|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Szójáték
Túró-konyhasó találkozó
Maróti László
A meghívott túró nem hitt a szemének s a rendezõk is nagyon elégedettek voltak, mert a találkozó roppant sok érdeklõdõt vonzott. Túró mesélt magáról egy keveset, de már néhány mondat után többen is kérdést akartak feltenni.
- Kedves Túró úr, úgy hírlik, ön ma is visszasírja azt az állapotot, amikor még tej volt.
- A túrót! - hangzott a válasz. Miért sírnám vissza? Örülök, hogy betúrósodott az életem s mostmár nyugodtan írhatok.
- Írni? Csak nem gondolja komolyan, hogy túró létére valaha írósvaj lesz magából? -szemtelenkedett egy másik kérdezõ. Le is hurrogták úgy, hogy az fejét lehajtva sótlanul távozott. Túró gyõztesnek érezte magát s fennköltebb gondolatokkal akart sziporkázni:
- Egész életemben mindíg valami jóra törekedtem. Miért baj az, ha valaki írni akar? Lehet, hogy végül tényleg nem lesz belõlem írósvaj, de maga a mindíg jobbra törekvés folyamata teszi tartalmassá az életet. Pozitívan kell gondolkozni. Önök például, noha hátul ülnek, mégsem utol-sók, csupán ott kaptak helyet s ezáltal egyszerûen csak hát-sók - mondta felállva. - És ez minõségbeli különbség. Egyszerûen kicsit késõbben érkeztek, mint akik itt ülnek elõl.
Sokan helyeseltek.
A hátsó sorból valaki bekiáltott:
- Csakhogy nem a hát-sókból lesznek az el-sók, hanem az utol-sókból. Márpedig akkor itt valami nem stimmel!
- Az nem úgy van! El-sókból lesznek az utol-sók! - próbálta valaki helyére rakni a dolgokat, de ez már nem segített. Az egész hát-só sor tüntetõleg kivonult, ám mégis, valahogyan meggondolhatták magukat, mert visszafordultak, elõre siettek és elzavarták az ott terpeszkedõket.
- Kérem! Kérem! - kiáltotta Túró. Semmi ok a durvaságra. Önök itt mind finomra õrölt konyhasói minõségükben csak büszkék lehetnek. Kérem is, hogy ezt méltósággal viseljék. Ami pedig engem illet, én szerénytelenül mondhatom, hogy magam szinte érzem törekvéseim betejlesedését. Egyre nemesebb illatok vesznek körül, amely személyemre kellemesen altató hatással van. Pedig, ahogyan egy másik közmondás mondja, túróból nem lesz aludttej.
- Túró úr! Nem gondolja, hogy minden túró akkor jön rá igazán az ízére, ha legalább egy kicsit megsózzák? Mert, ugye, addig...?
- Ez kérem kimondottan felfogás kérdése. Én a realitások híve vagyok és soha nem is próbáltam meg senkit félrevezetni azzal, hogy becsapós ízekkel kendõzöm el igaz mivoltomat.
- Na, de itt nem különbözõ ízekre gondoltam, hanem kizárólagosan a sózottság meghatározó jelentõségére. Bizonyára ismeri a megjelölést: az Élet Sója! Az édeset és savanyút, a csípõset és keserût lehet elkendõzésnek, félrevezetésnek nevezni, de a só az egy mindenek feletti...sóval, hogy úgy mondjam...
Mindenki nevetett. Valaki bekiáltott:
- Só-gor, ebbe alaposan belekeveredtél. Hagyd a túróba...
- Köszönöm. Végülis ezért jöttem - vette vissza a szót az est meghívottja s megnyugodva újra elfoglalta helyét. Egy ideig hallgatott. Mindenki látta, hogy súlyos indulatok erjednek lelke mélyén. Durva hiba lett volna megzavarni. Csend volt. Majd végül halkan szinte kilehelte e két szót:
- Én...csupán... - Hirtelen megzöldült és fogyaszthatatlanná vált. Többen odaszaladtak. Valaki látni vélte, hogy egy csepp tej hullik le a földre, de ezt lehet, hogy valaki már csak a találkozó után nyilatkozta így.
A másnapi lapok tele voltak a Túróról szóló nekrológokkal. Sokan büszkék voltak, hogy részesei lehettek az utol-só találkozónak. A tegnapi nagy vendég pedig ma már a túr-só oldalról mosolyog tisztelõire.
- vége -
|
|
|
- július 27 2008 06:52:23
Én is mosolygok és megyek csinálok egy jó kis túrós sztrapit! |
- július 27 2008 13:02:42
Köszönöm Tibikém! Jóétvágyat a sztrapacskához!
Laci |
- július 28 2008 13:31:58
Érdekes írás, kedves Pia Nista!
Örülök, hogy ismét olvashattam Tõled.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
