Napkorong

Álmodni szeretnék én is!... mint ahogy más ember álmodik, kergetni színes pillangókat, s hagyni, hogy ringasson egy ladik. Vagy üveggolyókkal játszani!... s hajtogatni papírhajót!... hanyatt feküdni künn a réten, s hallgatni, hogy mit súg a Hold. Elaludni erdők rejtekében!... barlangok titkával,... s álmodni!... soha meg nem lelt, mézédes csodákkal.

Benne lennél az álmomban!... s nem tehetnél ellene, mert nem árulnám el sosem, csak magammal vinnélek messzire. Át,.. tarka, virágzó réteken, s a suttogó erdők felett,... hol a csergedező kispatakban tisztára mosnám szívemet. Hallgatnám mesédet, s csak nézném kristályként csillogó szemed,... megfognám két kezed, s azzal cirógatnám,... megtépázott lelkemet.

De mindhiába!... álmodni én már nem tudok, csak kutatok a sok kacat között, amit az életem rám rakott. Találok sok színes, tarka rongyot, s poros, vacak emlékeket,... keresem, de nem lelem meg azt,... amit szeretek. Ki tudna reám álmot szórni?... hinteni sok színes csodát?... vagy csillagporral elvarázsolni?... minden egyes éjszakát. Ki tud összefogni szétesett szárnyat?... amit a vihar szertevitt,... s öszecsomózni arnyafonállal?... egy széthullot élet romjait. Megfoltozni egy olyan kabátot?... mely toprongyosra elszakadt, s újra kergetni azt az álmot?... amit az éjjel elragad.

Megint csak rám köszönt a reggel,... s halványan szórja fényeit, becsukom ismét a ládikát , mert nem leltem meg kincseit...

Hozzászólások

hipervandor - október 16 2010 14:56:26
hmm... erre mit is írhatnék? olyan jó kérdéseket teszel fel, annyira jellemzõek ezek a miértek az én életemben is de mostanság megtanultam az egyik téren elszenvedett kudarcaimat, egy másik téren elért sikereimmel kompenzálni... de a kérdések ugyanazok maradnak és egyre jobban kibillentik egyesúlyából a mérleg nyelvét...

Tara Scott - október 16 2010 15:39:06
Kedves Pipacs!
A széthullott élet romjai felett új álmokat kell keresni! Túl rövid az élet ahhoz, hogy veszni hagyjuk minden álmunk. Fel kell állni, és átlépni a romokon, másképp lehúz. Nem szabad hagyni veszni az időt. Szőj új álmokat, s előbb-utóbb Rád talál, s kisöpörhetsz minden régi toprongyos emléket. Magadért.
Szeretettel ölellek: Tara.

pirospipacs - október 16 2010 22:31:57
Kedves Hypervandor, és kedves Tara!
Kedvesek vagytok! Köszönöm, hogy olvastatok!
Szeretettel: pipacs

lenabelicosa - október 17 2010 18:41:55
Kedves Pipacs, egyet értek Tarával, keress más álmokat, vagy pedig erősen akard, s teljesülnek, még ha nem abban a formában is, mint ahogyan elképzeled...
Nagyon tetszik a sok rím a prózádban, dallamos, lüktető.

Szeretettel. Léna

pirospipacs - október 17 2010 20:42:50
Kedves Léna!
Köszönöm, a helyzet az, hogy én sosem tudtam álmodni. Nincsenek álmaim. Ezért született ez a cseppnyi szösszenet.

Nem tudom miért rímelve jött ki belőlem.

Véletlen lehetett.
Szeretettel: pipacs

Eta-Etusom - október 19 2010 15:59:58
az álmok milyen csalókák, ha nem jönnek ürességet érzünk én inkább az után a fejbecsaptak komás állapot után vágyakozom..
Eszméletlenül szép ez a "szöszenet"...
" Ki tud összefogni szétesett szárnyat?... amit a vihar szertevitt,... s öszecsomózni arnyafonállal?... egy széthullot élet romjait. Megfoltozni egy olyan kabátot?... mely toprongyosra elszakadt, s újra kergetni azt az álmot?... amit az éjjel elragad." ilyen gyöngy szemet csak igaz szenvedés kagylója terem....Így ez a szösszenet nekem egy ballada lett...

Geot - október 19 2010 19:26:45
Nagyon szép " álomvágy"! Én is egyetértek Tarával!
Szeretettel:Geot

pirospipacs - október 19 2010 23:02:25
Kedves Etusom!
Nagyon megtisztelő számomra, hogy tetszett Neked, köszönöm a szép szavakat!

Geot kedves!
Örülök Neked, és köszönöm!

Szeretettel: pipacs

hubart - január 11 2011 19:36:59
Ez egyszerűen fantasztikus! Igazad volt, sokat mulasztottam, hogy eddig nem olvastam. Ígérem, bepótolom. Azt írod, amit én is érzek, gondolok, és úgy, ahogyan azt kell. Szeretettel gratulálok!
Feri