|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Szuszimuszi a kertben ugra- bugrált testéreivel és Fricivel az osztályból.
Egyszer csak megunta és elment kincset keresni. Először csak apró kavicsokat gyűjtött a vödrében, amikor megátta a bodobácsokat. Egy ideig nézegette őket, figyelte, hogy mit csinálnak, aztán észrevett egyet, amelyik egy hasonlóval összetapadt. Tudta, hogy épp párosodnak és nemsokára sok pici bodobács fog előbújni. Apukája mesélte, talán pont tegnap. Ma lám jól meg is figyelhette.
- Holnap hátha előbújnak a kicsik- gondolta. Aztán tovább keresgélte a szebbnél- szebb kavicsokat. Egyszer csak meglátott egy másik bogarat, ami hasonlított a hétpettyes katicára, amiről olyan sok dalt tudott. De ez mégis más volt. Odaszaladt vele apukájához, és megkérdezte tőle a nevét.
- Ez harlekin katica, egy nagyon falánk és hatékony ragadozó. Ugyan ő is pusztítja a levéltetveket, ám tönkreteszi a szőlőt, mert keserű testnedveket bocsát ki. Kiszorítja, elűzi hazánkból a kedves hétpettyesünket, ráadásul még a hétpettyes tojásait, lárváit is felfalja. Gyorsan szaporodik, mert itt nálunk nincs természetes ellensége. Pont ugyanúgy került hozzánk, mint a krumplibogár. Mindkettő káros a növényeinkre, viszont emellett nagyon sok káros rovart fal fel.
- Értem- mondta komoly képpel Szuszimuszi és elviharzott.
- Nézd, Frici, ez harlekinkatica, az meg ott a krumplibogár – mutatott a krumpli levelét falatozó csíkos hátú bogárra. Aztán elmesélte, amit édesapja mondott neki. Miután mindent elmondott osztálytársának tovább keresgélték a kincseket a kertben.
Aztán gondolt egyet Frici, odament a burgonyabogárhoz, a kezébe vette, nézegette egy darabig, majd ledobta a földre és rátaposott. Majd keresett többet is, sőt harlekint is és őket is egyre- másra taposta össze. Szuszimuszi amikor ezt a pusztítást észrevette rászólt Fricire, hogy ne bántsa őket. Nem tehetnek róla, hogy itt vannak és ráadásul hasznuk is van, hisz édesapja azt mondta.
- "A Földünk a rovarok bolygója." Szinte mindenhol találunk rovarokat, ráadásul sokat. Nagyon fontosak. Fontosak, mert megporozzák a növényeket.
- Nézd ott azt a méhecskét a virág szirmában. Pont azt teszi. A méhek termelik nekünk a mézet. - Közben apukája is odaérkezett. Kicsit kapált a kertben, mert nemrég esett az eső. Ilyenkor gyorsabban nő a gaz. Hallotta és látta is, hogy mi történt, aztán egyszer csak mesélni kezdett.
- Nagyon sok állat rovarokkal táplálkozik. Ilyen például a legtöbb énekesmadár, a denevér, a gyík és a béka. Igaz az is, hogy a legtöbb rovart más rovar és pók fogyaszt el.
Ezen kívül leginkább a bogarak és a legyek rágcsálják az elpusztult állatokat, még az elfonnyadt, elhalt növényeket, sőt a kidőlt fákat is.
- Tényleg? – Néztek rá kérdőn.
- Hát akkor nagyon hasznos mindegyik - mondta Frici – ráadásul érdekesek, sőt szépek is – folytatta. Soha többé nem fogom őket bántani.
- Nem is szabad! – mondta Szuszimuszi apukája – még akkor sem, ha a rovarok nem mindig a barátaink.
- Hogyhogy? – nézett rá kérdőn Szuszimuszi.
- A legtöbb rovar növényevő és pont emiatt károsítják a konyhakerti növényeinket, sőt a kamra polcain tárolt élelmiszerünket is. Ráadásul embert és a háziállatokat sem kíméli jónéhány. Gondoljunk csak a szúnyogra, bögölyre, tetűre, bolhára, kullancsra. Nem beszélve arról, hogy ezek súlyos betegségeket is terjeszthetnek – mesélte tovább édesapja.
- Pont a hétvén csípett meg egy szúnyog- mondta Szuszimuszi.
- Nekem meg tavaly nyáron kullancs ment a bőrömbe. Szerencsére azonnal észrevettük, és kullancskanállal kiszedte édesapám a bőrömből, így nem lett semmi bajom - mondta Frici.
- Ha már ennyire belemerültünk a rovarok világába, elmondom nektek még azt is, hogy mi a különbség a bogár és a rovar között. Vannak olyan rovarok, amelyek egyik szárnypárja kemény kitinből van. Na, ezeket a rovarokat hívjuk bogaraknak. Minden rovarnak van csápja a fején, a testén, azaz a torán, nézzétek, ezen a katicán 3- 3, összesen 6 láb van, és mivel ő repül, azaz szárnyas, egy- egy pár szárny is.
Itt van ez a hétpettyes. Látjátok mit eszik? Levéltetveket. Ugye milyen érdekes?
- Igen az! – Kiáltották szinte egyszerre a lurkók.
- Vagy nézzétek itt egy fürkészdarázs, itt meg egy fürkészlégy. Ők figyelnek arra, hogy ne boruljon fel az egyensúly a rovarvilágban.
- Hú, mennyi mindent tanultunk! Sokkal többet, mint az iskolában! – kacagtak föl a nagyok, a kicsik háta mögött, mert ők is hallottak mindent.
- Száz szónak is egy a vége- mondta édesapjuk, ne bántsuk az élőket. Mindnek meg van a szerepe, a fontossága. Meg kell tanulni együtt élni velük.
- Igen, így teszünk!- kiáltották egyszerre, majd szétszaladtak játszani a szélrózsa minden irányába. Frici is elköszönt Szuszimuszitól, hazament. Hát egyedül folytatta a kincskeresést. Egyszer csak meglátott egy gyönyörű kék színű lepkét az egyik virágon. Egy ideig nézte, nézegette, aztán kergetni kezdte. Futott, futott, de nem bírta utolérni. Akkor leült a fűbe és gyönyörködni kezdett a pitypangokban. Nézte, ahogy szállította a szellő a magjait, mert az így szaporodik.
– Ó, de érdekes! - nézte sokáig eltűnődve Szuszimuszi.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
