Napkorong

Barnás Márton

Biztonság

A lét bizonytalanság. Létbizonytalanság. Elnézést, de elgurultak a mosolytablettáim, vicces cigarettát meg már elég régen szívtam. Szívtam én eleget. Így is, meg amúgy is. Elég volt. A többi néma csend. Pedig próbálok szót érteni Kislányommal, Franciskával. Még azt sem írhatom, hogy nem megy. Burukkol nekem, mosolyog rám, én pedig viszonzom. Bár általában én kezdeményezek, ő pedig mosolyog, de úgy, hogy én még annál szebb mosolyt életemben nem láttam. Pedig az Anyja mosolya sem csúnya, de Lányomé akkor is más. Teli hassal a mosolygás is jobban megy, nem csak a blues. Ma is megeszegettük a lángost, ami jár nekünk. Feleségem a káposztásra szavaz, én pedig sajttal, tejföllel szeretem. Franciskánál továbbra is az anyatej a nyerő, az majd később lesz, mikor egy fél vaddisznó sem lesz elég neki. Jóltáplált, boldog Kislány. Tegnap találkozott Franciska a Keresztszüleivel, s a Keresztszülők 8 hónapos Leányával, Reginával, s nagyon élvezte a találkozást. Életek, sorsok, vágyak találnak egymásra. Akár a babák, szüleik szívében is. Csak a biztonság kellene. Az, hogy látom magunkat pár évtized múlva is, még mindig élünk, s boldogok vagyunk. Rácsodálkozunk akkor a mai fotóinkra, s minden meg van örökítve. Erre elég komoly esélyünk van. Minden örök. Csak néha a jelenünk összezavar minket, s mindent. Az biztos, hogy Lányomat minden nappal egyre szebbnek látom. Azt is érzem legbelül, hogy Ő minden nappal egyre inkább önmaga, s ez nekem egyre jobban tetszik. Nem az anyjával, vagy az apjával kell Őt mérni, hanem önmagával. Vagy a mindenséggel, ha úgy tetszik.
Budapesten sétálva egy antikváriumban megtaláltam Földes Anna Színésznek született című könyvét. Földes Anna engem is tanított a Bálint György Újságíró Akadémián. Kiváló Tanárnő, s ez a könyve (is) kiváló mű. Jó olvasni, s egy jó könyv olvasása után élni is jobb. Jó annak, aki színésznek született. Egyáltalán annak, aki tudja, minek született, mire kapott meghívást. Franciska Lányom például Franciskának született, Ő a mi Gyermekünk, s ez éppen elég. Én pedig azért születtem, hogy az Ő édesapja legyek, s nagyon rendben van ez így.

Hozzászólások

Bobebaba - August 05 2010 21:51:01
Az a mosoly életed végéig elkísér majd és sok-sok erőt ad ebben a bizonytalan világban. S bármi történjék is a jövőben,ha lányodra nézel,mindig ezt az arcot fogod látni majd. ( még akkor is,amikor úgy egyébként nem sűrűn mosolyog rád