|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Debreczeni Zsolt: Szíved mélyének gyertyalángja...
Élt egy ember egy falusi kis házban, nagy szegénységben, de hatalmas szeretetben. Egy szép napon a felesége egy gyermekkel ajándékozta meg a férfit, így már hárman alkottak egy családot. Munkájukból egyre nehézkesebben éltek meg, de a szeretet lángja ott égett szívükben. Egy napon elkezdett pislákolni a láng, és nem tudták, mit tegyenek. Volt még mit enniük, inniuk, de az élelem, és a pénzük nagyon fogyóban volt. Útra kéltek tehát a nagyvárosba... Arra járt feléjük egy gazdag ember, de hiába kérték meg, egy vasat se adott nekik élelemre. Jött velük szembe egy katona, ő pedig éppen nagyon sietett, és nem állt szóba velük. Beesteledett. nagyon hideg helyen aludtak el. Másnap mind a hárman felébredtek. A tölgyfa, még mindig ott állt a tisztás szélén, ahol megszálltak estére. A tűz már nem égett a réten levő tűzrakóhelyen. Már majdnem a városba értek, amikor eléjük állt egy koldus, akinek látszólag semmije se volt. Mégis azt mondta: Térjetek be hozzám, megfáradt vándorok, adok nektek élelmet, italt, hogy meg ne fázzatok! Mégis miből tudnál nekünk segítenii, hisz te is szegény vagy! Erre az idegen levetette a koldusuruhát, szívének szeretetlángja betöltötte, a szegény család lelkét, és a házat. Mindjárt lett ott fejedelmi lakoma, kenyér és hal. Hiszen nem más volt a szegény koldus, mint Jézus.
Aki szeretetét és önmagát adta értünk, bűneinkért, hogy megváltson minket!
A szíved mélyének gyertyalángját, pedig most is ébren tartja, hisz Ő a szeretet!
A család pedig soha többet nem nélkülözött semmi élelmet, semmi mást.
A szeretet fényének ragyogása töltötte be szívüket, lelküket, testüket.
Békés, csendes, nyugodt éjszaka szállt alá a megnyugvó tájra! |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 15. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
