Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 18 2019 03:29:43
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10194]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3564]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Lisa
_

- 2017 június -
Lisa életében először érezte magát teljesen egyedül a világban. Tudta, hogy már senkire sem számíthat, csakis magára. Erősnek kell lennie. Ki kell bírnia ezt is, mint a többit. Becsukta a szemét, és próbált nem gondolni a fájdalomra. Próbálta nem érezni a fölötte lihegő gusztustalan férfit. Próbálta visszatartani a könnyeit és a feltörni készülő hányingerét.
- Na élvezed, te kis szuka? Mi? Tudom, hogy neked is tetszik. – Röhögött a férfi két döfés között, miközben hájas kövér arcáról egy izzadságcsepp pottyant Lisa mellkasára. – Ne bőgj már! Csinálj úgy, mint ha élnél, te kis szajha! Nem ezért fizettem! – S azzal visszakézből pofonvágta a lányt.
Lisa szája felhasad, s vörös vér buggyant elő belőle. Erre a férfi még jobban beindult, s újra megütötte. Azután még háromszor, majd hangos állatias hörgés kíséretében elélvezett. Lisa pedig elájult.



A kis Lisa megszületése pillanatától tökéletes volt. Egy tökéletes család tökéletes kisbabája. Nem volt sírós, nem volt hasfájós, és már féléves korától átaludta az egész éjszakát. Karen és Tom nagy örömére. Imádták egymást és a kislányukat. Minden tökéletes volt.
Lisa gyorsan nőtt. Öt éves korára igazi kis hercegnő lett belőle. Hatalmas barna szemei midig kíváncsiságtól csillogtak. Hosszú fürtökben lógó barna haja tökéletesen keretezte szeplős kis arcocskáját.
- Hol az én királylányom? – Kérdezte Tom, s kuncogva szökkent oda kislánya mellé, majd felkapta s magasra dobta a levegőben.
- Apuciii! – Ujjongott Lisa mint mindig, ha az apja hazajött. Imádta az apját. Ő volt az ő hőse, az igazi szuperapu.
Karen is előlépett a konyhából, s széles mosollyal üdvözölte Tomot.
- Na, ki akar elmenni egyet fagyizni? – kérdezte Tom vidáman. – Ma ünnepelünk. Előléptettek.
- Tom, ez fantasztikus. – Mosolygott szélesen Karen, majd odalépett hozzájuk, és megcsókolta férjét.
- Hétfőn kezdek az új részlegen. Na de majd később mindent elmesélek. Most pedig irány a cukrászda.
Azzal kézenfogta a lányokat és elindultak mind a hárman.
Ez volt Lisa egyik kedvenc emléke, amire szívesen gondolt vissza. Az akkor még oly csodaszép anyjára, és erős, jóképű apjára. Egy igazi családra.


- 11 évvel korábban -
Sűrűn esett odakinn az eső. Szinte ömlött a víz, mély tompa puffanásokkal kopogott az ablakon. Az erős szélben táncot jártak a fák lombjai, mintha egymást kergetnék, de sosem érnék utol. Az utcák üresen várták a vihar végét.
- Apa mikor jön már haza? – kérdezte Lisa az anyját, miközben nekinyomta homlokát a hideg ablaküvegnek.
- Nem tudom szivecském, szerintem már úton van hazafelé. Néhány perc és biztosan itthon lesz.
Azzal visszafordult a konyhába és folytatta a zöldségek aprítását. Ma Tom kedvencét készíti vacsorára. Vörösboros borjúragut párolt rizzsel és karamellizált almával. Úgy gondolta egy kicsit kedveskedik a férjének, úgyis olyan sokat dolgozik az utóbbi időben.
Egyszer csak kopogtattak a bejárati ajtón. Lisa már szaladt is kezében a kedvenc plüssmackóját szorongatva, hogy megnézze ki az. Karen megtörölte a kezét és kinyitotta az ajtót. Két rendőr állt a küszöbön. Kabátjukról lassan csöpögött a víz. Karen pulzusa azonnal megugrott, majd abban a pillanatban meghökkenve hátralépett egyet.
- Jó estét asszonyom. Ön Karen Dewis ugye? A nevem Gibbs őrmester – s már mutatta is az igazolványát - ő pedig a társam Timothy.
- Jó estét. Miben segíthetek? – Karen hangja kissé megremegett az idegességtől.
- A férje miatt vagyunk itt. Sajnálattal kell közölnöm, hogy ma este hét körül balesetet szenvedett… és hát, nem élte túl… Nagyon sajnálom.
Karen a szájához kapta a kezét, és hirtelen kapkodva a levegőt hátrálni kezdett. A szeméből csak úgy ömlöttek a könnyek, mint odakinn az eső. – Nem, az nem lehet, ó Tom, az nem lehet!!! – A kis Lisa ekkor félőn odabújt anyja lábához, és hatalmas könnytől csillogó szemekkel kérdőn meredt hol az anyjára, hogy pedig a fejüket lehajtva álló rendőrökre. – Mondják, hogy nem igaz, hogy tévedés! Kérem! … ó Tom, nem, nem… – Majd hangos őrjöngő zokogás töltötte be az előszobát. Karen nem bírta elviselni a hallottakat, csak rázta a vállát a zokogás, miközben egyik kezével kislányát szorította magához. Majd elszállt belőle minden erő, és félájultan zuhant össze az előszoba fehér kövén.

Lisa ekkor még nem értette pontosan mi is történt. De azt tudta, hogy valami rossz. Valami nagyon rossz. Kezében még mindig a kis barna mackót szorongatva szorosan feküdt anyja mellett az ágyon, és mélyen aludt álmatlanul, aprókat szuszogva.
Mielőtt a rendőrök elmentek, átjött Miriam, Karen anyja, hogy támasza legyen egyetlen lányának és unokájának ebben a szörnyű helyzetben. Őt is mélyen lesújtotta a hír. Karent be kellett nyugtatózni, azután lefektették mielőtt még teljes idegösszeroppanást kapott volna. Pedig még nem is tudott minden részletet. A rendőrök ugyanis még elmondták Miriamnak, hogy Tom nem egyedül ült az autóban. Egy fiatal nő is volt vele. Ugyan súlyosan megsérült, de ő túlélte a balesetet. Jelenleg a Presbiteriánus Kórház sürgősségi osztályán kezelik.
Tom nem volt egyedül. Miért? És mégis ki lehet az a nő? Mi történt valójában?

Lisa ekkor még csak 7 éves volt. De az apja halála mindent megváltoztatott. Az élete ettől a naptól kezdve már nem volt olyan tökéletes…


Hozzászólások
farkas viola - szeptember 02 2019 16:06:23
Kedves Marijja!
Megdöbbentő az írásod, különösen az eleje. Együttérzéssel olvastam. Mennyi élet megy tönkre meggondolatlan, csélcsap emberektől.
Szeretettel gratulálok: Viola smileysmileysmiley
Marijjjjja - szeptember 14 2019 19:10:54
Köszönöm kedves Viola, hogy olvastad. Épp ezt a hatást szerettem volna elérni... a folytatás még ugyan várat magára smiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. november 18. hétfő,
Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
17/11/2019 18:23
Szép estét és holnaptól csodás új hetet! smiley

orok szerelem55
17/11/2019 12:27
Kellemes, szép napot kívánok Mindenkinek! smiley

Gyongy
17/11/2019 12:16
Szépséges napot Napkorong smiley

Helen Bereg
17/11/2019 10:46
Napsütéses szép vasárnapot Mindenkinek! smiley

Gyongy
16/11/2019 15:31
Szépséges napot Napkorong smiley

KiberFeri
16/11/2019 08:19
Kellemes hétvégét kívánok minden kedves lakótársnak!

Helen Bereg
15/11/2019 18:28
Csodás péntek estét Napkorong!

Gyongy
15/11/2019 11:40
Szépséges napot Napkorong smiley

Manon
15/11/2019 08:17
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
15/11/2019 07:51
Csendes, őszi napunk van, kívánok, hogy mindenkinek legyen jó is!

vali75
14/11/2019 20:10
Szép estét kívánok! smiley

Helen Bereg
14/11/2019 17:32
Csodálatos szép estét Mindenkinek!

Gyongy
14/11/2019 13:05
Kellemes, szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
14/11/2019 08:03
Ma nem fog esni, így kívánok mindenkinek kellemes napot!

Helen Bereg
13/11/2019 17:32
Csodás koraestét Mindenkinek! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes