|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A Cirkusz
A Cirkuszról általában
A cirkusz latin szó, jelentése: kör. Az ókorban napimádással összefüggő kultikus hely, később játékok, kocsiversenyek színhelye. Gladiátorok és állatviadalok küzdőtere és az ezt körülvevő nézőtér építménye. A cirkusz egyidős az emberiséggel, több ezer éves ősi műfaj. A római nagycirkusz – amfiteátrumnak is nevezték – Circus Maximus 185.000 nézőnek adott helyet.
Az arénában kegyetlen állatviadalok folytatódnak, s gladiátorok életre-halálra küzdenek egymással.
A nép őrjöngve nézi ezeket a játékokat. Cézár találó szállóigéje: „kenyeret és cirkuszt a népnek” ez a mai napig igaz. Később két, három, négy lovas kocsikkal versenyeznek, ahol a győztesek diadalmaskodnak, a veszteseknek pedig halniuk kell. A keresztényüldözések idején a keresztényeket is a vadállatok elé vetették az arénákban.
Feltárt sziklasírok s „testi játékokat ábrázoló ó-egyiptomi, asszír, babiloni, kínai, indiai domborművek, rajzok, valamint papirusz-töredékek vallanak e művészeti át ősi koráról, továbbá kőbe vésett „plakát” a majomszínházról, ahol cifra ruhákba öltöztették az állatokat”. A mai kor szórakoztatásával összefüggő produkcióinak minden ágával találkozhatunk az ókor és következő nemzedékek leleteiben.
„A középkor” túllép a rómaiak véres mutatványain: komédiások tarka csoportjai vándorolják be Európát”. Pl. a főleg spanyol származású „Comprachiok”, akik ellopták az őrizetlenül hagyott kisgyerekeket és megcsonkították oly módon, hogy a szájuk szegletétől a fülükig behasították az arcukat s így szörnyetegekké válva örökké rajtuk maradt a „mosoly”. Egy ilyen eltorzított szerencsétlen gyermek sorsát írta meg Victor Hugó megrázóan A Nevető ember c. műben. /Magam is olvastam, egyik kedvenc könyvem/.
Az ilyen „nevető embereket” vándorkomédiásoknak adták el, akik bódéjuk elé állítva biztosították jó reklámjukat, ahová biztosan özönlött a bámészkodó nép.
Egyébként már az „V. századi Athénben, különösen Periklész korában válnak mindennapossá a teljes, több számból álló cirkusz-műsorok, melyek az ókori olimpiák szellemét: a testi szépséget, harmóniát, az akaraterő diadalát, míg a dionüszoszi bohóc-játékok a tavasz, a mámor, az öröm harsány hangulatát hirdetik”.
A modern cirkusz előadásmódja a XVIII. Század második felétől Angliában kezdett meghonosodni, s mintegy 100 év alatt terjedt el az egész kontinensen, így Magyarországon is. Itt rendeztek először műlovar előadásokat és lovas drámákat.
A mai cirkuszépület színházra emlékeztető, többnyire fából készült építmény, körben futó széksorokkal, kör alakú poronddal és zenekari emelvénnyel. A vándorcirkuszosok hatalmas ponyvasátorokban tartják előadásaikat. A modern cirkusz műsorán akrobaták, állatidomítók, műlovarok, bűvészek és bohócok mutatványai szerepelnek, többnyire zenekísérettel. De nem ritkaság a nagykiállítású, látványos revüsített műsor sem.
„A magyar artisták eredete visszanyúlik a honalapításig. Ezt bizonyítja Lehel kürtje a IX századból, amelyen testi mutatványokat, játékokat megörökítő csontfaragványok láthatók”. Az Árpád-házi királyok udvarában „királyi együttivók” szórakoztatják a vendégeket. Artista-őseink sikerét több fennmaradt királyi adományozó levél tanúsítja, amely a legkiválóbbakat földhöz juttatta.
1834 júniusában Wulff Henrik német-holland cirkuszigazgató és társulata megkezdi Pesten a Tudományos Akadémiánál lévő helyen az előadásokat. Vannak a műsorban lovasok, kötéltáncosok, zsonglőrök, egyensúlyozók, akrobaták, ugróművészek. Az előadásokat nem mindenki fogadta szívesen, sok ellenző volt. De az idő múlásával egyre több társulat látogat ide Nyugat-Európából, s egyre több magyar kezdeményezés is születik. Már Pesten és Budán is tartanak előadásokat.
1868-ban a lovas számokon kívül a Budai Színpadon a színjátékok szünetében ketrecekben vadállatokat vittek /oroszlán, hiéna, párduc, és farkas/. Ez évtől egyre jobban elterjednek az artista és állatszámok. Leggyakrabban a Népszínházban lépnek fel, de bekerülnek a Nemzeti Színházba is.
Mint érdekességet említhetem, hogy a sok szám között fellépett ott féllábú táncosnő és karok nélküli piktorok is, akik a lábukkal festettek. A közönség kedvelte az ilyenfajta különlegességeket, sőt külön ünnepnap volt, amikor szemfényvesztők és különböző hajmeresztő mutatványok voltak.
1876-ban az olasz származású Baroccaldi család nevéhez fűződik az első állandó magyar cirkusz.
Az akkori cirkusz a mai Széchenyi Fürdő helyén volt s körötte mindenféle szórakozás, „csodák”, mutatványosok, komédiások, /volt itt Liliputi Színház is.
Ide tartozott az Állatkert látványosságai. Egyre nagyobb vurstli terjeszkedett, a századfordulóra szinte versenytársa a bécsi Práternek.
A XIX. Század utolsó évtizedében sok magyar artistaszám emelkedett felül az átlag produkciókon. Világhíressé váltak a magyar művészek. Nem sorolom a neveket, csak egyet említenék: Morgenroth Károly, az egykori nyomdász tanonc, a későbbi híres Jancsi bohóc, a Holokausz áldozata lett.
Szép cirkuszi előadásokat kívánok.
Budapest, 2015. november 19.
Forrás:
Szekeres József – Szilágyi György: Circus
Victor Hugo: A nevető ember
|
|
|
- november 20 2015 10:53:34
Drága Viola!
Szeretettel olvastam történelmi áttekintődet a cirkusz világáról.
Victor Hugó Nevető emberét én is olvastam talán többször is, ugyanúgy mint a Nyomorultakat. Eszméletnek kegyetlenségek melegágyai voltak az elmúlt századok. Na de ma sem panaszkodhatunk, csak irányt vett a kegyetlenkedés.
Gratulálok, ölellek: Évi |
- december 29 2015 12:02:00
Kis összefoglalód jól sikerült.talán az egyedüli a cirkusz aminek épületéhez még nem nyúltak hozzá a rendszerváltás óta.
Gratulálok kakukkmarci! |
- január 14 2016 09:47:46
Drága Évi és Kakukkmarci!
Köszönöm szépen, hogy időt töltöttetek nálam és szóltatok hozzám.
Szeretettel kívánok Boldog Újévet: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 11. péntek,
Leó napja van.
Holnap Gyula napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
