Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikJúnius 06 2020 21:47:50
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Szerelem
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10201]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3569]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Pia Nista: Géza
_Sz




Fellépés duóban

Géza

Maróti László

A zongorista-énekes Mohi két évet töltött a budapesti Moulin Rougeban. Hét tagú zenekara volt. Néha, ha a műsor úgy kivánta, kölcsönöztek fúvósokat a Cirkuszból vagy a Postás Szimfónikusoktól. Szerette a munkát, mert hangszerelhetett, na meg az akkori művészvilágból mindenkivel együtt dolgozhatott a Záray-Vámosi kettőstől egészen Cserháti Zsuzsáig. Két év volt ez szabadnap nélkül, nyáron pedig minden este két műsorral. Azután jött az ajánlat, hogy zongorázhatna a Búsuló Juhász bárjában a Gellért-hegyen. Ott mindíg jól keresnek a zenészek. Persze az egészen más munka, mint a Moulin, meg azután itt csak egy énekesnő volt, meg egy dobos, így – sajnos – nem volt szükség hangszerelésre. A Búsuló csak éjfélkor nyitott és ezért az egész országban utolsóként zárt...reggel 6-kor. Gyakran még egy-két órával később is voltak tehetősebb vendégek...
Krisztina énekelt, Miklós dobolt. Persze Mohival együtt mindhárman énekeltek. Repertoárjuk hatalmas volt. Miklósnak volt az az ötlete, hogy mindent tudni kell. Mindent dalt le kell írni, mert soha nem lehet tudni, mikor kéri valaki. Ezt Miklós így foglalta össze: minden dalra lapul valaki zsebében egy százas. És igaza volt. Azután pedig megjelentek az ötszázasok is. A zenésznek egy ötszázast adni, az volt csak a valami.
Mohi, még a Moulin előtti nyolc évben Sugár Gyurival játszott. Gyuri gitározott és hegedült. Ketten teljes nyolc órányi szórakoztató zenét tanultak meg. Volt abban operett, rengeteg igazi klasszikus, bécsi, német, olasz, francia, spanyol, orosz, ír, angol és még sok nép zenéje. Na és a magyarnóták, csárdások... Ezek elraktározódnak egy zenész ember agyában, s ha valaki kiejti a „varázsszót”, hirtelen előpattan a dallam, néha még a szövege is.
Ezért volt, hogy amikor Mohit az élet sodra és az 1500-as Ladája kivitte Svédországba, hamar zenekarba került és máris dolgozhatott. Akkoriban divatos szórakoztatási forma voltak a piano-bárok, ahol az üvegtetejű zongorát bárszékeken ülték körül a vendégek és egymás után rendelték a dalokat a zongoristától. Mohinak ez nagyon tetszett, így zenekari munkája mellett is egyfolytában erre készült. Figyelte, hogyan dolgoznak a többiek. Pianoentertainer. Ez állt az éppen ott játszó zongorista neve alatt. Ez a folyamat valójában már a Búsuló Juhászban elindult, de mire Mohi beülhetett első pianobár munkájába, el kellett ismernie, hogy munkamániás lett. Műsorfüzetében az 1500 dal mellé természetesen nem voltak felsorolva a magyar tánczenei slágerek, de a magyarnóták, csárdások és még sok egyéb sem.
Időközben – a városban, ahol Mohi lakott -, megkeresték hegdűsök, hogy elvigyék egy-egy kisebb, de jól fizető fellépésre. Ilyen volt Géza is, aki esténként a Nagyszínház zenekarának elsőhegedűse volt. Amit Mohi annak idején Sugár Gyurival összegyakorolt, most lassanként újra terítékre került.
- Te mindent tudsz? – kérdezte Géza két lapozás között.
- Te is mindent tudsz, de én csak kisérlek.
Mohi rengeteget utazott. Skandináviában ötven városban fordult meg, de volt köztük hét-nyolc, ahol az ottani szállodák pianobárjában évről évre újra és újra megjelent. Ha azonban éppen otthon volt és Gézának adódott egy extra fellépés, akkor Mohit hívta magával. Mohi többször hallotta már hírét, hogy Gézával nagyon kell vigyázni, mert megbízhatatlan, iszogat is, előfordulhat, hogy egyszerűen nem jelenik meg a fellépésen. Mohi azonban nem kapott olyan alkalmakat, hogy ő vihette volna magával Gézát, így felelőssége sem volt. Azt meg soha nem tapasztalta, hogy Géza piás lett volna.
Talán tíz év is eltelhetett azóta, hogy Mohi és Géza együtt léptek fel. Mohi nyugdíjazása előtt egyik szállodából a másikba utazott, vagy hatalmas tengerjárók pianobárjaiban szórakoztatta a vendégeket, nos, entertainerkedett. Otthon, egy nyári reggelen Géza izgatott hangját hallotta a telefonban.
- Te, ma délután másfél órát kellene játszanunk egy házban az udvaron. Tudod, olyan mindenféle zenét. Huszonhárom most vizsgázott hülye szexológusnak meg a barátjaiknak kellene...egy ezres. Az jó, nem?
- Hát persze, hogy jó.
Mohi kifejezetten feldobódott. Ilyen remek hegedűssel ennyi idő után is olyan volt, mintha naponta próbálnának.
Pár hónappal később - szörnyen hideg tél volt akkor -, megint adódott Gézának egy hasonló évzáró. Akkor meg szociológusok kapták ki okleveleiket és egymástól búcsúztak egy igazi, régiesen elengáns teremben. Géza most is időben és alkoholmentesen érkezett. Játszottak már egy jó órája. Csak úgy, a hegedűn bevezette a számokat, közben kacarászott, hogy Mohinak meg sem kell mondania a címet, ez is elég neki. Sok kellemes tapsot kaptak, minden rendben volt, amikor Géza úgy látta, hogy a vendégek már inkább csak isznak és beszélgetnek. Hátha elég lesz nekik ennyi. A két zenésznek volt a dobogónál egy asztala kis üdítővel, amit most végre felnyitottak. Géza úgy gondolta, hogy ha a nép nem megy el, akkor folytatják s játszanak még egy pár számot. Az asztal közepén mécses égett, amelyben a kanóc a végét járta, körülötte a sztearin is teljesen felolvadt már. Mohi látta, hogy Géza a legtermészetesebb mozdulatokkal ezeréves aktatáskájából elővesz egy bontatlan 3.5 dl.-es Whiskyt, s töltött a poharába egy rendes adagot, igaz, fért még rá egy kis kristályvíz is. Laza mozdulattal felhajtotta. Közben társalgott Mohival. Nem kínálta az itallal, hiszen Mohi autójával jöttek, hát neki úgyis vezetnie kell. De még csak nem is magyarázkodott, hogy meg van fázva, vagy éppen szülinapja van, vagy hasonló, amivel kimagyarázhatta volna ezt az előkerült üveget. A maradékot már nem akarta elcsomagolni, sietve azt is megitta, mert lassan már el kellett volna kezdeni játszani. Mohi be is ült a zongorához. Visszanézve látta, hogy Géza zakója szélével lesodort egy csomó kottalapot az asztalról. Mérgesen rájuk taposott, bele is akart rúgni a papírlapokba, de lábfeje a levegőbe hasított. Egyensúlyát veszthette, mert az asztal felé pördülve mindkét kezével megmarkolta annak szélét. Talán jó ötletnek tartotta, hogy ugyanezt a mozdulatot fekhasználva odahajoljon az középen pislákoló mécses fölé s egy jó nagyot fújva eloltsa a lángot. Mohinak ekkor háttal volt, így a zongorista csak annyit látott, hogy Géza az arcához kap és egy ideig a szemét dörzsöli. Aztán sietve Mohihoz lépett és megkérdezte:
- Van valami a szememben?
Értelmetlen kérdés volt, hiszen abban a félhomályban Mohi nem sokat láthatott. Géza gyorsan játszani kezdett, Mohi is bekapcsolódott. A hegedűs elég gyakran használt fel pillanatnyi szüneteket, hogy megdörzsölje a szemét és így telt el egy további fél óra. Valaki odahozta a gázsit egy borítékban, letette a zongorára és mosolyogva biccentett a fejével. Géza rá sem nézett. Röviddel ezután felkapcsolták a lámpákat, a gyönyörű terem fényben úszott. A vendégek addigra már mind elhagyták helyüket és állva beszélgettek, búcsúzkodtak egymástól. A két zenész is befejezte a munkát valami hatásossal. Az utolsó akkord után Géza azonnal a zongora mellé lépett, ami által hátat fordított a hirtelen magasra tartott kézzel tapsolni kezdő vendégeknek. Bizonyára ilymódon köszönték meg az egész estit a zenészeknek.
- Van valami az arcomon? – kérdezte Mohit most már izgatottabb hangon. A zongorista egy pillanatra azon nyomban lehajtotta a fejét, s amikor komoly tekintettel újra felnézett Géza arcába, így szólt:
- Géza, fodulj meg, mert nekünk tapsolnak.
- Le vannak szarva!
- Ne hülyéskedj Géza, harminchét ember nekünk tapsol.
- Le vannak szarva! Mi van az arcomon? – Ez szinte már hangos volt. Erre Mohi megpördítette a hegedűs vállát, úgy, hogy az kénytelen volt a közönség felé fordulni. Hajáról, szemöldökéről mint jégcsapok lógtak az időközben megfagyott sztearincseppek. Helyenként még a szempillája is fehér volt. Aztán Géza megint kérdezni akart. Mohi megelőzte:
- Géza, nincs az arcodon semmi.
- Mer’ valami a szemembe ment.
Mohi odahozta kocsiját járda mellé és a békesség kedvéért a hátsó ülésre tette Géza hegedűjét. Majdnem hazáig elvitte, de az kiszállt a sarkon, ahol még nyitva volt az ivó.
- Géza, nagyon vigyázz a hengszerre – szólt utána Mohi. Akkor a hegedűs észbe kapva visszafordította a fejét és így szólt:
- Ja persze, szia! Kösz. Nagyon jó voltál.
Hajáról és szemöldökéről fehér csipkék világítottak ezen a skandináv-hideg estén.

Göteborg, 2010
Hozzászólások
sziszifusz - június 28 2010 16:16:09
Nagyon szépen megmutattad ezt az igen érdekes világot.
A Magyar Muzsikusok, Táncosok, Énekesek a világ minden táján megállják a helyüket. Általábansmiley még egy kis piával is.


Szeretettel: sziszsmileysmiley
PiaNista - június 28 2010 16:36:04
Köszönöm, Sziszifusz, hogy ilyen hamar feltetted, meg még a kép is jó. Egyébként ez egy príma hegedûs. Szeretek vele játszani. Tényleg olyan, mintha naponta gyakorolnánk.

Ölellek!

PiaNista
Torma Zsuzsanna - június 29 2010 09:38:17
Kedves Pia Nista (László)!

Látom, nagyon sok, érdekes, vidám és humoros történet van a "tarsolyodban", amiből néha csepegtetsz nekünk is egy kicsit.
Ez a történet is alkalmas arra, hogy visszaidézve mosolyt csaljon a visszaemlékező arcára, no és az olvasókéra is!

üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmileysmiley
PiaNista - június 29 2010 10:09:15
Köszönöm Zsuzsanna, hogy elolvastad. Sajnálom, ha itt is van valaki, aki nem tudta, mi az a sztearin. Nos, azóta rájöttem, hogy otthon viasznak hívják a gyertyák és mécsesek anyagát. Nem emlékszem hasonló "nem tudni madzsar" esetemre...

Üdvözlettel:

PiaNistasmiley
lenabelicosa - június 29 2010 13:48:51
Kedves László, nagyon jó írásod ez is. Az élet sok olyan embert hoz az utunkba bárhol a világon, aki nyomot hagy bennünk. Nagyon tetszett.

Szeretettel. Léna
PiaNista - június 29 2010 16:04:01
Léna, köszönöm, hogy elolvastad. Itt is elismétlem, hogy egy nagyon jó és képzett hegedûsrôl van szó.

üdvözlettel:

PiaNista László
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. június 06. szombat,
Norbert napja van.
Holnap Róbert napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
06/06/2020 18:36
Szép estét Napkorong! smiley

Manon
06/06/2020 10:15
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
06/06/2020 08:18
Legyen jó hétvégétek!

Helen Bereg
05/06/2020 19:22
Szép estét Napkorong!

Manon
05/06/2020 08:08
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
05/06/2020 07:53
Jó reggeltet és jó napot kívánok mindenkinek!

iytop
04/06/2020 20:18
Isten nyugosztalja!

Helen Bereg
04/06/2020 19:04
Szép estét Napkorong!

Manon
04/06/2020 08:29
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
04/06/2020 08:08
Jó reggelt kívánok mindenkinek és ne feledjétek a mai évfordulót, amit a "művel nyugat" csinált velünk. Ők most a legjobb barátaink! Ez aztán a reál-történelem!

ElizabethSuzanne0302
03/06/2020 21:01
Őszinte részvétem! smiley

Helen Bereg
03/06/2020 19:28
Szép estét Napkorong!

Gyongy
03/06/2020 12:48
Nyugodjék békében Viola, őszinte részvétem a családjának!

vali75
03/06/2020 10:48
Drága Viola, nyugodj békében, szíved megpihenni tért, ígérem vigyázok nagyon a könyvedre amit küldtél nekem. Isten veled!

PiaNista
03/06/2020 10:20
Farkas Viola testvérével kettesben táncosnôként bejárta egész Európát, rengeteg tapsot kapott. Rengeteg verset írt, sok (talán hét) könyve jelent meg. Isten nyugosztalja.

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes