|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Csak egy rövid kis történet a szinglik világából.
Végre elérkezett ez a nap is!
Estére vállalati buliba vagyok hivatalos-amolyan amerikai stílusú kerti parti grillel és kerek, fehér asztalokkal,ahol kényszer? mosollyal az arcomon jópofizhatok "imádott" f?nökeimmel.Az egyetlen dolog amiben reménykedek,hátha adódik alkalom könnyed flörtökre helyes(és ambíciózus) pasikkal.Csalódott szingliként igazán nincsenek nagy elvárásaim:nem muszáj,hogy pénzzel legyen tömve a két zsebe,vagy hogy t?zpiros Ferrarrival érkezzen(megteszi a fehér ló is),csupán arra vágyom,hogy boldog lehessek az Igazi oldalán.
Csoda hát,hogy egy hete lázban égek?
Els? és legfontosabb dolgom a ruha kiválasztása volt.Igen ám,csakhogy mihelyst kinyitottam barna,diófa szekrényem ajtaját,kezdeti lelkesedésem nyomban elszállt,és merengve tettem fel a 40 milliós kérdést:mit vegyek fel?
Órákon keresztül kutattam,végigtúrtam minden fiókot,polcot,de semmi.
"talán nem ártana valami újat vásárolnom"-ötlött eszembe,de nyomban el is vetettem ezt a gondolatot tekintve,hogy a hónap végén járok;kissé húzós lenne anyagilag.
Barátn?imet nem mertem megkérdezni:ahogy ismerem ?ket,felvetettk volna velem az els? rongyot,amib?l kinn a cicim,popsim.Nem mintha különösebb problémám lenne az említett testrészekkel(eltekintve a narancsb?rt?l,a pár kiló plussztól,a formáktól)de inkább nem kértem a der?s nagycsaládosok elavult pasifogási módszereib?l.
Végs? elkeseredésemben a bátyámhoz fordultam.Jó,persze a testvérem,de végül is férfi,nemigaz?
-Talán vedd fel azt a világos nadrágkosztümöt-ajánlotta.
-Nem lehet,ez egy laza mulatság,lezserül kell öltöznöm-feleltem nem túl bizakodó hangon.
-Akkor talán...hmmm..igen,megvan!Ott az a sötétbarna szoknya,a kék blúz,és jól állna hozzá a piros nyakláncod.Tudod a gyöngyös,az a zöld táska pedig egy stílusban van a többivel.
-Esetleg citromsárga cip?t ne vegyek?-kérdeztem megdöbbenve rettent? ízlésén.Ezek a színek totális háborúban állnak egymással!-Hadd emlékeztesselek,drága bátyám,hogy nem a riói karneválra készülök.
-Jól van na!-válaszolta kissé sért?dötten.
Még vagy félórát válogattunk,elképedve figyeltem,ahogy boszorkányos ügyességgel teríti ágyamra a borzalmasabbnál borzamasabb ruhakollekcióit.
Szerencsémre ekkor ért a lakásom elé a felesége, hogy felvegye;unokahúgomért volt az ovodában,és a drága gyermek indenképp fel akart jönni köszönni nekem.
Ezt követ?en sógórn?met is bevontuka az öltözék-kongresszusba,és pár perccel kés?bb elégedett mosollyal nyugtázta,megtalálta a megoldást:kölcsönadja vadiiúj ruháját,mely szerinte csodásan fog rajtam állni.Megköszöntem a segítségét,és aznap nyugodtan hajtottam álomra a fejem.
Hát itt állok most ebben a csini,fekete koktélruhában,és biztos vagyok benne,hogy kollégan?im elkapja a sárga írígység,ha meglátnak.
A délutánt fodrásznál,kozmetikusnál töltöttem,igyekeztem minél tetszet?sebbnek látszani,felidézve magamban nagyanyám bölcseletét:a szép csali több halat fog.
Mindjárt indulok,de most jut eszembe:a táska!Hát nem elfelejtettem!?
De mintegy isteni üzenetként villan fel fejem fölött a villanykörte(akárcsak a mesékben):hisz van egy kis redikülöm valahol,amely pontosan illik hozzám.
De hová is tettem?Megismétlem az egy héttel ezel?tti kutakodást kissé rövídített formában,siet?sen.Eredmény:a táska és a szobában,mint valami szeméttelepen, összevissza szóródva hever melltarók,pulóverek és sortok érdekes egyvelege.
Apró,fekete,ezüstvirágokkal átsz?tt kézitáska,talán belefér a pénztárca egy kevés apró,pár ezres,kulcs,szájfény,néhány darab tampon szükség esetére.Beletuszkolokmindent-de hopp!
a tükörnek már nem marad hely.Sebaj!A tamponnak még szorítok helyet a százasok melleett,elhúzom a zipzárt,egy utolsó pillantást vetek magamra és indulhatok is.
Odakint kellemes,virágillatos májusi est fogad.
Beülök a piros Skodámba,topánom óvatosan leveszem,nehogy kitörjön a t?sarok,s abban a hitben,hogy minden rendben van,nekivágok a rám váró útnak.
"Minden tökéletes lesz"bizakodom,de önbizalmam nyomban szertefoszlik,mikor megpillantom a m?szerfalat:mindjárt elfogyik a benzinem!
Hála Istennek felt?nik a Mol Tölt?állomás,és bosszúsan ugyan,de n?iesen begördülök élénkzöld kupolája alá.Gyors tankolás,irány fizetni!
Ajaj!Halk sóhaj hagyja el festett ajkaimat,a fizet?pult felé nézve.Négyen állnak el?ttem.
A leghátsó férfi,talán észreveszi,hogy sietek és lovagiasan átdja a helyét.
A lehet? legudvariasabban megköszönöm és betipegek a helyemre.Míg várok,olldalra sandítva megfigyelem:talán harmincas évei közepén járhat,roppant jókép?,szemében megcsillan az intelligencia;egyszóval igazi Apollói szépség.Ilyen kéne nekem...
-Hölgyem!
Felkapom a fejem,bocsánatot kérek a pultostól amiért elkalandoztam.Lopva hátrapillantok:megn?tt mögöttem a sor és persze csupa férfiból áll kezdve a húszéves suhanctól a hatvanéves papáig.Mind a lábam bámulja.Teljesen zavarba hozza.
Idegesen nyúlok a táskámhoz.Próbálom elhúzni a zipzárt,hiába:beragadt.
-Segíthetek?-kérdi a jókép? idegen.
-Nem, köszönöm-hebegem,azzal egy jó nagyot rántok a zipzáron és min? balsors!A kis helyre rekesztett tamponok pezsg?dugóként repünekl a leveg?ben a százasokkal egyetemben.
A suhanc felnyerít,nevetésben tör ki,a többiek is mosolyognak.Elpirulok,gyorsan összeszedem a szétgurult dolgaimat,remélve,hogy mindet megtaláltam.
Vörös fejjel fizetek,és szinte rohanva indulnék a kocsi felé,mikor a jókép? idegen megszólít.
-Hölgyem!-még miel?tt hátrafordulok,az el?bbi reményeim tovat?nnek.
A férfi kaján vigyorral az arcán nyújt felém egy otthagyott százast...és még valamit... |
|
|
- július 22 2007 20:22:41
Tényleg kínos...,
de nagyszer?en öntötted szavakba ezt a kis történetet ,nekem nagyon tetszett.
Gratulálok |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
