A rég porladó kedvenc hangja átjárta a szobát és körülölelte..Stand By Me, Stand By Me.. Lenon Te mindig 4o éves maradsz-gondolta és keserű grimaszba torzult arcát igyekezet a megszokottá rendezni. A monitoron ott villódzott a videó utolsó kimerevedett kockája a gitár az utolsó akkordokat zengte Ó meg együtt dúdolta a halhatatlannal Stand by Me Stand By me Állj mellém..Lenyomta replay gombot és élvezte az újból zengő zenét a különös szóló éneket, melyek felborzolták , a furcsa hajlításaikkal , szaggatott lüktető ritmusukkal, az idegeit.Stand by Me.. Stand by Me .. Állj mellém. Dúdolgatta a dallamot és belegondolt.Ki hallaná meg a halk kérést akár a kétségbeesett kiáltást Stand By Me ,Stand By Me Világ jelenség a társtalanság a
küszködés a magánnyal.Itt Közép Európában még inkább súlyosbítva az egyéb kisérő jelenségekkel,az elöregedett generációk,a
korán tragikusan eltávozott férfiak, a széthullott családok és sok sok magányos szingli. az elidegenedés a bezárkózás.
Félelmetes állapot a magány.A valódi magányban senki sem maradhat meg tartósan büntetlenül és bűntelenül.Stan By me.. Stand by Me....Állj mellém...
Márait sokszor idézik ...
"A szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz, és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol."
Hihető még ez a bölcsesség? Stand by me, stand by me--- Állj mellém....
Magdel - March 30 2010 12:00:01
Szeretem ,amiket írsz...csak írj ménnél többet...na persze talán vidámabb dolgokról...remélem egyszer már megtörténik veled is a csoda!
Írásod végén a Márai-idézet után feltett kérdésekre a válaszom: remélem, még hihető ez a bölcsesség. Mert ha már nem tudnám remélni, hogy "élnek még emberek valahol".
Én is remélem, hogy vidémabb dolgokról is fogsz majd írni!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Metallica - April 01 2010 06:17:25
Nyomasztó érzés magányosan élni, még úgy is, ha van párunk. Én hiszem, hogy talán megjön az emberek esze, és még itt Közép Európában is érdemes lesz élni. Ez az írásod is segít minket közelebb kerülni egymáshoz.
Szeretettel: István
lenabelicosa - April 05 2010 15:19:29
Bizony sok magányos ember van, viszont mindig az emberen múlik, hogy az marad-e. Aki tud legalább itt is kommunikálni, az egyedül van, ám már nem magányos. Fájó volt olvasni, én is írtam róla már valahol, megérintett ismét, magam is átéltem.
Szeretettel: Léna
Arbiter Elegantiarum - April 25 2010 20:06:57
Nagyon jól megírtad..de kiegészítené a gondolataidat szerintem a film is: Stand by me (Állj ki mellettem c.film River Phoenixszel).Legalábbis megnyugtatna picit.
Gratulálok,jó írás!
