|
 Vendég: 68
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Foglalkoztat a reformkor, és szereplői. Egyik nagy alakja Fáy András volt.
Fáy-András író, költő, politikus, nemzetgazda, a magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi
mozgalmainak egyik legmunkásabb tagja, 1786-ban született a Sátoraljaújhelytől északra, mintegy harminc kilométernyire fekvő kis zempléni faluban, Kohányban. Goethéhez hasonlóan ő is elmondhatta volna, hogy termetét atyjától örökölte, míg kedélyét, mesélési kedvét édesanyjától. Atyjától még gyakorlati érzéket, gazdálkodói tehetséget is kapott. Az édesanya, Szemere Krisztina példásan vezette háztartását, és sokat olvasott. Nézzük életútját röviden. Tanulmányait 1803-ban Sárospatakon fejezte be, majd Pesten jogi tanulmányokat folytatott. 1812-18 között váci járási alszolgabíró volt. 1822-től Pesten lakott, háza
írók( mint például Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, stb.) találkozóhelye volt. 1837-40 között a Kisfaludy Társaság igazgatója. Aktív közéleti tevékenysége során foglalkozott többek között a Nemzeti Színház felépítésével, Érdemei közé tartozik a protestáns egyház, a nőnevelés felkarolása. Ő szervezte meg az első magyar takarékpénztárt. Nem véletlen nevezték a haza mindenesének.
Kivételes értelme már a sárospataki híres kollégiumban kitűnik. Onnét ment tovább Pozsonyba, hogy a falusi néptől tanult jóízű magyar anyanyelv és a nemes férfiak számára apanyelvnek számító és Sárospatakon tökéletesített latin mellett jól megtanuljon németül is, de mire felnőtt ifjúvá érett, legalábbis a biztonságos olvasás erejéig tudott már franciául, sőt angolul is. Nemcsak versailles-i klasszikusokat és a felvilágosodott moderneket olvasta eredeti franciában, hanem Swift-et és Sterne-t is eredeti angolban. És szinte egyszerre ragadta el Schiller németül és Kazinczy magyarul. Verseit is már ifjúkorától kezdve német szentimentális hatásra mélabúval, de mindig derűs, érzelmi és tervezésbeli túlzásoktól tartózkodó stílussal formálta. Akik olvasták, azoknak már a korai stíluspróbálkozásai is tetszettek. Úgy benne élt a korában, hogy mindig telibe találta az olvasók ízlését.
Már diákkorában nyilvánvaló volt, hogy gyakorlati ember lesz. Természetesen jogásznak ment. El is végezte, sőt még az ügyvédi vizsgát is letette, de sohasem lett ügyvéd. Megyei szolgálatba állt, gyors karrier elé nézett. Azonban amikor már fiatalon főszolgabíróvá akarták választani, visszalépett, mert az volt a véleménye, hogy ellenjelöltje alkalmasabb a viszonylag már magas vármegyei tisztség betöltésére. A közérdek már ifjan is fontosabb volt neki, mint az egyéni érvényesülés. De mégis mindig érvényesült, mert amit javasolt, az úgy szükséges és haladó, hogy még a nemesek nagyobb része sem riadt vissza tőle. Különben is eszményi rábeszélő volt. Irodalmi munkásságának nagy része is rábeszélés a szükséges közteendőkre. Széchenyi úgy vallotta később, hogy Fáy András liberalizmusa döntő hatással volt gondolatainak kialakulására. Fáy -ra pedig Széchenyi volt döntő hatással attól kezdve, hogy a Hitel megjelent. Az 1820-as évek derekától a 40-esévek derekáig Fáy a magyar közéletnek Széchenyi mellett a másik főszereplője.. Kossuth fellépéséig ő a pesti ellenzék vezére, ugyanúgy foglalkozik a koldusok problémájával, mint a nőneveléssel, megszervezi az első magyar pénzintézetet, a Takarékpénztárt. Egy ideig bankigazgató, - és nagyon jól ért hozzá De amikor szükséges, akkor színházszervező és színigazgató és ehhez is ért.. Közben előkészíti az első magyar biztosítóvállalat megteremtését, s eközben kiderül, hogy kitűnően ért a statisztikához és a valószínűség számításhoz. is
Amit pedig a közéletben tervez, azt egyszersmind megírja. Híres mesegyűjteménye a hozzácsatolt aforizmákkal a liberalizmus propagandája és erkölcsi példatára. Az olvasók elkapkodják írásait. Egymás után számos kiadást ér meg, és egyre gazdagodik, mert Fáy kimeríthetetlen, ha példázatos meséket és anekdotákat mondhat. Ezópus, Phaedrus, La Fontaine csak ürügy számára. Az ő meséiket is újra elmondja, de úgy, hogy napi aktualitásra vallanak. Majd amikor már együttműködik Széchenyivel, a nemesi haladás és nemesi reakció regényét írja meg. A Bélteky ház című művében, amely az első igazi magyar társadalmi regény. Nem igazán jó regény, cselekménye széteső, sok benne az elmélkedés. A gyakorlati teendőkről, a romantika apparátusát is nyakló nélkül alkalmazza. Rablóhistóriák, végzetes
félreértések, rejtélyes álnevek zavarják az alapjában érdekes családi történetet. Természetesen bőséges érzelmi viharok jellemzik a cselekmény szerelmi vonalát. De mégis: ez a regény a reakciós apa és a haladó fiú összeütközése. Sajnos a maradi öregek rajza szemléletesebb, mint a liberális fiataloké. Hiszen a valóságban több igazi reakcióssal találkozott, mint igazi haladó fiatallal. A legigazibb haladóktól, Kossuthtól és követőitől később maga is húzódozott. De amikor a regény keletkezett (1832), még Széchenyi jelentette a sokak számára ijesztő haladást. A regénynek sikere volt, amit politikai célzatossága mellett jóízű, anekdotisztikus epizódjainak és nemegyszer igen sikerült mellékalakjainak is köszönhetett. Mint olvasmány idővel elavult, de hatása maradandó. Az előbb kelt magyar regények valójában kuriózumok. A Bélteky ház ösztönzővé vált, innét indult el a magyar regény a romantika útjára is, a realizmus útjára is. Későbbi regényei már jelentéktelenebbek: Eötvössel és Jósikával nem vehette föl a versenyt, bár mindketten tanultak tőle. Idős korára pedig már J6kai volt a kortársa, ekkorra már Fáy a régi idők élő emléke volt csupán. Írt néhány drámát is, történelmi tragédiától vígjátékig végigpróbálta a színpadi irodalom lehetőségeit. Akik tanultak tőle, jobbakat írtak, de tőle tanultak, és főleg ő ösztönözte a nyomába lépőket.
Kossuth fellépésétől kezdve a Széchenyi- ihlette törekvések már nem voltak elegendők a haladás számára, Fáy nem lehetett többé vezéralak. Igaz, nem is akart soha az lenni. Még országgyűlési követ is kedve ellen volt néhány hónapig.
Bámulatos energiával s tisztelet érdemlő tájékozottsággal küzdött a köz hasznáért. 1825-ben emlékiratot nyújtott be Pest megyéhez s egész sor égető kérdést vetett fel (mint pl.: magas iparárak, a céhrendszer eltörlése, tudós társaság, pénzügy, börtönügy, a koldulás intézményes megszüntetése, faiskola, múzeumi köteles-példány, műkiállítás). A Pest megyei reformnemesség vezérkarának volt tagja, nagy szorgalmát és képzettségét ismerték el, amikor 1835-ben, az ellenzéktől elpártolt Péchy Ferenc helyett, követté választják. Beszédei az Országgyűlési, illetve Törvényhatósági Tudósításokban olvashatók. A negyvenes években hatalmas publicisztikai tevékenységet fejt ki.
1848-ban pedig riadtan visszavonult: egyszerre idegenkedett a forradalomtól és a forradalom ellenségeitől. Hiszen így volt Széchenyi is, de az ő érzékenyebb idegrendszere felmondta a szolgálatot. Fáy csupán a szorongó tétlenségbe vonult vissza. 1849 után pedig már a múlt idők emléke volt. Személyes népszerűsége nem csappant meg, de kései regényeinek és javaslatainak már nem volt hatása. Mégis bizakodó maradt, és a nemzeti kétségbeesés közepette remélte a békés kibontakozást. A kiegyezést előkészítő Deák ugyanúgy tisztelte, mint annak idején Széchenyi. Deák politikájához azonban újabb vágású emberekre volt szükség. Kései esztendeiben egyébként is sokféle betegséggel küzdött. De hetvennyolcadik születésnapját a kibontakozásban már reménykedő irodalom megünnepelte: az Akadémia és a Kisfaludy Társaság hódolattal tisztelgett az élő, bár megöregedett hagyománynak. l864-ben halt meg Pesten.. Arany János hódolatteljes nekrológban búcsúztatta.
Az író a felvilágosodás neveltje volt. Felnőttként érintette meg a szentimentalizmus és a romantika érzelemgazdagsága, amely amúgy is közel állt a személyiségéhez. Fáy András két világ határán állt, épp ez adta a személyének és a regényének különös, néha talán vaskos, mégis vonzó báját. Ugyanakkor ellenállhatatlan erővel ragadta magával a reformkor sodró lendülete, irodalomban pedig a nemzeti romantika, amelyben nagy helyet kapott a hazai világ- és élet átalakításának vágya, a jelen felé fordulás. Ezt a kort a nálunk is formálódó, majd térhódító biedermeier határozta meg mentalitásában, életformájában, legalábbis az emberek vágyaiban. A klasszicizmushoz még kötődő írótól sem volt idegen a magyar biedermeier, amely a romantika megszelídített, háziasított változata irodalomban, művészetben épp úgy, mint életérzésben, életvezetésben.
Alkotásai példátlan gazdag tárházából két műve akadt a kezembe. Ezeken keresztül szeretném érzékeltetni az író gyakorlatias, a mindennapi élethez való ragaszkodását: LUD és ORR állatmeséivel humoros, egyben elgondolkodtató olvasmány. A HASZNOS TUDNIVALÓK -at, ami a mindennapi élethez adnak tanácsokat,. ( "Apró trükkök a mindennapi életből" lehetne a mai címe).
Kiragadok egy idézetet a LUD és ORR állatmeséinek előszavából (Ajánló levelem a könyvkötőkhöz fejezetben) annak illusztrálására, hogy hogyan viszonyul a könyv olvasóihoz:
”Látom, mint mosolyognak olvasóim a bajusz, olvasónéim a szép orrocska alá: hát az úr miért boríttatta csak színes papírba a maga halhatatlanságára szánt meséit és aforizmáit? ezt gördítik előmbe.
Engedelmet kérek,jó uraim, szép asszonyaim l erre, úgy vélem, egy okos terv vezérlett. Egyenességem ismét meg nem engedi, hogy eltitkoljam, s ki is fúrná oldalamat. Kemény, erőskötést három fontos okból nem mertem adni könyvemnek..
Először: Mert könyvem drágább lett volna, pedig az olcsó magyar könyvre is kínosan gyűl az előfizetés.
Másodszor: Ellenkezett volna szerénységemmel (baráti fülek s némafalak közt nem ily akaratos szokott ez nálunk íróknál lenni) a cifra bőr, bársony, tokos s csillogó arany kötésekkel mintegy előre megszabni becsét munkámnak.
Harmadszor: Legnyomóbb volt előttem az attól való rettegés, hogy netalán a cifra kemény kötéstől ingereltetvén sokan, .előbbeni gyászos tanácsom után, kést,tűt, cérnát fognak, s konyha-, házi-, gazdasági stb. jegyzőkönyvvé metamorfizálják jámbor meséimet, mely gyilkolástól mostani köntösében éppen nem féltem, mert -paupertas ubique tuta!
De ezen neglígé könyvemnek csak próbaévére szabatott. Zsákban macskát nem árulok. Ha úgy találandja a kedvező olvasó, hogy jobb ruhát is megérdemlené, majd szabat néki mást."
Nézzük egy állatmesét is a vakondról:
"A tudós vakondok.
Egy szegény tudós elmélkedésekbe merülve hevert a kert füvében. Éhség és ínség az éjjeli szorgalommal sápadoztak orcáin. Egy vakondok közel hozzá fekete halomra túrta a földet.
Mit turkálsz ily keményet, jó állat?
Élelmemet keresem a földben, melyet benne mindenkor feltalálok felel földtúró. Ugye? ez ötlik a Minerva éhes fiának eszébe
~ nem köz anyánk~e a föld, s ha én is turkálgatom, nem adja-e meg inkább élelmemet, mint e háládatlan észkínozás?
Szántóvető leve, s nem bánta meg soha az elpártolást. Tisztelem a tudományokat; szent szikrák ők a gyáva agyagban, ég, föld hódol uradalmaiknak; de ha az ekevastól vagy műszerektől kezeket lopnak el anélkül, hogy főket nyernénk velek, s így magok bitangoltatván növendékeiket sóvárogni késztetik - neheztelek.."
Mit ajánl az író, a földműves a kártékony vakond ellen a HASZNOS TUDNIV ALÓK~ ban :
„Vakondokokat fogdosni.
Áss le földbe valamivel mélyebben egy lábnál egy keskeny-szájú mázas fazekat, is tégy egy döglött rákot belé: mihelyt a vakondok a döglött rák szagát megérzi, azonnal odasiet, belé esik, mellyből többé ki nem jöhet.
Vakondokokat el-pusztítani..
Egy font törött fejér húnyor-gyökeret, nyólcz lat Gálnafűvel( Hellborus featidus) vagy három font árpa lisztel, hozzá tévén fél font mézet, és ugyan annyi édes tejet, csinálj tésztát és formálj abból golyóbisokat, és rakd azokat a földbe fúrt lyukakba imide - amoda..
Más mód: Végy egy fertály font disznó bablisztet, egy lat Grünspant, hat lat óltatlan meszet, tizenkét darab rákot egy negyed rész font Terpentin olajat. Ezekből csinálj tésztát és golyóbisokat s tedd a vakondok járásába.”
A Wikipedia szabad lexikonból a jelenleg elérhető munkáinak felsorolásánál
A szépirodalmi munkáinál 8 kötetet (a felsorolásban található humoros novellák, házi jegyzetek, történelmi dráma, versek, regények, stb.)
Gyűjteményes köteteiből 5 kötetet ( levelek, vígjátékok)
A nőneveléssel kapcsolatos műveiből 4 kötet
Felekezeti, politikai, színügyi, közgazdasági és vegyes irataiból 11 kötetet
találhatunk.
A hihetetlen gazdag életművéből találomra ezt a néhány sort választottam ki , s ezért e rövid
eszmefuttatásomnak a több ezer alkalmi cím közül talán az a cím lenne találó, hogy "Fáy András és a vakondok".
|
|
|
- március 25 2009 06:25:12
Kedves Molnár József!
Ez az írásod is nagyon hasznos volt. Azt hiszem, a jelen helyzetben (korban) is elkelnének hasonló bölcs emberek, mint amilyen Fáy András is volt.
Üdv.:Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
