Tolna megye erdeiben élt az arany sakál és a szürke farkas. Nem voltak barátok, nem szerették egymást. Hogy miért, azt ők maguk se tudták. Talán azért neheztelt a farkas, mert az arany sakálnak arany szőre volt, a sakál meg azért, mert neki a szürke bunda jobban tetszett. A sakál kicsit tartott is a farkastól mert az nagyobb is volt és erősebb is. Ezért ő beérte a kisebb zsákmánnyal, vagy amit a farkas meghagyott. Telt az idő, múlt az idő, az arany sakált nagyon zavarta ez a helyzet és szeretett volna változtatni ezen. Ezért egyik alkalommal, amikor sikerült elejtenie egy kisebb vadat a tisztáson, bevonszolta az erdőbe. Odahívta üvöltő hangján a szürke farkast is, aki épp az erdő másik részén vadászott. Hamarosan odaért hozzá és kérdőn nézett rá. A sakál elmondta, hogy épp most vadászta a csemegét és szívesen osztozik rajta. Jólesett ez a gesztus a szürke farkasna. Jóízűen belakmároztak a finom falatokból. Ettől kezdve jó barátok lettek.
_664x415t5_ic.jpg)
