|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Tanuld meg, a vantól sohasem kell félni! Félni csak a nincstõl kell!
- Tanuld meg, a vantól sohasem kell félni! Félni csak a nincstõl kell! r11; mondta nagyanyám, miközben minden ellenkezésem ellenére egyre csak pakolt a kosaramba mindent, ami a keze ügyébe került. Fõzetre való babot, zserbóra elég dióbelet, pár darab tojást a szomszédasszonytól, két almát, egy aprócska tököt, céklát, zellerzöldet, kaktusz hajtását, tulipán hagymáját, és még ki tudja mit nem, csak adhasson, csak vihessem, mert ott a városi házban úgysem terem.
Dolga végeztével leült, állát a botjára támasztva panaszolja, hogy újabban vérzik az orra, de orvoshoz nem megy, mert haragszik rá. Az valamilyen aprósággal megsértette vagy tíz éve. Azóta a doktort csak akkor látja, ha az elmegy a ház elõtt.
Lábához dörgölõdzik a macska, lenyúl hozzá, kezét az állat fejére teszi, az hagyja és belesimul az öreg kézbe. A konyhában ég csak a tûz, majd este gyújt be a szobába, mert a cigány Gazsi csak kevés fát aprított.
- Nincs itthon semmim! r11; szabadkozik szégyenlõsen.
- Mivel kínálhatnálak meg benneteket? r11; és már megy megint, keres és talál. Néhány szem nápolyi, valamelyik szomszéd hozta, pohár, bor, azt meg talán valamelyik gyerek. Õ nem iszik, majd este tesz fel egy kis csipketeát, aztán tévézés közben morzsol egy kis kukoricát, vagy diót tör az ünnepekre.
- Jövõre nem szántatom fel a kertet - közli alig hallhatóan, kicsit lehajtja a fejét, kifújja az orrát, mintha náthás lenne, pedig csak siratja az erejét, a fiatalságát. Hamar összeszedi magát. Újságolja a kutyát.
- A Gazsi hozta azt is, Morzsinak hívom. Kell ide nekem egy kutya, mert soha nem tudhatja az ember. Annyi mindent hallani itt a faluban.
Nézem a kutyát, jobban fél, mint Õ, talán még bohócnak is gyenge, de az Övé. Nem lesz annyira egyedül. Mutatja a hûtõt. Tele van. Nem kell érte aggódni, tud Õ vigyázni magára. Csak az orra vére ne folyna.
- Máris mentek? Olyan ritkán jöttök. Szólj az öcsédnek is, hogy várom, már rendeltem neki süteményt a Jolánkánál. Az úgy ízlett neki múltkor. r11; És mozdul és ölel, és búcsúzik. Minden alkalommal utoljára és örökre. A tornácon még elosztja a virágokat, melyiket ki örökli, még beleénekel a múltba:
- Hogy is volt? Rossz a Jézus kiscsizmája, rossz a ködmöner30; Emlékszel, Lányom? Mennyit énekeltük a dunna alatt!?
Elmorzsolunk egy-egy könnycseppet, megígérem, hogy jövök hamarosan. Aztán csak áll a ház elõtt a kutyával és a macskával, és integet, amíg el nem nyeli a kanyar az autót.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. May 13. Monday,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
