|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
|
|
_ Gy
ÉJKIRÁLYNŐ
"Végre az utolsó részlet is lement!" gondolta, miközben az ablak előtt az asztalnál ücsörgött.
A kis asztalon egy vázában néhány szál virág, mellette hamutartó. Nem dohányzott, csak jól mutatott a fehér asztalterítőn a barna üveg. Kis panellakás. Másfél szoba az egész. Maga a mennyország. A szépen berendezett szobában minden meg volt amire csak vágyott. LCD képernyős televízió a legújabb házi mozi rendszerrel, és ami még csak kellhet egy megrögzött agglegénynek.
Ahogy az ablakon kifelé merengett a hóesést bámulva, eszébe jutott az elmúlt nap. Majd az azt megelőző nap, végül az egész elmúlt fél év, amióta az új főnök megérkezett a céghez.
Az iroda azóta pokollá változott. A kis kopasz szemétláda mindig csak őt találja meg, hogy "Már megint nem dolgoztál Ödön!" "Miért nem hozod azt amit elvárunk tőled?! Tessék felpörögni, mert így nem maradhatsz meg nálunk!"
Persze mindezt a kollégák előtt. Micsoda megaláztatás!
Pedig ő aztán mindig mindent megtett, hogy jól működjenek a dolgok. Naponta estig, vagy akár késő éjszakáig túlórázott minden ellenszolgáltatás nélkül, csak úgy önszorgalomból. Arra sem emlékezett, hogy mikor volt utoljára, hogy így vasárnap reggel nyolc harminc körül otthon csak úgy ücsörögjön csíkos hálóköntösében és bámuljon ki az ablakon.
Lekönyökölt az asztalra és meredten bámulta a hópelyhek táncát az ablak előtt kialakult apró kis légörvényben.
Az ablakon jégvirágok nőttek a szeme láttára, majd a szikrázó felületen megjelent egy kis törpe. A jégkristályok között ücsörögve öltött alakot. Fagyszakálla, jégruhája szilánkosan sziporkázott a háttérből sápadtan világító napsugarak fényében. Meglepetten nézett körül. Lassan felemelkedett, majd tétova lépésekkel elindult.
"Milyen magányos szerencsétlen" gondolta, s mintha csak vágyainak engedelmeskedne, megjelent az ablakon még egy és még egy dermedt szakállú törpe. Vidáman szökdécseltek a kristályos virágok között vállukon apró csákányaikat egyensúlyozva. Az ugrabugráló apróságok mellett oldalról egy őzike ugrott elő, és vad fogócskába kezdett a törpékkel. Lassacskán az egész üveg megtelt élettel, és a lét pörgő kavalkádja táncolt előtte a fagyott felületen.
Mosolygott, hisz imádta őket... Csak a főnöke az a kis pöcs ne zrikálná folyton. "Az a girhes, patkányképű mocsok! Ha egyszer a kezem közé kaphatnám, levágnék róla mindent ami kiáll." Dünnyögte maga elé, és torzan elmosolyodott, ahogy elképzelte a vékonydongájú ember sikoltozását.
Hangjára a fagyos forgatag egy pillanatra mozdulatlanságba dermedt. A jéglények rémülten bámultak rá, mintha attól tartanának, hogy váratlanul rájuk veti magát, és forró, kövér kezeivel vizes latyakká perzseli valamennyiüket.
Hogy megnyugtassa őket, rájuk mosolygott. Az apró fagyteremtmények ettől szemmel láthatóan megkönnyebbültek. Az egyik szakállas még cinkosan rá is kacsintott. A vidám forgatag ismét örvénylő hullámzásba kezdett a szemei előtt.
"Milyen kis vidám társaság. És Ők szeretnek engem! Csak engem szeretnek!!! Ha ez a pondró tudna erről, biztosan ezt is el akarná venni tőlem! Rohadék!" Gondolta, és már észre sem vette, hogy hangosan kiabál.
Beletúrt a hajába, amitől a zsíros tincsei teljesen összekuszálódva meredeztek felfelé.
Újra az ablakra pillantott, de már nem látta a kint hulló hópelyheket, csak a fagyott réten remegve felé bámuló parányokat. Ahogy nézte őket, a tekintetük az ablak ébenfa kerete felé fordult, ahonnan a fekete szegélyből kivált egy alak. Karcsú, éjfekete ruhája lágyan omlott alá, hosszú hollószínű haja olajosan csillogott az üvegen. A gyönyörű nő egyenesen a szemébe pillantott, miközben a bársonyruha redői közül, egy hajlított pengét húzott elő.
A szoborszépségű elefántcsont arcon gonosz mosoly suhant át.
"Ne bántsd őket!!! Ne bántsd őket!!!" kiáltott kétségbeesetten, amint a kegyetlenül káprázatos jelenés a remegő lények felé indult.
A nő pillanatok alatt átszelte a köztük lévő távolságot. A penge lesújtott, és a jégőzike vére, vörös lávaként fröccsent a többiekre, akik sikoltozva menekültek az ablak sikamlós tükrén.
Az éjkirálynőnek ez nem volt elég. Rémülten bámuló szeme előtt, védtelenül menekülő barátai után vetette magát, és egymás után, élvezettel mészárolta le őket. Az ablak jégvirágai vörösre váltottak és köztük ott tombolt a fekete halál.
Az elsőnek megjelenő kis törpe maradt utolsónak. Még kinézett rá mielőtt a végzet fölémagasodott. "Menekülj! Most te következel!" Figyelmeztette utolsó erejével, mielőtt a vértől lucskosan sikamlós penge a torkába mart.
"Engem nem kapsz el!!!" kiáltotta és szemében az űzött vadak rettegésével menekült be a fürdőszobába.
Kinyitotta a masszázskabin ajtaját majd a hőfokszabályzót hetvenre állította. A digitálisan vezérelt elektronikának köszönhetően a víz egyenletesen hetven fokos hőmérsékletet tartva ömlött a zuhanytálcára. A levegőt hamarosan betöltötte a forró gőz.
"Na ide gyere be te Ribanc! Itt majd szétolvad az a francosan gyönyörű melled!" Kacagott kigúvadó szemekkel, miközben zsíros haja ázott csatakokban lógott a szemébe.
Tekintete a tükörre vándorolt, és lába a földbe gyökerezett.
Az ezüstfestékkel mázolt hátoldalú üveg felületén a pára elkezdett alakot ölteni. Fekete hosszú ruha hullámai bontakoztak ki a homályos nedvességből.
Gyorsan a mosógép tetejére mászott.
" Ne bánts te köcsög kúrva!" Sikoltotta nevetve, és érezte, hogy erekciója támad, miközben elméjét egyre jobban betöltötte a tükröt időközben teljesen kitöltő gyönyörűen gonosz arc. "Nem hagyom, hogy engem is összevagdalj!" Azzal a hálóköpenyről leoldotta a vastag, bársonyosan puha övet, és a plafon közelében futó fűtéscsőre kötözte. A hurok szinte magától alakult ki tömpe ujjai alatt, és amikor elkészült egy hirtelen mozdulattal átdugta rajta a fejét.
"Ne közelíts tovább, vagy megteszem! Hallod?! Megteszem!!! Nem szeretlek! Sohasem szerettelek!!!" De az Éjkirálynő már ott ált előtte a pára hullámzó ködtengerében. Látta, hogy a keze felé lendül hogy elkapja a lábát. Kék plüss papucsában a lábáért nyúló kar felé rúgott. A papucs azonban átsuhant a ködszerű pára pamacsain, és a kövér test megcsúszott...
Néhány percig még rángatózott, utána már azt sem.
***
- Maga hívott ki minket hölgyem? - kérdezte mérgesen a nyomozó a lépcsőházban állva. A járőrök nem tudtak kijönni, mert valami idióta kamionsofőr belerohant egy házba, így most kénytelen volt ő kivizsgálni a bejelentést. Pedig az sem biztos, hogy szükség lesz a munkájára.
- Igen én voltam. Kovács Tamásné vagyok.
- Elmondaná, hogy mégis mi történt?
- Itt a hatos lakásban Bicspöc Ödön lakik. Vagy egy órával ezelőtt hangos kiabálást hallottam. Az Ödön hangja volt, és csúnyán beszélt. Pedig ő nem szokott. Tudja, gondoltam bekopogok, de nem jött ki senki. Pedig ha megnézi belülről benne van a kulcs.
- Bocsánat, mit is mondott? Hogy hívják az urat? Kispöc, vagy Bicspöcs? Elég fura neve van az embernek, ha meg nem sértem.
Mögötte a technikus elkezdte köszörülni a torkát, hogy elfedje a kirobbanni készülő nevetését.
- Hát igen fura. - Mondta Kovácsné - Bicspöc. Nem lehetett könnyű ilyen névvel felnőni. Minden esetre még sohasem fordult elő, hogy ha itthon van, ne jöjjön ki. Most pedig hiába csengetek, kopogok, nincs semmi reakció. Előtte meg ott volt az a kiabálás. Képzelje olyat kiabált valakinek, hogy "köcsög kúrva". Még sohasem hallottam, hogy ilyet mondott volna valakinek. - ingatta a fejét az idős néni, és nagy fekete szarukeretes szemüvegét tudálékosan megigazította az orrán.
Na nézzük meg azt a zárat, mondta a nyomozó, és a technikus lépett előre. Aprólékos gonddal megvizsgálta a nyílászárót, majd hátrafordult:
- Az ajtón semmilyen erőszakos behatolásra utaló nyom, vagy egyéb olyan tényező, ami bűncselekményre utalna. Belül pedig valóban benne van a kulcs.
A nyomozó elkezd csengetni és kopogtatni, majd amikor semmi válasz hangosan:
- Ödön! Ödön! Itt a rendőrség, kérem nyissa ki az ajtót! Jól van Uram?!
Percekig zörögnek kiabálnak, majd odafordul a társához:
- Hallottad? Mintha valaki segítségért kiáltott volna! Ön hallotta asszonyom?
- Mintha hallottam volna valamit! -mondja az idős néni bizonytalanul, majd - Most hogy mondja biztosan hallottam a kiáltást! - győzködi magát sikerrel a tanú.
- Akkor nincs más hátra, mint előre! - vigyorog a társára a nyomozó, majd egyetlen jól irányzott rúgással beszakítja az ajtót. Az ajtófélfa zárnyelv melletti része hangos reccsenéssel adta meg magát, és a nyílászáró kitárult.
- Asszonyom, kérem jöjjön utánunk, innentől kezdve, mint hatósági tanú lesz jelen a ténykedésünk alatt. - Majd befelé - Jó napot! Bicspöc Úr!
Mivel semmi válasz, bemennek a házba. Mindenhol patinás rend, sehol egy kis kosz.
Már az előszobában furán párás a levegő.
- Valami itt nincs rendben! -mondja a technikus, ahogy benéznek a szobákba. - Itt lesz az ember valahol - és benyit a fürdőszobába.
A gőz kiáramlik a helyiségből, és egy pillanatra nem látnak semmit, de a bejárati ajtón keresztül a huzat hamar elvégzi a dolgát, és eléjük tárul a fürdőszoba képe.
A kis helyiségben egy fullextra masszázskabinból csak úgy árad a gőz, és lengi körül a nyitott ajtaja előtt himbálózó, lógónyelvű, negyvenes éveiben járó, kövér férfit.
- Fene vigye! -szólal meg a nyomozó. - Ezzel nem leszünk kész egyhamar.
- Ja! Szerencsétlen marha felhúzta magát. Sohasem értem meg, hogy mi vihet erre rá valakit...
- Jelentek az ügyelet felé, és kérem, hogy intézzenek valami dokit. Addig te kezdj el beöltözni a szemléhez.
- Hölgyem nem tudja kik a szerencsétlen hozzátartozói? - Kérdezi miközben kifordulnak a lakásból, hogy felhúzzák a kesztyűt és a lábtyűt. Egyikőjük sem veszi észre a tükörről lassan alácsorgó elmaszatolódott fekete rúzsfoltot.....
|
|
|
- June 17 2011 15:53:31
Köszönöm a képet!
Siettem és elfelejtettem keresni hozzá
 |
- June 19 2011 10:30:22
Kedves Placebó!
Nem gondoltam, hogy ilyen jól kezdődik a napom, egy ilyen izgalmas történet olvasásával. Bár mint gyakorlott krimiolvasó, rögtön sejtettem a végkifejletet, még is végig ámulva követtem a jégvirágtól a fördőköpenyig tartó tragikus történés lélekzetelállító leírását, és a frappáns befejezést! Gratulálok! Andy |
- June 19 2011 15:22:15
Kedves Andy Jazz!
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. Az hogy ezek szerint még tetszett is az agymenésem, az külön örömet okoz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 26. Friday,
Ervin napja van.
Holnap Zita, Mariann napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
