|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
... - A közelmúltban felkértem egy írótársamat, hogy próbáljunk meg együtt alkotni valamit, a próza, vagy a novella mûfajában. Az elsõ, bevezetõ rész az Õ tollából származik.
..."Holdbéli lélekvárkastély
Testem s lelkem ünneplõbe öltöztettetem, bokám körül bordó bársony ring.
Fejemen selymet összetartó fátyoltû. A ruhában mélyen-mélyen beleszõtt,
rég nem hallott szavak álmodnak.
Ódon várkastély kopott kõlépcsõjén lépkedek, az ajtó felé.
Kesztyûbe bújtatott kezem, poros korláton lassan csúszik felfelé.
Csak a hold tekint rám, az estével született, kereken kúszik az égbolton.
Felnézek rá, valami furcsa.
Talán, a benne lévõ halványpiros színek.
Rejtélyesen mosolyog, és egy éjkék felhõt húz szeme elé.
A lépcsõk, lassan magam mögé kerülnek. Az idõ megáll, és velem ácsorog,
a rám várakozó ajtó elõtt.
Pókháló ezüst szálai fátyolként lebegnek, az öreg réz kopogtató elõtt.
Érzem, félni kéne, kezem megremeg, mégis óvatosan átnyúlok az ezüst hálón, és hozzáérek.
Csuklómra, dísznek rányújtóznak, az elszakított selyemszálak.Élnek.
Érzem, ahogy bõrömön lélegeznek.
A kopogtató mintái kezembe simulnak, majd elengedem, s hagyom, essen vissza a helyére.
A hangra talán beengednek, bár lakatlannak tûnik a vár, mégis valami mágnesként idevonzott.
A bejárat, a kapupántrozsda halk sírásával magától kitárul.
Tétovázva állok, s visszanézek az ég felé, látom a hold már lejjebb szállt,
köré ültek kíváncsi csillagai.
Vizsgálni ezt a rég elfeledett tájat, s benne a várat. Vajon mi történik.
Benézek, a nyitott ajtón befelé, de még csak rezgõ homályt látok, innen a küszöbrõl.
Nesztelenül lépek egyet, lábam alatt érzem a márvány hûvösét, mert cipõm az nincs, meztelen lábbal érkeztem.
Fehér gyertyák fénye libbenõ árnyékokat festenek a kõfalakon.
Sejtelmesen megvilágítva, a hatalmas ólomüveg ablakokat, és a bennük élõ virágokat.
Vastag, puha szõnyegig visz az út, ott megállok, és várok.
Talán van valaki, aki itt lakik, s észreveszi, hogy itt vagyok.
Közben arra gondolok. "Varázslat ez, nem lehet más, varázskastély, s álmodom."
Elvarázsolt egy régi század, s lelkemen uralkodik."
Bédy Lili, SOLEDAD Léleklenyomata után.
Köszönöm
Holdbéli lélekvárkastély
Elõhang
... -"Elvarázsolt egy régi század, s lelkemen uralkod...'
... - Óh, ezek a modern tollak, pont a legjobb részeknél fogynak ki!
- Méltánytalan egy költõvel szemben,
... - Már a Hold sem a régi, s nem hoz szerelmet, buja vágyakat, mint a Rég, 'tán feledett világ, hol csendben kallódik korom, a szeretett Más-világ.
Eltékozolt életeim, mint négy évszázados csoda, valahol, valamikor elvesztettem kedvesem, az Ó-idõbe fúlt, ki Anno volt, - vágyaim otthona elmúlt idõm hajnalán!
Óh, míly neszt hallok, ezüst varázsfonalam sóhaján.
Ajtó koppan, s vas csikorog remegve... Az imént vendég érkezett, ...
- komornyik, szolga - hol, merre vagy!
- tüstént, jóuram!
- Kísérd a vendéget elébem, aztán magunkra hagyj!
Óh, de útálom e parancsoló szavakat!
...Hûs fuvallat fújt, s baldachin fátyla megrebbent, huzat szél nélkül, hol szellem nem retten, Hold-árnya hanyatlón a hajnalt várja, míg csend kuksol, egy madár rikolt messze a pusztaságban!
- Jó uram, itt van Õ!
- Itt van!
S hidd nékem, nincsen párja!
Mint Istennõm, mit álmom szült, nap, mind nap úntalan, -
Óh, mint képzeltem hosszú idõ után, bordó bársonyod, mezítelen bokád, fejeden tû szúrta fehér selyemkoszorúd, s ruhádon, merész, mély dekoltázs.
Hát valóban Te vagy?
Úrnõm, ki feledteted ezernyi kínom, s hozod el újra a várva várt reményt!
S nyitod e Világra a Holdbéli lélekvárkastélyt
Négy évszázadot vártam rád kedvesem,
S ha tudnád hány helyre zarándokolt
Halni, s újra születni, - hûnek, ...lelkem,
Míg megtalálta e újkori századot!
Az ég zafírjáról ereszkedett alant,
Suttogva bûbájos dallamot fülembe;
Óh, a Csoda, a Most, s Szeret szava,
Ha kezdhetném újra, egy Új életemet,
Sugallna mámoros kéjt minden estén
Csak Te, csak Most, s örökkön örökké
Most már légy csak mindig enyém!
Míg, kelõ Nap elsõ sugara ránk téved,
Arcodat holt menyasszonyom képében
Látom, álmunk homályos tükrében!
A valóság újra gyönyör, s többé nem engedlek el soha! Így talán már életem is véges, élted élve mind'-napja,
- már nem akarok többé újra születni csak veled élni, míg eljön életem alkonya!
- Óh, te szeretett Angyal, - hát mondd ki neved! -
... - Gondolatom, most így mereng!
Most másképp csikland a reggel, a madár is kedvesebben rikolt, óh, - te szeretett,
- eddig lényed, hol s merre volt?
Miért hagytad lelkem sötétséggel marcangolni, s miért hagytál, oly sok századot bolyongni?
- Miért, miért... - miért nem hoztad elõbb e álmot?
Most, mint álomvilág ébredek, s szemembe szúr a kelõ Napsugár, tükörben látom testedet, míg lelked rám talált.
Oly rég, ...
Álmomban már lelkünk szeretkezett,
Buja szerelmünk éji testem gyötri;
Ziháló ajkam kétszer csókol egyet,
Hol ajkad, s ajkam vágyait tölti.
A szavak varázsa, - "szívem, s kedvesem", -
Míg ajkunk egybe forrva szõ mondatot;
S míg ha egyik tiéd, másik enyém,
Furán keverednek a gondolatok.
Testemben két lélek forr szellem létben...
Már érzem, teljesen a tiéd vagyok;
S míg az éj lelki gyönyört hint kéjében,
Reggelre átizzadt lepedõm s vánkosom.
S ha már lelked lelkem mellé költözött,
Testestõl jöjj szeretkezni, s éld gyönyöröd!
Óh, mily csoda, a Nap elsõ sugara, változtat újra halandóvá, érzõ lénnyé, könnyekkel küszködõ hõs szerelmessé, mely megannyi vágyam volt, s hajnalom!
De, óh,...
"...Új tavaszom virága születik,
Kelyhét tárja mámoros kéjében,
S remegõ ajka suttogja vágyait, -
'Csak téged, csak most, csak nékem'!...'
- Ejh, te Élet-színház, gördüljön függönyöd másodjára, s jöjjön a következõ felvonás!
Írjunk új századot!
20080812
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- október 13 2008 07:14:35
Byron jut eszembe. Gratulálok! |
- október 13 2008 08:46:15
Köszönöm, Csaba!
- Bár folytatásokban még csak most íródik, de megígérem, hogy kerek lesz a történet!
Üdvözlettel: Louis |
- október 13 2008 21:25:43
Jó lenne, ha egy kastélyba költöznétek,  , úgy egyszerûbb lenne megírni e remek történetet.
Remek.
Szeretettel Joli |
- október 13 2008 21:55:13
Köszönöm, kedves Joli!
Majd elgondolkodom rajta!
Louis |
- október 14 2008 05:21:17
Szia. Bejöttem megköszönni,hogy felraktad ide, az enyém is.
Ha már így utólag megtudtam. D
A képet fekete-fehérré kellene tenned, mert a lélekvárkastély éjszaka él, és nem nappal.Az ég sem kék, hanem sötét.
Köszönöm. lil |
- október 14 2008 07:37:28
Szia, Lili!
Remélem, nem csak beköszönni jöttél, hanem hozol is nekünk valamit!
Cruz |
- október 14 2008 14:35:06
Kedves Lajos, Lil a leányod? Hiszen Lilienrõl szólt az Emlékezések 1-6 része.
Ezt a mostanit szóról sóra nem olvastam el, csak bele-bele olvastam. Mivel megvallom õszintén, kissé elfáradtam az Emlékezések 1-6 elolvasásába!!! Szeretném tudni Lilien véleményét is! Mint nõét. Bár lehet, hogy nem tudom meg soha.
Én csak gratulálni tudok ehhez is, meg a többihez is (mint nõ)!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 14 2008 17:21:00
Szia Zsuzsanna!
Köszönöm
[b]Lil[/b] nem a lányom, Õ a "Holdbéli lélekvárkastély" folytatásos novella, bevezetõ prózájának az alkotója!
Nagyon köszönöm neki is a látogatást és remélem a közeljövõben a mûveibõl is mutat egy pár gyönygszemet nekünk.
Viszont üdvözlettel: Louis |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
