|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Gy.
Abszurd
Sötét, városi sikátor, alacsony kapualj. A kínos tisztaságú szuterén előtt, a folyosón, sokan várakoznak. Ülő alkalmatosság nincs. A csend szinte ordít a némaságban. Fenn a fejek fölött halványlila kijelzőn derengő, sápadt fény. Egyébként homály terpeszkedik mindenütt, ami a sarkokban sötétségként csorog le az ablaktalan falakról.
A kijelző megvillan: „KÉREM A KÖVETKEZŐT!” felirat hunyorog rajta. Remegő kézzel nyitja az automata zárral ellátott ajtót egy harmincas hölgy, kopott fekete táskáját szorongatja, amiben nincs semmi. Így botorkál le a néhány fokból álló, de végtelennek tűnő, az alvilágba vezető lépcsőn.
- Kérem, foglaljon helyet a selejtezőben,- mondja, majd ugyanolyan géphang kérdi: Nyilatkozza ki, hogy önszántából jött ide, hogy senki sem kényszerítette erre a lépésre.
Az asszony hangtalanul bólint. Ezt okézza a gép.
- Lássuk, mit hozott nekünk?- kérdi a géphang.
Az asszony a hideg elektródák érintésétől megborzad, menekülne. A géphang rászól:
- Igazítsa meg az érzékelőket a homlokán és a csuklóján. Lazuljon el és dőljön nyugodtan hátra. Szkennelés indul.
Fémes duruzsolással vegyes szivattyúszörcsögés hallatszik. Dolgozik a nanotechnológián alapuló elektronika. Adatfolyamok cikáznak az érzékelőkben:
- Elvált asszony, három gyerekkel. Nem tudja fizetni a közüzemi számlákat. IQ-ja 211. Munkahelye nincs.
- Az Ön lelke nem tartalmaz semmi extrát. Memóriájában nincsenek nagy élmények, világra szóló kalandok, szerelmek lenyomatai. A gyerekkorából akad néhány szirupos jelenet, midőn széttárt karokkal táncol a napfényes réten, a fején búzavirágokból font koszorúval, miközben vastag varkocsai repdesnek a szélben.
Ez keveset ér. Tizenhat éves korában egy diszkózás után borgőzös alak, kerítésnek támasztva erőszakolta meg. Ebből a nászból van első gyermeke. Igen, látom: most ő is terhes. Hiába a sors ismétli önmagát. A többi gyereknek sincs hivatalos, csak biológiai apja. Kortünet.
Nos. Az Ön lelkéért, minthogy kommersz darab, de keresett, egymilliót tudunk adni. Megfelel?
- Igen, - suttogja az asszony szenvtelen géphangon.
- Kérem, tegye a bal kezét a nyugtázó automata olvasójának felületére.
Az asszony leszedi a felcuppant elektródákat, a fogókarok automatikusan nyílnak, majd a nyugtázó géphez lép. Bal kezét becsúsztatja az automata zöld olvasójának hideg felületére. Halk zümmögés, ahogy a lézerfény végigpásztázza az asszony tenyerét. Megszólal egy kellemes alt hang, aminek a lágyságát az asszony már nem érzékeli.
- Elveheti a pénzét az alsó tálcáról. Ha vissza akarja váltani a lelkét, akkor legkésőbb egy félév múlva jelentkeznie kell. Addig is fenntartjuk a másolás jogát magunknak.
Az asszony felveszi a pénzt és merev, kifejezéstelen arccal távozik a mellékajtón keresztül.
A folyosón a kijelző hírül adja, hogy mehet a következő.
A ceremónia megismétlődik, csak most az érzékelők és gépkarok ölelésében jó ötvenes, kisportolt férfi ül.
- Ön III/3-as ügynök volt, jelentéseket írt legjobb barátjairól. Nagy konspirációs tapasztalata van. IQ-ja 240. Az ilyen lelket nagyon keresik a politikusok mindenütt a világon. Exportképes. Kaphat érte ötmilliót. Megfelel?
- Igen,- mondja a férfi, majd a nyugtázó automatához lép, felveszi a pénzét és faarccal távozik. Már meg sem hallja, hogy meddig válthatná vissza a lelkét.
A harmadik eladó magas, tiszta homlokú ifjú. A szemében lángoló értelem, mély érzület lakozik. Beül a gépbe.
A géphang sorolja a leltárt:
- Huszonhat éves, bölcsész, három kiadatlan verseskötet, két dráma az asztalfiókban. Csodálatosan szép, fényes gondolatok az agyában. Főleg a homloklebeny aktív. Az IQ 240. Az ilyen lelket senki sem keresi. Nem piacképes. Kreatív szellemi alkotó a kutyának sem kell. Nem tudjuk átvenni. Azért 3 hónap múlva érdeklődjön. Viszont látásra.
Az ifjú fején izzanak az érzékelő elektródák. Az automatát szent Elmó tüze övezi. A karok csattanva kinyílnak, vijjog a vészjelző. Túlterhelődött a rendszer.
Az ifjú feláll, büszke sörényét hátra csapja, a szeme szinte világít a homályban. Ruganyos léptekkel, kissé megkönnyebbülten távozik. Nem is sejti, hogy győzött, mert az arca nagyon is él.
|
|
|
- március 24 2009 08:31:39
Kedves Papon!
Írásaidat rendkívül jónak találom!
Ha Te lennél a bölcsész, kiadatlan verseskötettel, két drámával az asztalfiókban, nem csodálkoznék!!
De azon sem, ha már ki lennének adva! Remélem így van, vagy így lesz.
Üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
