|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kezdetben az ébrenlét és az alvás közötti összemosódott világ létezett. Majd a szem lecsukódott, és sötétség köszöntött be az alvó ember fejében. Egy másik világ kezdett ébredezni.
Először csak a sötétség végtelennek tűnő útvesztője kavargott az alvó szemei előtt. Aztán a feketeségből kivált egy árny, és ő lett az első lény az álmok birodalmában. Őt követték a színek, emberek és állatok álombéli alakjai, és végezetül az épületek és helyszínek öltöttek formát az alvó álmában. Egy cél fűtötte őket. Élni, a való világban. Ekkor az álmok világában egy idegen lény jelent meg, akit úgy követtek, mintha maga volna a messiás. Ő volt az alvó, legyen ember vagy állat. És egyszeriben minden álom fejében körvonalazódni kezdett a gondolat, hogy csak addig létezhetnek ameddig az idegen köztük jár. Gyors tanácskozás után, a szemfülesek alakot váltottak, hogy imponáljanak az idegennek, vagy épp, hogy zavart keltsenek benne. Így váltak ketté az álmok. Az egyik fele remélte, hogy ha örömmel és jósággal fordulnak az idegen felé, és hagyják, hogy az idegen kedvére formálja őket, és meglássa azt a csodálatos világot ahová csöppent, akkor majd segít nekik, és átvezeti őket a való világba. Őket nevezzük jó álmoknak. De akadtak az álmok közt is cselszövők, minden hájjal megkent alakok, akik mindent elkövettek, hogy az idegennek rossz legyen az álmok közti éterben. Egy csodás világot próbáltak romba dönteni, hogy az alvó kénytelen legyen kiűzni őket ebből a világból. Őket hívjuk rossz álmoknak. Azt persze egyikük sem sejtette, hogy számukra az élet ebben a világban, egyúttal börtönük is. Ezzel megkezdődött az álmok birodalmának egyetlen, és örökké tartó ütközete jók és rosszak között. Persze ebből az alvó mit sem sejtett, és aludta álmát néhol feszengve, máskor pedig vigyorral a képén.
Telt-múlt az idő, de az álmok nem tudtak dűlőre jutni. Egyre aggódóbb pillantásokat váltottak egymással, mind tudták, hogy már nincs sok idejük tervük végrehajtására. Ekkor az okosabb álmok kiváltak társaik soraiból, és megpróbáltak emlékeket hagyni, a kívülállónak, hogy az soha ne tudja elfelejteni őket. Azonban nem mindenki kívánta elérni célját ugyanazon a módon. A szélhámosok megpróbálták megnyomorítani az idegen létét az álmok közt, és szörnyű érzéseket pumpálni belé, amik majd rájuk emlékezteti és nem hagyja menekülni, míg nem csak arra tud gondolni, hogy kiűzze őket a fejéből, így életet adva nekik. Persze amikor ezt a kedvesek és jólelkű álmok megtudták tajtékzottak a dühtől. Egy pillanatra eltűnt a messiás, mintha megszakadt volna a kapcsolat a két világ között. Az álomvilág megremegett. Ezek után a két oldal gyors béketárgyalásokba kezdtek, nehogy menekülésük egyetlen kulcsát elriasszák önös hibáikból.
Egyszer csak az idő rátaposott a gázpedálra, és lehagyta az ébresztőórát. Az alvó ébredezett, és az álmok birodalma omladozni kezdett. Először kisebb lények, épületek tűntek el, mintha soha nem is léteztek volna. S mikor ezt a többi lény is meglátta összerezzent. Kihagyott egy kép az alvó fejében, miután felgyorsult az álom. Elképzelt lények, férfiak és asszonyok, gyermekek és állatok sikoltottak, kiabáltak, bőgtek, nyávogtak elhaló hangon és futottak mindenüket hátrahagyva egy láthatatlan kapu felé remélve, hogy az majd kivezeti őket a való világban. De az nem létezett, hisz keresték már a kezdetektől fogva, viszont az álmok még soha nem leltek rá.
Az alvó ébredezett, és az álomszerű alakok lassan szertefoszlottak. Egy-egy még próbált kétségbeesetten kapaszkodni az alvó gondolataiba, de hamar ők is semmivé váltak.
Az alvó felébredt. Fejében még kavarogtak az álomszerű alakok, de életre kelteni nem tudta őket. De volt egy titok amit csak kevés álom ismert, hogy habár élni nem tudtak, de egy élő fejében sokszor a felébredés után is megmaradtak. És akire gondolunk az létezik, csak a fantáziánkon múlik, hogy mennyire valóságos.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
