|
 Vendég: 96
Tag: Tiberius
Regisztráltak: 2,210
|
|
Peru !
Rio De Janeiro repülőteren nagy a forgalom az ellenőrzés.A délelőtti órákban vittek ki a
reptérre ahonnan három és félóra út után megérkeztünk a Lima i repülőtérre Peru fővárosában.Talán ez a legrosszabb repülőtér a világon,állandóan köd van vagy esik az eső vagy párás nedves állandóan.Szigorú igazoltatáson mentünk keresztül.
Délamerikai államokban soha nincs nyugalom a forradalomnak a szele fújdogál valamejik
országban állandóan.
Autóbuszon vittek bennünket a Lima városában s amiket láttunk útközben nyomor amit még
soha nem láttunk.Szinte ilyesztő volt látni,hogy élhetnek így emberek a huszadik században.
Hosszú út volt de végre megérkeztünk a gyönyörű sheraton hotelbe voltunk beszállásolva.
Miután kipihentük magunkat beszélgettünk a következő heti programmunkról ami elággé
érdekfeszítőnek mutatkozott.
Teljes ellátás kaptunk a hotelben mint mindenhol és biztosan tudom Európai konyha volt
a hotelünkben amivel nagyon megvoltunk elégedve.
Szobánk ablakai az utcára néztek és már este volt mikor a feleségem megpillantott a
túloldalon egy Neon hirdető táblát jelezve Svejci éttermet.
Nejem mindég küllöncködő volt kereste a legjobbat mindenben.Mi sokat jártunk Svejcbe
tudjuk a konyhájuk kitünő.Addig,addig unszolt míg rászedett,hogy csináljunk egy rezer-
vációt abban a svejci étteremben.
Kértem a hotel manager-t,hogy foglaljon nekünk egy asztalt abban a vendéglőben.
Este 6 órakkor megjelentünk a nagy meglepetésünkre senki nem nézett ki svejcinek nem
baszélték csak a spanyol nenyelvet.Helyet foglaltunk nézegettük az étlapot amiböl nem
értettünk semmit.Már akkor elveszett a türelmem,gondoltam talán rendelek egy üveg bort.
A bornak kiválló jó ize volt valami perúvian különlegesség.
-Találtál valamit az étlapon-Kérdeztem én
-Nem, én akaron,hogy Te válasszál- .Tipikus nő aki már tudta,hogy rossz helyre jöttünk és
amit én választok azért nem hibáztathatom őtet.
Hívtam a pincért ráböktem valamire az étlapon nem tudtam mi az, a pincér mosolygott
mintha jót válastottam volna.
Elég hosszú idő telt el mire hozták az ételt, már majdnem elfogyott az üveg bor és akkor
jött a meglepetés.A tányérainkon valami állat volt nem tudtuk mi az, piszkálgattuk a villával
tudtuk,hogy nem csirke valamiféle barna szósszal volt leöntve olyen csontok voltak benne
amiket soha még nem láttunk.
Meglehetősen felvoltam háborodva gondolva a hotelunk exelent konyhájára
Hívtam a pincért kértem a számlát fizettem azok nem értették hogy mi a baj mi nem
tudtuk megmagyarázni.
Visszatérve a holelben ott megvacsoráztunk megvoltunk elégedve.
Másnap egy túránk volt a városban Lima régi barroc stílusban épűlt gyönyörű épületek
csak a nyomortanyák amik elrontják a benyomást az egész környezetre.
Hatalmas katedrális előtt álltunk meg,vezetőnk mondta Francesco Pizarro itt van eltemetve.
Ahogy beléptunk nekem mindjárt valami feltünt amire visszatérek.
A katedrális bejáratárol nem messze a jobb oldalon Pzarro látható ivegkoporsóban a
kardja hosszába volt a koporsó előtt.Amint szemlélgettem Pizarro kis ember volt azon
morfondíroztam a kardja ugyanakkora volt mintő,hogy tudhatta azt forgatni ?Pizarro
tekintélyes,híres ember ki az inkákat lefegyverezte sok ütközet után itt halt meg ebben a
városban.Tovább menve,minden oltár mögött a szokásos hatalmas festmény látható mint
itten de ez más volt mint a többiek.Úrvacsora kép amin rendes körülmények között a
bor és kenyér látható Az üveg bor mellett egy tányér amiben ráismertem az ételre amit mi
majdnem megettünk.Kérdeztem a vezetőnket aki részletesen mondta,hogy a tányéron az
Inkák,Perúviak kedvenc étele a tengeri malac ami tulajdonképpen nem más mint egy
patkánynak a véltozata.
Pár napot töltöttünk Limában ahol az éghajlat egészségtelen nedves az év minden napján.
Több múzeumot látogattünk ahol ismertetve van az Inkák története
Pár nap múlván ismét repülőre szálltunk,ezúttal a reggeli órákban várni kellett mig a köd
felszáll.Csak egy óra út a hegyekben lévő történelmi város Kusco ami meglepetés volt
nem várt soha nem hallott érdekességeket láttunk.
Előre kértem,hogy egy szép rendes hotelbe akarunk megszállni amiröl biztosítottak.
Aztán megtudtuk,hogy egyetlen egy öreg hotel van ami évszázadokkal korábban épült.
A étkezés nagyon kedvezőtlen villany nem volt a szobánk kicsi az ablakon üveg helyett
olajos papír,fűtés nem volt egy paplan alatt vacogtunk egész éjjel.Kutyák ugattak
megállás nélkül.Ezt nem vártuk de megértettük.
Az építkezés sziklakőböl van olyan finomra van csiszolva hogy nincs közötte semmi.
Láttunk falakat amiknek egyes darabjai több tonnát nyomhatnak.A nép daróc pokróc-
szerűségekböl készítenek rukákat maguknak
Kőfalakbol készült épületek,helységek ajtó ablak nélkül bútor nincsen szalma a földön
Fűtésnek a lámas állat melegét használják.
Elérkezett az idő másnap reggel útban voltunk Machu picchu felé.
Vonattal mentünk ami elég hosszadalmas mert a magas hegyre csk zig zegbe tud menni
és még úgy is lassan.
Mikor vgre elértük a helyet azt hittük,hogy ott vagyunk,onnan vagy Jeep-pel vagy lóháton lehetett tovább menni.Előre mondták,hogy ha valakinek baja van a szivével nem ajánlatos ez az út.
Végre elérkeztünka tetőre ami csak nyolcezer láb magas de mögöttük vannak kevésbé
ismert települések 10-12 ezer láb magasak.
Alig tudtuk elhinni amiket láttunk csak maga a épületeknek a konstrukciója észbontó
Ötszáz évvel ezelőtt épült ez az inka birodalom a legmodernebb csatornázási beren-
dezésekkel hegyoldali gabona gazdálkodásnak a csodálatos mintaképe amit
1911-ben Hiram Bingham professzor fedezett fel a véletlenség nyomán.
Az inka birodalom hatalmas volt,gazdag rengeteg arany készlet amikröl sok regék mesélnek.Túlsok időnk nem volt mert a vonat ugyanannyi időtt vett igényben visszafelé.
ahol még az nap ismét repülőre szálltunk vissza Lima városában.
Ha netán valaki megjárja ezt az utat egy egészen más képet lát mert kozel ötven év
elég sok az előrehaladás terén.
Limai hotelünkben egy búcsú vacsorát rendeztünk Perutol mikor egy hatalmas földrengés
rázta meg az az egész épületet
Másnap megérkezve Caracas,Venezuela fövárosában ami az utolsó állomás volt,a
hírekben láttuk,hogy sokan meghaltak Lima városában azon az este.
Csak egy éjjelt töltöttünk caracas modern városában ami két tenger között van gyönyörű
éghajlattal Múzeumokat,történelmi emlékműveket látogattunk legfőképpen barátainktol
búcsúzkodtunk,mindánnyainkat más és másfelé vitt az utunk.
Már alig vártuk,hogy szerencsésen hazaérjünk otthonunkban,mert tudtuk,hogy mindenhol
jó,de legjobb otthon
Mindenhol,minden alkalommal könyveket,brossurákat,térképeket veszek mert az a
hobbym,látva,tanulva jobban meglehet érteni a világot az emberiséget,nyelvüket.
Ágoston Tibor
2017 Arizona |
|
|
- június 10 2017 11:48:34
Kedves Tíbor, gratulálok a beszámolóhoz. Sokat-sokat olvastam ezekrôl. Rengeteg idôre lenne szükség, hogy mindent jól meg lehessen ismerni (pl. a Nasca Desert, ahol hatalmas, kilóméteres rajzok, ábrák láthatóak és a mai napig senki nem tudja, mire voltak ezek jók?)
Ölellek:
PiaNista |
- június 10 2017 17:11:42
Tíborkám, emlékeztem, hogy nem egy fiatal gyermek vagy, de most látom, hogy csak gratulálni tudok! Kívánok neked jó egészséget és írjál még sokat. Jól esik olvasni. Július 29-én játszom (zongorázom/énekelek) egy hölgy 90-ik szülinapján. Ez lesz az én ajándékom. Ô még nem tudja.
Ölellek!
PiaNista Laci |
- június 11 2017 20:26:54
Kedves Laci !
Amiröl írsz és még sokkal többet csak repülőröl lehet látni amiket többször
láttunk.Szerintem nem földi emberek munkája amit hosszan vitatni
lehetne.
Köszönöm,hogy olvastad
Tibor |
- június 11 2017 20:31:20
Kedves Laci !
Hát igen,eljártak az évek felettem az elmúlt karácsonykor lettem 90-éves
Most mát csak a sok emlékek maradtak és az utak nagyon hiányoznak
Kivánok sok szerencsét a szülinaphoz
Tibor |
- június 12 2017 07:32:14
Meghökkentő, izgalmas és egyben csodálatos útleírást olvashattam Tőled kedves Tibor. Szinte hihetetlen igen, ahogy írod, hogy a XXI. században ilyen körülmények is léteznek - létezhetnek -, és el tudom képzelni, hogy mennyire vágytátok már otthonotok biztonságát és melegét, meghittségét.
Végül is kiderült, hogy milyen húst szolgáltak fel nektek?
Szeretettel olvastalak, gratulálok az élményekben és izgalmakban gazdag útleírásodhoz.
Szeretettel: Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
