|
Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Személyi
Rezső és Júlia Agárdon jártak látogatóban. Rezső egyik legjobb barátjának özvegyéhez mentek. A vonatra nem kellett jegyet váltaniuk. A férfi a hetvenkilencet, felesége pedig a hetvenegyet is betöltötte már. Hazafelé indulva, az idős házaspár a gyorsuló szerelvény ablakából integetett a vendéglátónak, majd helyet foglalt háttal a menetiránynak. Ült a kocsiban egy egész csoport idős ember. Pestre mentek, valami nagyszabású nyugdíjas találkozóra.
Rezső mellett úgy ment el a kalauz, hogy csak kurta mosollyal és szemhunyással jelezte: nem kéri a személyit. Júlia kinézett az ablakon, az idős férfi meg elmerengett azon, ami éppen eszébe jutott. Ahol ő ült, rálátott egy hölgyre, aki kora ellenére ízléses-színesen öltözött, de a sminkje merész volt. Nem volt zavaró, de magára vonzotta Rezső figyelmét. Eszébe jutottak régi hölgyek, akik már a hatvanas évek elején sem sajnálták a festéket. Amikor már sokadszor nézett a nőre, váratlanul összeakadt a tekintetük. Csak egy pillanatra. A férfi nem fordította el a fejét, hanem elnézett a nő feje mellett. Vigyázni kell. Ekkor jutott eszébe egy lány, aki erre a hölgyre a legjobban emlékeztette.
Rezső, még 1958-ban az erzsébeti Csiliben a Kék Hold Vokál és Paródia Együttesben zongorázott. Négy fiú, négy lány énekelt akkoriban merész harmóniákat. Az első év után már többen felfigyeltek zenéjükre, humorukra, de akkoriban a zene is tele volt politikával. Sokan jöttek a megjelölt időpontban. Ezek egyike volt egy bátor lány, aki úgy nyitott be a meghallgatásra, mintha hazajönne.
Erre a lányra emlékeztette a hölgy, aki most kicsit szigorúbban nézett vissza Rezsőre. A férfi lehajtotta a fejét és úgy tett, mint aki nagyon fáradt, semmi kedve szemezni egy idős nővel. Úgy tett, mint aki bóbiskolni készül. Pedig fejében egymást követték az emlékek, a gondolatok arról a szerelemről, amelyben már az eljegyzés gondolata is felmerült. Szörnyű régen volt. Ha ez az utas tudná, micsoda gondolatokat ébresztett egy hetvenkilenc éves férfi fejében...
Két perc elteltével hirtelen kinyitotta a szemét. A nő Rezsőt nézte, de elkapta a tekintetét.
A Déli közeledett. Mindenki leszálláshoz készült. Egy kövér, hangos hölgy kiabált, hogy mindeki készítse ki a jegyét és a személyijét. A szerelvény megállt. Rezső már indult volna, de felesége visszatartotta.
- Hová sietsz? Hadd menjenek.
Így történt, hogy az idősek csoportja is megindult. A színesen öltözött nőt éppen Rezső mellett tuszkolta a kiabálós, de annak volt annyi mersze, hogy szinte rémülten megkérdezze:
- Rezső? Te vagy az? Megkereslek.
A nőt elsodorták társai.
- De hát én... – Rezső nem kiabálhatott, hogy harminckilenc éve Svédországban él.
- Mit keresett? – kérdezte Júlia.
- A személyit. Azt hiszem.
Göteborg, 18.09.28.
|
|
|
- szeptember 30 2018 13:01:48
Kakukkmarci kedves hozzászólása lemaradt a javítás utáni cserénél.
PiaNista |
- október 08 2018 23:08:55
Az elejére még emlékszem.Találkozás egy régi szerelemmel mindig megható.A poén sajnos elszállt a fejemből.Talán ennyi is megfelel.:-) |
- október 09 2018 10:32:06
Köszönöm szépen, Kakukkmarci! Ez kedves volt tôled!
Laci |
- október 19 2018 16:23:30
Kedves Laci! Én nem hagytam volna magam... Az erzsébeti Csili még mindig meg van! Nem akarsz hazajönni megnézni? |
- október 20 2018 00:37:47
Megnéztem, többször ott ettünk, mert nagyon jó éttermük van.
Köszönöm az olvasást. Üdvözlettel
PiaNista Laci Mi van a házzal? |
- október 23 2018 04:58:14
Kedves Laci!
Érdekes történet, benne a memóriával. Legalább pár szót válthattak volna egymással.
Szeretettel: Viola |
- október 23 2018 13:05:55
[i][b]Viola[/b][/i], köszönöm szépen az olvasást! Meg minden küldeményedet!
Laci |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|