|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A múlt század hetvenes éveiben férjem az NDK - ban dolgozott mint egy gépszerelő magyar brigád főnöke. Vágóhídi berendezéseket szereltek magyar gépgyár megbizásából az NDK több városában. Kaptak szállást, teljes ellátást és magas fizetést. Megtanulták a német nyelvet, barátokat szereztek és sokat utaztak, vásároltak, mert ott akkor sokkal olcsóbb volt az élet, mint nálunk.
A nyári iskolai szünetekben kislányommal én is kiutaztam férjemhez, vonattal egy hónapig maradhattunk, sokat utaztunk ott. Hétvégén olcsó vonatjeggyel ellátogattunk sok híres városba, és remekül éreztük magunkat. Jártunk a berlini állatkertben, a híres utcákon, majd más alkalommal eljutottunk Erfurtba, Lipcsébe, Weimarba, Buchenwaldba Meissenbe, a tengerhez, és Thüringiába a wartburgi várhoz.
Nem volt könnyű a hazautazáshoz menetjegyet szerezni, de az engedélyezett egy hónapnál tovább nem maradhattunk. Így történt, hogy akkor éppen az akkor Karl Marx Stadtnak, ma Chemnitznek nevezett városban nem kaptunk menetjegyet vonatra, ezért Berlinbe utaztunk és repülőjegyet próbáltnk szerezni. nem kaptunk nappalra, de ígérték, hogy mivel gyermekkel vagyok, estére megoldják a repülőgépen való utazásunkat. Egész nap sétáltunk, vásároltunk az akkori fővárosban, hűvös időben. Este fáradtan vissza mentünk a reülőtérre és valóban sikerült egy túristákat szállító gépre helyet kapnunk. Örömmel foglaltunk helyet és életünkben először utaztunk repülőgépen.
A gép ötezer méter magasra emelkedett, és szállt velünk Magyarország felé. Röviddel indulás után viharba került a gép, a szél úgy dobálta a gépet, mint egy teniszlebdát, és kialudt a fény, hangok elnémultak. Az ablakok alatt kivilágított egy felirat, VÉSZKIJÁRAT. Minden utas rémülten várta a gép zuhanását. Mi különösen féltünk, mert első útunk volt és nagyon messze kellett még Budapestről az érkezés után vonaton utaznunk, hogy végre hazaérjünk.
Csoda történt: a gép kikerült a viharzónából, leszállt Budapersten, éjfélkor és a hűvös berlini nap után itt hőség fogadott bennünket. Egy óra múlva a Bécs felé induló vonaton ültünk és elaludtunk. Szerencsénkre utastársainknal elmondtuk, honnan jövünk és hova akarunk érkezni. Így felébrestettek minket, amikor Győrbe ért a vonat. Boldogan érkeztünk, és megfogadtuk, hogy egy ideig nem ülünk repülőgépre. Ezt a fogadalmat csak rövid ideig tartottuk be, de később nem viharban utaztunk. Az emlék azonban még sokáig kísértett bennünket.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
