|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer öt kis nyúl. Boldogan, gondtalan éltek a szerető családjuk körében. Tavasz lett. A nap is egyre melegebben sütött, a szél is egyre gyengébben fújt. Kisarjadt a fű, előbújt az illatos ibolya, a krókusz, a nárcisz, a jácint és a tulipán. Az orgona is épp most bontotta bimbóit. Előbújtak a katicák, az égen lepkék kergetőztek. Madarak trilláztak oly szépségesen, hogy öröm volt hallgatni! A kerítésnél barka nyújtózkodott. Ma épp Virágvasárnap volt. Tilos volt a munka, főként a mulatság. Volt ahol úgy tartották, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ilyenkor kell elvetni a virág magvakat, mert akkor szebbek és illatosabbak lesznek. Hát mi is éppen így tettünk. Utána átjöttek a szomszédból a barátaink. Bogi és Bíborka készítettek egy szalmabábut. Nagyon csúnyára sikeredett. Volt szeme, orra, szája, még haja is. Rongyos ruhába öltöztették, a fejére kendőt tettek. Egy ideig még mustrálták őket, majd levetkőztették, szétszedték, s úgy dobták a vízbe a kiszebabát, majd szalmacsomót dobtak utána. Ezt követően körbe táncolták. Nem sokkal később villőfákat hoztunk, mi legények: Szuszimuszi, Nyafi és Én a barátainkkal a lányok számára. Fehér szalagokkal és kifújt tojásokkal díszítettük. – Elég volt már a télből egy jó időre! – mondtam jó hangosan a fiúkkal együtt. Miután kijátszottuk magunkat, a szomszéd fiúk elköszöntek és hazamentek. Mi öten itt maradtunk. Egyszer csak azt hallottuk, hogy a szomszéd macskája kisurrant a kerítésen és elkószált. Pedig szólt neki a gazda, hogy:
Drága kiscicám!
Ne menj ki a kerítésen túlra,
jöhet egy autó a főútra!
Hatalmas a kert, fa is van elég,
ha jő Morzsi, egy jó kis menedék!
De a cica nem hallgatott a jó szóra, és beleesett a folyóba. Még szerencse, hogy csak állt és nem sodorta, s belekapaszkodott egy fapadlóba. Nyávogott hangosan kétségbeesésében: Miaú- miaú- miaú. Meghallotta ezt a gazda, máris sietett a cica kiszabadítására. Az ázott Cirmit meleg plédbe bugyolálva vitte haza a gazda. A cica napokig ki se mozdult a házból. Az ablakból nézelődött erre-, meg arra. Telt, múlt az idő. Egyszer csak megint azt hallottuk, hogy a szomszéd macskája kisurrant a kerítésen és elkószált. Pedig szólt neki a gazda, hogy:
Drága kiscicám!
Ne menj ki a kerítésen túlra,
jöhet egy autó a főútra!
Hatalmas a kert, fa is van elég,
ha jő Morzsi, egy jó kis menedék!
De a cica nem hallgatott a jó szóra, és beleakadt egy kampóba. A kampót egy ember felrántotta, mint vízből a halat horgászbottal. A cica pedig jó messzire elrepült és egyszer csak rázuttyant egy fa ágára. A fa ága pedig olyan erővel, ahogy ráhuppant Cirmi, olyan lendülettel vissza is repítette egészen a kertükbe. Úgy beütötte a cica a hátsóját ahogy lepottyant a fűbe, hogy jajgatni kezdett: Miaú- miaú- miaú. Meghallotta ezt a gazda, máris sietett a cicához. Ölébe kapta Cirmit, s cirógatva vitte haza a gazda. A cica napokig ki se mozdult a házból. Az ablakból nézelődött erre-, meg arra. Telt, múlt az idő. Egyszer csak azt hallottuk, hogy a szomszéd macskája már megint kisurrant a kerítésen és elkószált. Pedig szólt neki a gazda, hogy:
Drága kiscicám!
Ne menj ki a kerítésen túlra,
jöhet egy autó a főútra!
Hatalmas a kert, fa is van elég,
ha jő Morzsi, egy jó kis menedék!
De a cica nem hallgatott a jó szóra, és megint csak kimászott a kerítés alatt épp akkor jött arra egy autó. A hatalmas kürtszóra Cirmi megijedt és visszaszaladt a kertbe. Többé sose rakoncátlankodott! Közben közeledett a Húsvét. Bogi és Bíborka édesanyával húsvéti tojást, hímes tojást, írott tojást, piros tojást és berzselt tojást is készített. Miután elkészült barka ágra akasztották. Milyen szép volt! Sokáig gyönyörködtünk benne! Aztán egy jó játékot találtunk ki. A dombról legurítottuk Szuszimuszival és Nyafival a gipsztojásokat, - ezeket tegnap készítettük,- és lent Bogi és Bíborka elkapkodta. De jó volt! Jókat kacagtunk közben. Utána még játszottunk tojáskeresőt, tojástáncot jártunk és a tojásfutás is nagyon izgalmas volt. Jól elfáradtunk! Édesanya behívott minket, hisz öreg este volt már. Másnap reggel Húsvét lett. Gyönyörűen felöltöztünk, apával, Szuszimuszival és Nyafival, majd kirángattuk anyát, Bogit és Bíborkát a kúthoz. Nyakukba zúdítottunk egy nagy vödör vizet. Hát hallottátok volna, hogy sikítoztak! Mi meg jókat nevettünk. Utána beszaladtak a házba és gyorsan átöltöztek, mert csurom vizesek voltak. Az asztal már nagyon szépen meg volt terítve finom ételekkel: sonka, bárány husi, tojás, és még finom sütemények is ott roskadoztak. Annyit ettem, hogy majd kidurrantam! Evés után kimentünk a kertbe játszani. Képzeljétek, mindegyikünknek a bokor aljába volt eldugva egy óriási répa csoki. Szaladtunk, azaz ugra- bugráltunk haza, hogy megmutassuk édes szüleinknek. Olyan boldogok voltunk. Persze aztán megettük az egészet |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 31. vasárnap,
Erika, Bella napja van.
Holnap Egon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
