött költő” szereptől, amit rám erőszakolnak.
Számolok azzal, hogy az én alkotói habitusom elég szokatlan, de azt is józanul felfogom, hogy hasznos eszköz lehetek a társadalmunk számára nemcsak elfogadható, de létfontosságú eszmék hirdetése terén. Nézők és hallgatók milliói léteznek, akikkel, ez meggyőződésem, meg tudom találni a kontaktust, éppen az én szerzői dalaim műfajában, amivel más művészek szinte nem is foglalkoznak.
Mivel évek óta először kaptam hivatalos felkérést, hogy lépjek fel a Kuznyec-medence50 dolgozói előtt, ezért örömmel fogadtam el az ajánlatot, és mondhatom, a fellépések során maradéktalanul kitettem magamért. A koncertek sikeresen zajlottak. A fellépések végén a munkások, hálájuk jeléül, engem külön erre az alkalomra öntött acél emlékéremmel ajándékoztak meg; a terület párt- és állami vezetői köszönetet mondtak a fellépésekért, és hívtak, hogy jöjjek ismét. Boldogan tértem vissza Moszkvába, mivel az utóbbi időben remény éltetett, hogy tevékenységem végre hivatalos mederbe terelődik.
És erre egy meg nem érdemelt arcul köpés: rágalmazó kommentár egy újságírói levélhez, amit A. V. Romanov szervezett a „Szovjet Kultúra” c. lap hasábjain, mely jeladásként szolgálhat egy ellenem folyó kampányhoz, amint ez már korábban is megesett.
Csillagvárosban, diákkollégiumokban, az Akadémiavárosban és a Szovjetunió bármely munkás településén elhangzottak dalaim. E népszerűség birtokában én tehetségemet társadalmi eszményeink propagálásának szolgálatába akarom állítani. Furcsa, hogy ezzel egyedül én törődöm. Nem egyszerű probléma, de helyes-e úgy megoldani, hogy közben próbálják befogni a számat, vagy nyilvános megaláztatásokat eszelnek ki rovásomra?
Én csupán egyet akarok – költőnek és művésznek lenni a nép számára, amelyet szeretek; az emberek számára, akiknek fájdalmát és örömét, úgy tűnik, képes vagyok kifejezni, összhangban azon eszmékkel, melyek társadalmunkat szervezik.
Az, hogy nem hasonlítok másokra, lehet, hogy a probléma olyan része, amely a vezetés odafigyelését és feloldásában való részvételét igényli.
Az Ön segítsége lehetőséget ad nekem arra, hogy lényegesen több hasznot hajtsak társadalmunk javára.
Vlagyimir Viszockij
1973 nyara
___________________________________________
Fordította: Szöllősi Dávid
2014. október
|
|
|
- október 10 2014 16:25:33
Furcsa ma ilyeneket olvasni. Viszont földereng ettől a jelenet a Keletiben
a szombat reggeli vonaton. Mikor az újságárus indulás előtt 5 perccel a
Szovjetunió című lapot árulta a 70-es években-Tessék a színes kulturális magazin.Riporttal,divattal
sporttal,rejtvénnyel!Benne van a Micsurin- kecske aminek elöl a tőgye hátul
a szakálla!-Ez utóbbi hatott,vették a lapot. |
- október 14 2014 19:47:44
Kedves Dávid. Egyáltalán nem árt ilyen emlékeket felmelegíteni, mert - biztos vagyok benne! - sokan mai emberek el sem hiszik, mint ahogyan a háborús borzalmakat, lágereket és talán még azt sem, hogy volt egy világ tranzisztor és számítógép nélkül...
Örülök fordításodnak:
öleléssel PiaNista |
- október 24 2014 09:22:56
Kedves Dávid!
Gratulálok a téma-választáshoz. Szomorú múlt, örülök, hogy olvashattalak.
Szeretettel: Viola  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
