|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Amikor újraolvasom... eszembe jut néhány gondolat... beleférne még. Aztán marad minden az eredeti helyén. Lehetsz cinikus. Kivûlállóként is nézheted. Tagadhatsz Istent, Embert. Elfelejtheted múltad. Feladhatod a jelened. Menekülhetsz a jövõd elõl. Egyet viszont most kell eldöntened; segítesz-e másokon. És most dõl el, milyen érzéssel gondolsz majd e pillanatra... és mások.
1 Bevezetés
Amikor édesapám negyvenévesen feladta a létért való harcot, akkor búcsúzóul magához szorította édesanyám élettõl duzzadó testét, és vérrel hígított belsõ részeivel telehányta azt a nyíregyházi kórház szobájának lepedõvel körül vont ágyánr30; és lassan ernyedõ szemébe fagyott a nyugalom.
Otthagyta családját a hitben rejtõzõ kíváncsiságban bujkáló félelemmel, betakarva puha feledéssel. Magával vitte a miképp hogyanját a miértre.
Így adta nagyanyám életének értelmét anyám létére a Sors; özvegyen nevelni három gyermeknyi életet. Lehettünk volna betörõk, vagy élvhajhászok, vagy a társadalomba simulók. Ehelyett gyermekünkbe rejtett remény útját egyengetjük; hátha nékik sikerül megfejteni a titkot: a cél és az út.
Úgy érzem magam, mint akinek élve nem lehet a Kánaánba lépni. Csak reá pillanthatok! Míg a test létéért nem kell harcolnom, félelem tölt el, van e még idõm a sokszínû egyéniségbe zárva, hogy segítsek e faj kipusztulása elõtt valamit a reám mért lehetõségben! Ha leírom, lesz-e valaki aki megértve mindezt túl tud lépni az elõttem lévõ küszöbön!?Lesz-e valaki értelemmel bíró, aki nem a test fenntartásával bíbelõdik csak. A kíváncsiság, félelem, feledés hármasának aránya engedi-e? A hit tudja-e, hogy miért van?
Beazonosítás végett tudnod kell, Krisztus Után 2007-07-12.-én írom mindezt, amikor a hitet megpiszkálta a kíváncsiság, ezért elveszett az értékarányban a bizalom. Már nem tudjuk, mi voltunk-e a Teremtõ, s ha nem, akkor hol a helyünk! Egyszerû dolognál is ott tartunkr30; nem tudjuk azért eszünk, hogy székletünk legyen, vagy azért van székletünk, mert eszünk!
Olvasvánr30; nevetségesnek tartodr30; Gondolj bele! Ez most a véres valóság! Nemzedékek értelmének léte függ tõle! Gondolj bele! Ami tegnap bûn volt és tested életét elvették érte, az ma követendõ példa!
Akkor a gazdaságpolitikai formáról nem isr30; Ott beszélni az értelemrõl, ahol egy meztelen nõi test látványa többet ér egy gondolatnál? Attól félek, a sokaság összeroppantja az egyéniség magányát, és akkor nem tudom mi lesz! Lehetne ez jó isr30; A hat dimenzió tágul-e akkorára, ahogy a három zsugorodikr30; mert az idõ ugye állandór30; addig marad a szoba sarka mint példar30;
A bevezetésnek az a lényege, hogy elõkészítse a tárgyalást a befogadásra! Én is ezt teszemr30;
Tárgyalás
Amikor az ember felfogta, megtudja termelni magának az élelmiszertr30; az állatok maradtak a maguk szintjén, míg õ képessé vált elvenni más élõlény létét a saját érdekébenr30;
Ez a fejlõdés számárar30; Átvenni és megõrizni a döntõ pozíciót másokéhoz mértenr30;.
Létre jött a gondolkodó emberr30; saját hasznára mérlegelni tudór30; Aztán ahogy sokasodni képes lett az ösztönhöz mérten, azzal az ütemmel képes lett a körülötte lévõ természetet kizsákmányolni, tönkre téve aztr30;
Ez volt a bevezetést a tárgyalással összekötõ szövegr30;
Százévnyi távolságból olvasodr30; mosolyogsz írásaimonr30; akkor vagy túl távolodtál, hiteltelennek tartvar30; vagy piszkálod csakr30; akkor nem telt el elég idõ, hogy függetleníteni tudd magadr30; hány emberöltõ is az?
Példabeszéd helyett rövid tények. Persze lehet majd ez példabeszédr30; A hatalomba cseppenõk hivatalokban követelik meg pártjuk igazságát, feledtetve azt, hogy a hivatalnokok kezeivel csak a piszkos munkát végeztetik el. Emlékszel Kádár hatalmának elsõ önfeláldozójára? A Sztálinéra, Hitlerére? Minek folytassam, te is tudod, ha nem apád volt. akkor nem lényeges!
Emlékszel arra a gondolatra; aki nem dolgozik, ne is egyékr30; Miért élnek jól a munkanélküliek, s meddig?!? Ameddig a hatalmon lévõknek szükségük van a hatalmon valóságukhoz szavazatukrar30; És van mibõl osztogatniuk. Persze mindig a tiedet fogják másoknakr30; S ha nem lesz? Akkor a nép megunja, s elzavarja vérszívóit. Ismerõs a gondolat? Nem elõször történik meg a mért idõ folyamán. Mikor lesz az utolsó? Elárulom nékedr30; nem új dolog ez. Amikor egyéni érdekét képes lesz feladni az ember közös jövõért cserébe. A mûvészet már megmutatja néked akár képekben is. Aha. Ezek a fantasztikum világába tartoznak. Az ember így sorolta be. Mikor lesz valóság? Rajtad is múlhat! Persze hogy egyszerû! Emlékezz rá, amikor elküldtek kenyérért, s te fagylaltot vettél helyetter30; ugye hogy nem mondtad meg az igazat! Legközelebb elküldtek? Volt mibõl. Vettél fagylaltot? Nem? Pedig volt mibõl! Hányadsorra vettél? Mondjam meg? Amikor a félelmed legyõzte a feledés, a kíváncsiság megkívántatta magát! Egyszerûr30; a jobb hihetõség érdekében bonyolítottad. Ja!
Amíg van aki ismeri a betûket, s szavakból áll össze nála a mondat és képes gondolatot formálni belõle. r30;vannak a gondolatébresztõk. Amíg van kit ébreszteni, létezni vannak, ha kell, ha nem. A hatalom miért fordul ellene, ha nem õt dicséri? Mert a félelme nagyobb a kíváncsiságnál. s bízik benne, hogy a feledés majd megoldjar30;
Miért van az, hogy a hatalmat szolgálni az egyéniségnek megéri? A léte egyszerûsödik benne. Mondjuk kitalálja, s bizonyítani akarja, a barna tehén adja a kakaót! Te ezt elismered, s hozzáteszedr30; igen, meg a tarka a tejeskávét, a fehér meg a tejet. Igaz, ez egyik sem kakaó, s nem lehet olyan jó! Gondolj beler30; ez hitté válikr30; mennyi idõbe telik hogy újra felfedezzék. a tehén tejet ad, legyen az bármilyen színûr30;
Mi az, hogy az idõ nem számít! Szerinted van-e még elég belõle, hogy elkövessük ugyanazt a hibákat más politikai-gazdasági viszonyok között!?! Hány csillag alatt!? Volt egy a JÁSZOL felett, majd sok ruhán A SÁRGA, épületeken VÖRÖSr30;. meg a sörösüvegenr30; Ennyire engedi tudatomr30; A tiéd másra isr30; Ne feledd! Ne csak az igazat mond, ha nem a valót is!
Minden gondolat azé, aki az egyéni érdek felett a közöst szolgálja! Ez nem létszám függõ, mint ahogy a funkcionális analfabétizmus sem függ az iskolázottság fokától! Ez az! MIHEZ KÉPEST!
Ez volt az a rész, ahol kibontottuk azokat a nézeteket, amik késleltetik az embert annak felismerésében, hogy szemét a célra emelje, s hogyan tovább! Tudom, minden mondat akár egy regényt takarhatna, s hogy utána kell nézned és meg is kell ismerned a társadalmi-gazdasági viszonyokat, hogy megértsd! Ha ez meg van, gondolkozhatsz a miképp hogyanján a miértre. Hányszor árulnak el a harmadik kakasszóig, s adod-e tested a szemek célra emeléséért és engeded-e a hited megpiszkálja a kíváncsiság?!?
Mert ha nem visszük el a szart, akkor ne piszkáljuk, mert csak büdös lesz! Tudod-e mi a szar?! Azt hallottam valahol, az embernek kis lépés, de az emberiségnek nagyr30; Akarsz-e számodra kis lépést tenni, ami valójában nagy!
Ha a sörösüvegbõl kiöntöd a pohárba a nedût, a csillag az marad az üvegenr30; Ahogy az idõ telik, a golyóbis úgy formálódik a rajta élõktõlr30;
A sláger szövege betölti szobám levegõjét; megyünk lopni, lopnir30; Lassan magunktól sem tudunkr30;
A befejezés
Ebben illene lezárni a tárgyalást, és tanulságot kellene adni. Meg utat mutatni.
A munkához képest sokáig olvastam Nyíregyházára menvén a nagy táblán apró betûket; itt épül az M3 autópálya az adózók pénzébõl. Én fizetek a rajta haladásért: nem vagyok adózór30;
Ott beszélni az értelemrõl, ahol egy meztelen nõi test látványa fontosabb a gondolatnál.
Mikor tudjuk meg, hogy mi vagyunk-e a Teremtõ, s ha nem, hol a helyünkr30;
Mikor lépünk túl rajtar30; azért eszünk, hogy legyen székletünk, vagy azért van székletünk, mert eszünkr30; A kíváncsiság, félelem, feledés hármasa hová vezet bennünketr30;
Édesapám negyvenévesen feladta a létért való harcot, búcsúzóul magához ölelte édesanyám élettõl duzzadó testétr30; és lassan ernyedõ szemébe fagyott a nyugalomr30; magára hagyta családját a kíváncsiságba bújtatott félelemmelr30; és betakarta a feledés puhaságávalr30;
Az idõ ugye állandór30; a szoba sarkában tüntetõleg ott a három dimenziór30;
A jövõkép?
A hit legyen véled barátom! És az alázat embertársaid felé.
2007. Érpatak
Amikor újraolvasom... eszembe jut néhány gondolat... beleférne még. Aztán marad minden az eredeti helyén. Lehetsz cinikus. Kivûlállóként is nézheted. Tagadhatsz Istent, Embert. Elfelejtheted múltad. Feladhatod a jelened. Menekülhetsz a jövõd elõl. Egyet viszont most kell eldöntened; segítesz-e másokon. És most dõl el, milyen érzéssel gondolsz majd e pillanatra... és mások. |
|
|
- szeptember 09 2008 11:01:54
Jó volt olvasni írásod, kedves Nagyerdessy Mihály!
Én attól félek, hogy "a történelem megismétli önmagát."
"Emlékszel arra a gondolatra; aki nem dolgozik, ne is egyék... Miért élnek jól a munkanélküliek, s meddig?!? Ameddig a hatalmon lévõknek szükségük van a hatalmon valóságukhoz szavazatukra... És van mibõl osztogatniuk. Persze mindig a tiedet fogják másoknak... S ha nem lesz? Akkor a nép megunja, s elzavarja vérszívóit" - írod.
Attól félek én is, hogy egyre kevesebben leszünk azok, akiktõl el lehet venni, (levonni), hogy azt egyrészt a nagyembereknek, másrészt a munkanélkülieknek osszák szét.
Rajtunk, ötveneseken van a legnagyobb teher. Eltartani a fiatalokat, öregeket, munkanélkülieket.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
