|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
több része van, de egyen?re csak ez van begépelve
Hív a kötelesség. Megint. Hát igen, ez a napi 24 órás meló. Hallom a veszekedést, érzem a sért?döttséget, fájdalmat és a dühöt. Nem nehéz megkülönböztetni a házat a többit?l. Az egész utca ?ket hallgatja.
A feleség szereti a férjet, kár hogy, ? ezt nem viszonozza. De hát nem létezik tökéletes házasság nem igaz?
A házban elég nagy rendetlenség van. Mindenütt törött edények. És még nincs vége. Korán sem. És hogy, én mit keresek itt? Hívott a kötelesség. De nem tudom kiért, jöttem. Ezt sosem kötik az orromra a fentiek. De hát, hadd legyen ez meglepetés. Meg aztán nem is olyan fontos. Valaki itt most meghal, és ez a lényeg.
Ez biztosan fájt neki... De megérdemelte. Kellett neki félrelépnie. Bár az is igaz, hogy kicsit er?s volt ez az asszony részér?l. Egy tányérral fejbe vágni a szeretett férjet. Ha annyira szereti, na mindegy. Nem egyszer csalta meg, nem egy n?vel. Vajon mi lesz a gyerekekkel? Mert hát azok is vannak. Kett?. Mindegy, hogy ki öl meg kit, az életben maradt fél, úgyis a sitten végzi, és ?k meg mennek az árvaházba, de az tényleg szar ügy, hogyha látják, amint megöli az egyik a másikat.
Oh, el?került a konyhakés is, a feleség kezében van. Akkor nagy valószín?séggel lehet következtetni, hogy kit fogok elvinni. A férj kicsit ledöbbent. Ez van.
Érdekes szakma ám ez. Az id?k kezdetét?l végigkövetni, hogy az ember minél gyorsabban, minél hatásosabban, és minél több társával akar végezni. Kevés a természetes halál.
És f?leg a háborúkban mennyi munka van. Hát, igen, ez csak n?ni fog. De hát, ha nem n?ne, nem is ti lennétek emberek, nem lennétek h?ek magatokhoz.
De ezek, meg itt húzzák az id?t. Nem mondom, ráérek, és érdekes is, amikor a férj megpróbálja kimagyarázni magát. Az eszem megáll, hogy mit ki nem talál. A végén még nehogy elhiggye még. Ahaj, a válás. Na tessék, válni akar! Igaza van, inkább válni, mint meghalni. De ha ebbe, nem megy bele a feleség, ahogy elnézem, a végén viszont nem lett itt munka. Lassan megbékül a feleség. Megint. Nem szokásom ilyet mondani, de ha megint megbocsát, akkor nem normális. Mennem kéne, átvágtak, nincs itt dolgom, vagy mégis. Nem érzem a dühöt, érzek helyette mást. Határozottságot, tettrekészséget, döntött.
Lendül a kés, megáll a férje nyakában. Uh, ez biztos fáj. Nem szép, és f?leg nem kellemes halál megfulladni a saját vérébe. A látvány sem utolsó ...
Jaj, de bambán néz rám a férj ... ne gyere a szokásos szöveggel, hogy hol vagyok s mi történt, az el?bb élted át, szóval neked kell a legjobban tudnod. Válni akartál, de a feleséged tényleg komolyan gondolta a 'míg a halál el nem választ' szöveget. Hát én itt vagyok, te válni akartál, hát elváltotok. De mennünk kell, már várnak rád ...
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
