A ragyogó kékeszöld hátú Jégmadár anyák napját ünnepelt Gemencen. Odahívta mamáját a tópartra, ahol már szépen meg volt terítve. Tücskök és a szél halk zenét dúdolt, a fényes Nap kedvesen mosolygott, amikor Jégmadár sietősen kitakarította, gondosan rendbetette a mama fészkét, majd hirtelen a tóra lecsapott, csőrének éles káváival elkapta a pisztrángot, lerázta magáról a vizet és vitte madármamához a legkedvesebb ételét. Ezzel köszönte meg a gondoskodást, majd jóízűen hozzáláttak a lakomához. Az ünnep békét, csendet és szeretetet tud hozni a szívekbe. Gani Zsuzsanna: Apák napja a Fertő- tónál Bíbic a Fertő- tónál élt. Zöldesen, s néhol bíboran és kéken csillogott a tolla, szép madár volt. Sokat gondolkozott azon, hogy mivel lephetné meg, mivel szerezhetne örömet apukájának, különösen ma Apák napján. Gondolt egyet. Kimért léptekkel, komótosan haladt az alacsony vízben és a fűben, közben rövid, hegyes csőrével sorra kapkodta el a rovarokat. Miután jó sokat elfogott odavitte apukájához és letette elé. Apukája meglepetten nézett rá: - Sok szeretettel Édesapám- mondta örömmel. - köszönöm! - felelte mosolyogva.
Ha szeretetet adsz, szeretetet is kapsz. A szeretet önzetlen.