|
 Vendég: 53
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy újsághír alapján
A gereblye és a kapa háborítatlan békében élt egy külvárosi udvar szerszámos kamrájában. Kifogástalan volt a kapcsolatuk az ásóval, de ugyanez mondható el a többi szerszámmal is, amelyek egy kertes házban előfordulhatnak.
A gereblye a tőle elvárható gondossággal elsimította a kapa és az ásó által egyenetlenné tett földet. Egyedül gazdáik vitás ügyeit nem tudta elsimítani bárhogy is igyekezett. Így aztán azok, vénségükre, elváltak, de nem tudván megosztozni a vagyonon, ami aligha volt más, mint az egy egész élet munkájával, közösen szerzett és felépített kertes családi ház, egy udvarban laktak a válás után is.
Az ásó széles mosollyal nézte a mindennapi vitát, szóváltást: ki használhatja éppen a kapát vagy a gereblyét. Vita volt azonban azon is, hogy a szintén osztatlan tulajdonban lévő szőlőlugast hosszú- vagy rövidcsapra kell-e metszeni. A többféle almára oltott és rég termőre fordult alany melyik ágáról, kinek, hány alma jár. Egy szóval a viták mindennaposak voltak, amit a jó szándékú és szorgos kerti szerszámok nehezen viseltek el. Hol az ember kapta ki a kapát az elvált felesége kezéből, hol az asszony lelte meg az ember által előle eldugott gereblyét.
A szerszámok egyébként kitűnő egészségi állapotban voltak. Az ásó és a kapa éles volt, mint a beretva (szerencsétlenségükre a nagyharang szava már a gazdáik között rég feledésbe merült), a gereblye foga hegyes és olyan egészséges volt, mint a makk.
Történt egyszer, hogy az elvált pár ismételten vitába, majd szóváltásba, végezetül csúnya veszekedésbe keveredett egymással. A kapa a kisház eresze alatt ácsorgott a mellette álló és hevesen gesztikuláló ember mellett, aki éppen az övének tekintett kertrészt kapálta úgy meg, hogy állítólag kikapált volna néhány tő vajbabot az elvált feleség kertrészéből. Az asszony a nagyház verandájáról csatított elvált urára, kezében a gereblyével, mert ő meg a virágágyások közötti utakat takarította volna a fenemód szívós tyúkhúrtól.
A szomszédok ijedten vonultak be lakásaikba, még az ablakot is magukra zárták, hogy ne hallják a nyomdafestéket nem tűrő sértéseket. A galambdúc madarai Lőrincze Lajos emlékéhez imádkoztak, amivel emlékeztetni akarták az elvált párt régi turbékolásaikra. Mondanom sem kell, hogy minden eredmény nélkül.
Az affér odáig fajult, hogy az ember felkapta, azon földesen, a keze ügyében
lévő kapát, és nagy garral elvált élte párjára rontott. Az asszony azonban, fürge lévén, elugrotta lesújtó kapa elől, és volt urát akként vágta hókon a gereblyével, hogy a négyfogú gereblye két foga mélyen, kettő csekélyebb mértékben beleszaladt az ember fejébe.
Na hát itt kezdődött a gereblye kálváriája. Persze a mégis kíváncsi és leselkedő szomszédok menten összeszaladtak, valaki időben hívta a mentőket. Ott követte el a sok szakértő az első hibát, hogy nem azonnal értesítették a tűzoltókat is.
A mentők ugyanis a gereblye termetes nyele miatt nem tudták a sérültet berakni a mentőautóba. Jól jött volna egy olyan fűrészes, akinek gyakorlata van a vibrációmentes fűrészelésben, mert félő volt, hogy a mélyebbre szaladt gereblyefogak esetleg további sérüléseket okoznak a sértett agyában. Végül valaki vállalván a műtét minden kockázatát, kb. 15 – 20 centis csonkra levágta a gereblye nyelét. Így aztán nagy nehezen be tudták fektetni gazduramat, fejében a megcsonkolt gereblyével, a mentőbe. A gereblye tiltakozott, amikor meghallotta, hogy a traumatológiára szállítják, az ember nem, mert eszméletlen volt. A gereblye a fogászatra kívánkozott volna inkább, tekintettel szorult helyzetére. Így került a gereblye a traumatológia előkészítőjébe, ahol a jól képzett és mindennel felszerelt sebészek sehogy sem boldogultak vele. Itt a gereblye megismételte, hogy szerinte neki a fogászaton lenne a helye, ott bizonyosan lenne megfelelő fogó…. Rá azonban senki sem hallgatott. A közben 25 főre felduzzadt konzílium teljesen tanácstalan volt. Hogyan távolítsák úgy el a gereblyét, hogy kedves gazdája műthető legyen?!
Hívták hát a tűzoltókat, akik értesülve a forró helyzet mibenlétéről, nagy készültséggel kiszálltak. Hoztak sarokköszörűt, aminek leánykori neve született flex, hidraulikus pedálvágót, amivel a roncsautókból szokták kivágni a baleseteseket. A probléma megint a vibráció, valamint az az éktelen szikrázás volt, amit egy rendes flex lecsap. Jobb megoldás nem lévén valaki vállalta a felelősséget a flexelésért, és a gereblye minden tiltakozása ellenére levágták két olyan ép fogát, amelyek mélyebben hatoltak az ember fejébe. Közben hűtötték az ember fejét, és kellő védelemben is részesítették a minden felé ugráló szikrák ellen. Az egyik kedves nővér szájmaszkja állítólag lángra kapott, de a közelben álldigáló egyik lánglovag hüvös csókja a lángot azonmód megfékezte.
A gereblye másik két ép foga sem járt sokkal jobban: azokat a hidraulikus vágóval csonkították meg úgy, hogy végük az ember koponyájában maradt, de szerencsére nem olyan mélyen. Az ember fejéből a gereblye fogainak maradványait az orvosok sikeresen kiműtötték, mondta el a kórház sajtóreferense. Mondókájához hozzátette még, hogy az ember állapota stabil, noha és természetesen az intenzív osztályon tartják még.
A rendőrségi vizsgálat elindult, hogy a szabadlábon védekező 57 éves asszony tettét jogos önvédelemből követte-e el, vagy életveszélyt okozó testi sértés megalapozott gyanújában marasztalható-e el.
A gereblye megmaradt részeit bűnjelként lefoglalták, aki ügyvédet kért, akivel keresetet indíttat a kórház ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és műhiba fennforgása okán.
A kapát és az ásót is kihallgatták, de vallomásuk az ügyben nem volt perdöntő. Abbeli reményüknek adtak hangot, hogy gazdájukat mielőbb teljes egészségben viszontláthatják.
|
|
|
- március 26 2009 13:00:17
Hát,igen, ilyen a magyar egészségügy, mondhatnánk, kedves Papon! És talán ...mondhatjuk is!
Erről jutott eszembe az az eset, amikor az idősbbik leányom talpába szög fúródott a fonyódligeti táborban, és a szöget csak a Marcali Kórházban vették ki, mivel a helyszínen nem mertek hozzányúlni! Van ilyen.. és lesz is ilyen,...gondolom én. De az eset, amiről írtál, az felettébb a kórházi dolgozók ostobaságát mutatja be, mintha egy rátóti eset esett volna meg.
Rendkívül jónak találom az írást!!!
Csak így tovább!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 26 2009 13:41:05
Köszönöm kedves Zsuzsa, hogy elolvastad az elbeszélést. Ezzel még nem ért véget a gereblye kálváriája.
Üdv.:
Papon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
