|
 Vendég: 80
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Vízió
Mintha már sosem jönne be más ide. Én sem vagyok itt, csak ez az idegesítõ zúgás. Idegesít valakit. Õ most csak bámul, bámulja a résnyire nyitva álló ajtót, bámulja az üres székeket, a fogast, amin egy kabát sincs. Csak zabálnak, nézik a televíziót, és mennek a nyikorgó padlózaton. Ez kering minden nap, és falnak ütközik. Minden nap.
Azaz a tegnapok után és a holnapok elõtt. Mindig. Megmentette az életem egy múmia, és azt óhajtja, lakjam vele a kriptájában. De hát ott még levegõ sincs számomra, éljek bele a padlóba? Az még mélyebbre húz a kriptánál. Dehogy tévé, nem is étel, csak balzsam. De ugyanaz. Csirkefonalak, bizmut tányérban, a fénylõ boltozat és a mozdulatlan testek. Szikrázom a sétámmal, jobban kitárom az ajtót. Fáznak a halottak. Kinyújtom a botomat, hogy érjék el, de csomóban kapaszkodnak rá. Az én fonalaim már csak az én fonalaim, mondom nekik. Keresztúton akarnak körbemenni, ugyanis úgy sokkal rövidebb. Nem! A kereszt mellett víz mindenütt, bár õk belefúlhatnak, már nem érzékenyek a levegõre. Sok-sok kocka vezet hazafelé, sok-sok kockán csak én nem tudok járni. A kripta, mely életem halála, hol halottak várnak haza.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
