|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Jenő....
A kis városnak van egy tere amit főtérnek neveztek szép fákkal,bokrokkal padokkal.
Ez a tér mindenki kedvence a közepén van egy kis kör bekerítve virágokkal amik felváltva
nyílnak egyik a másik után egészen a hideg beálltáig,mikor ott állítják fel a város karácsony-
fáját.Ami gyönyörűen van feldíszítve alatta a betlehemes kis család.
A körben lévő fákon vannak hangszórók amikből karácsonyi dalok hallatszanak egész nap.
Az egész látvány annyira megható,még azoknak is kik nem tartják ezt az ünnepet kellemesen
sétálnak,nézik a mosolygó gyerekeket.
Kicsit odébb,egy bérház kapujához közel,fekete kabátban öltözött ember,fekete kalappal,
fekete szemüveggel fehér bot a kezében előtte egy karton doboz amiben jó néhány apró-
pénz látható..
Egy pár utcával odébb,öreg kopott kétemeletes bérház,lakói szegény emberek kik nehéz
munkával keresik kenyerüket. Itt lakik a Szabó család kiknek van két fiuk,már meglett
emberek,az egyik Jenő ki a család szerencsétlenségére vakon született.
Jenő elérte a 35-ik évét és,hogy ő is hozzon valamit a házhoz,az anyja kivezeti őt arra a
bizonyos helyre ahol álldogál várva a nap végével.
Jenő letört ember,tudja,hogy az ő élete egy nyűg a családjának és saját magának.
Az anyja biztatgatja,hogy nyugodjon bele mert a helyzetén váltóztatni nem lehet.
A sötétség világában él,csak azt tudja amit mondtak neki és amit a képzelete enged neki.
Tudja ,hogy vele szemben van az a park,nyüzsgő forgó emberekkel s már megtanulta a
hangszóróból hallott karácsonyi énekeket.
Járókelők gyakran mondják:-milyen szép a karácsonyfa-s ő gondolja magában -ha csak
láthatnám-.
Egyszerccak hallja a könnyű lépteket,gondolja biztos nő lehet úgy hallatszott egy egész
marék aprópénzt dobott a dobozban mondván :
-Boldog karácsonyt-
Jenő :
-Köszönöm szépen- A mama biztos boldog lesz,úgy hallatszik már elég sok pénz van a
dobozban.
Túloldalról a zene monoton hangja amit néha magában dúdol,hogy az időt hajtsa amiknek
a mondanivalójuk az ő gondolatát megzavarja. A vallást csak hallásból ismeri a családja
soha nem járt templomban.Kommunista érzelműek amik otthon sok vitát követnek ami
neki mindegy,tudja,hogy az ő otthonukban nincs Isten,ha csak valami más változatba
nem használják azt a szót.
Az Isten szót gyakran hallja,állítólat az az Isten aki segít mindenkin:
-Csak rajtam nem-gondolja nagyot sóhajtva,......mert a mama mondta rajtam nem lehet segíteni,pedig ezerszeresen meghálálnám még imádkozni is megtanulnák ha csak az
anyámat láthatnám aki szült engemet,a testvéremet,ki tanított a nyelvre,megelégedésre.
Ha láthatnám azt a sok mindent ami nekem csak egy sötét képzelet amire gyakran
gondolok,vajon milyen lehet ?.
Mennyből az angyal hallatszik a másik oldalról,gyerekek kacagnak,ajándékokról tanakodnak.
A fenyőfa illata terjed a légben,az áhítat sóhaja száll fel a magasságos égbe.
A szabó család rosszabb helyzetbe került,valami oknál fogva a szülők elváltak,a másik fiú
külföldre vándorolt.Jenő anyja betegeskedett,eljött az idő választani kellett.
Jenőt beadták egy állami intézetbe ahol nem éppen a legjobb körülmények voltak,
hiányzott a megszokott otthon a mama főztje,fájt neki de megértette.
Az új otthonában kezdett ismerkedni emberekkel s megtudta,hogy azok is mind olyanok
mint ő,Tolószékben van mindenki,hogy egyszerűbb legyen az élet.
Az ott lakók vegyesen nők férfiak mindenféle korúak.
Egy nap Jenő megismerkedett az egyik kortársával akit Gizellának hívtak a hangjuk
hozta közelebb egymáshoz.
Jenő kérdezte Gizellát:
-Megérinthetem a kezedet,hogy jobban megismerhesselek ? Gizella mondta igen :
-Még az arcomat is,hogy tudjad,hogy nézek ki-
Ezentúl jó barátok lettek,Jenő boldogabb volt mint valaha valami vonzalmat érzett Gizella
iránt ami az érdeklődését felcsigázta.Kicserélték gondolataikat sokat meséltek a
múltjukról egymásnak és közeledett a karácsony.
Az intézetnek a kórtermében volt felállítva a nagy karácsonyfa mindenki kapott egy kis
ajándékot ami cukorka és csokoládé volt.
Jenő és Gizella boldogok voltak megcsókolták egymást,most már mindketten úgy
érezték,hogy egymáshoz tartoznak.
Jenő arra gondolt,hogy Gizella neki a legszebb karácsonyi ajándék volt.
-Talán az az Isten akit annyiszor emlegetnek segített ehhez amit nagyon szépen köszönök,
és ha tudnák valami imát,amire soha senki nem tanított,mindennap imámban foglalnám
a jóságát-
Gizella megtanította Jenőt imádkozni és azóta együtt imádkoztak
Ágoston Tibor
2017 Arizona |
|
|
- április 21 2017 13:00:31
Kedves Tibor ! Szomorú és egyben szép történet. Minden ember megtalálja a párját, mondja a közmondás. Végül is jó eredménye lett, hogy Jenő az intézetbe került, megtalálta a szerelmet, és megtanult imádkozni is.Itt ahol lakom, mellettünk van egy ilyen intézet, és látom őket nap mint nap a fogyatékos fiatalokat.Sajnálom Öket.Tetszett a történet. Gratulálok.szinci |
- április 21 2017 19:02:21
Kedves Szinci !
Látni az ilyen embereket,hálásak lehetkek az épkézláb emberek.
Szeretettel köszönöm,hogy olvastál : Tibor |
- április 25 2017 07:20:46
Kedves Tibor!
Megható történetedet - mely könnyeket csalt a szemembe - szeretettel és teljes empátiával olvastam. És olyan sokszor elgondolkodtam a fogyatékkal élő emberek életén, életvitelén. Igen, ők is érző emberek, léteznek, itt élnek közöttünk, és mégsem figyelünk rájuk elégszer. Nekünk természetes az, hogy látunk, de nekik? Ők elképzelik, a képzeletükre van hagyva minden. Szép szerelmi történetedet szeretettel olvastam, és igen, van ilyen, pedig soha nem fogják látni egymást, de hallani, érezni, érzékelni igen, mely sokszor pótolja a hiányosságot.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
