|
Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A sötétség....
Melinda fiatal huszonöt éves hajadon ki a felsőbb iskolái elvégzése után mint tanárnő
dolgozott egy gimnáziumban.
Történt egy őszi esős délután kikerülve egy nagyobb szerencsétlenséget autója lecsúszott
az útról hatalmas fába ütközött Melinda elvesztette az eszméletét.
Arra ébredt valami ágyon feküdt nem látott semmit.Tapogatódzott kezei érezték feje be van
kötve.
Női hangokat hall,két nő beszélget :
Szegény nő,még olyan fiatal kár,hogy ez történt vele. Hosszú csend....... amit egy mély férfi-
hang szakított félbe.Érzi,hogy valaki megfogta a kezét mély hangon kérdezi :
Asszonyom, hall engem ? Melinda : igen..
- Dr.Magyar Ádám vagyok ön az én kezelésem alatt van,sajnálom ami történt önnel egyen-
lőre még nem tudok az állapotáról mondani sokat csak annyit,hogy szerencséje van mert
az élete megmaradt ami a legfontosabb.Egy pár nap múlván több vizsgálat után majd
többet tudok mondani.Csak nyugodjon szépen mert a pihenés az segíti a gyógyulást. -
Elengedte kezemet megszűnt a hang,csak lépteket hallottam...
Pár nap múlván ismét az ismerős hang,női hangokkal keverve,éreztem,hogy szedik le a
kötést a fejemről. tapogattam,nincs a fejemen semmi,még mindég sötét van. Egyszer csak
a mély hang :
- kedves Melinda,ha megengedi,hogy így szólítsam,nem könnyű a helyzetem amit most
mondani fogok : A karambol által a feje komolyan megsérült ideiglenesen elveszítette a
szeme világát,azért mondom,hogy ideiglenesen mert továbbra is kísérletezünk különböző
módszerekkel és nem adjuk fel a reményt.Még egy pár napig itt tartjuk közben meg kell
találjuk az ön hozzátartozóit,hogy hazavigyék a kórházból- Melinda :
- Tudom az ideiglenes csak megnyugtatás volt részemre,mit fogok csinálni vak lettem mi
lesz az állásommal,egyetlen rokonom a nővérem aki a város másik oldalán lakik akinek
négy gyereke van.A házat amiben lakom örököltem a szüleimtől. -
Melindát a nővére Júlia hazavitte miközben mindent elmagyarázott neki,hogy sajnálja a
történteket,de meg kell,hogy értse neki van négy apró gyereke egy kis lakásban amiért
nem veheti őt magához alkalmattán megfogja őt látogatni,közben próbál valami szociális
segítséget kérni.
megérkeztek,Melinda már itt lakott pár éve a ház neki nagyon ismerős minden kis zugát a
kezeivel tapintgatta,hogy hozzászokjon és egy pár hét múlván szinte úgy érezte,hogy egy
kis segítséggel Júliára számítva meg tud lenni magában. És ki tudja lehet,hogy az orvos
amit mondott talán még is lesz valami reménység.
Júlia ígérte,hogy fog szerezni egy olyan kutyát neki amit erre a célra tanítottak be,de egyen-
lőre még kutatnak utána mert arra nagy a kereslet.
A telefon szólt állandóan a sok sajnálatos kívánságok egyik a másik után.
Közben Júlia vissza vitte őt a kórházba amit Dr. Magyar kért mert további kísérletezéssel
próbálkoztak de egyenlőre még mindig csak az ígéret.
Egy esős novemberi nap,Melinda teát főzött magának előkotorászott valami kis süteményeket,
kényelembe helyezte magát.Júlia szerzett neki egy olyan órát amit ujjaival érezhette
a számokat rajta a sötétség világában. Amit ha bármennyire is megszokott már, még is
a borzalom vett erőt magán mert soha nem tudta,hogy körülötte mik történnek.
Melinda szerette a zenét,amit csak ritkán hallgatott mert mindig valami zajra lett figyelmes.
Kis kortyot ivott a teájából,mikor valami zajra lett figyelmes.A háznak a hátsó ajtajától
jött a hang, közelebb ment,hogy biztos legyen benne.
Rémülten tapasztalta,hogy a kulcs fordult a zárban két különböző hang suttogott.
Folytatom
- |
|
|
- július 30 2017 13:16:39
Érdekesnek ígérkező novella, várom a folytatás!
Évi |
- augusztus 01 2017 00:48:52
Kedves Évi !
Szeretettel köszönöm,hogy olvastad
Tibor |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|