Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikSzeptember 15 2025 22:38:20
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,213
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Döncike, a házimalac
_


Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy kismalac, úgy hívták, hogy Döncike. Két testvére született, de sajnos csak ő maradt életben. Zsuzsi mama egy ideig sírt, bánkódott az elvesztésük miatt, de ahogy telt- múlt az idő, enyhültek a fájdalmai. Döncike nagyon különleges és okos malacka volt. Kutyus barátaival az udvaron imádott bújócskázni. A kedvenc búvóhelye a szalma volt. Eleinte nem, de később már mindig megtalálták. Őt, ez cseppet se zavarta, hisz élvezte a játékot. Fogócskázni is nagyon szeretett, annak ellenére, hogy mindig alul maradt, hisz a kutyusok gyorsabbak voltak nála. Már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól, annyit futott, amikor nagy keservesen felkiáltott: uiii- uiiii… Ilyenkor abbahagyták a játékot. Nem szeretett a disznóólban lakni, csak a háziakkal a lakásban. Ha be akart menni, hangosan röfögött: röf- röf- röf, ezzel jelezte, hogy ott van az ajtó előtt. Így tett most is. A gazda szélesre tárta az ajtót. Berobogott vaskos kis lábain, közben: uiii- uiii- uiii - mondta. Hozzádörgölőzött a gazdihoz, aki ilyenkor megsimogatta. Ő volt a kedvenc a háznál. Kurta farkincájával, vaskos sonkáival szedte a lábát, s bekuckózott a pihe- puha ágyába, a kutyák mellé. Anyukája, Zsuzsi hiába hívta: gyere Döncike! – Dehogy megyek! Még hogy disznóólban aludjak? Eszem ágában sincs!- mondta határozottan, de kedvesen. Aztán édesen elaludt. Pszt… halljátok, hogy szuszog? Lehunyt szemén látni lehetett, ahogy álmodik. Még a nyála is kicsordult közben. Egyszer csak megébredt. Hallja ám, hogy a gazdája vasvillával rakja a szalmát a lovaknak. Máris futott, szaladt, ahogy csak a picike lábacskáival bírt, közben hangosan röfögött: uiii- uiii- uiii, ezzel jelezte, hogy már ott is van. Talán még mosolygott is. Csóválta kurta farkincáját örömében, ahogy ezt a barátaitól látta. Amikor a gazda takarmányért ment a boltba, beugrott a kocsiba, annak is a hátsó részére és lefeküdt a földre. Ha hiszitek, ha nem, még beszélni is tudott. Amikor fékezett, vagy kanyarodott az autó és valamiért nyugtalankodott Döncike, így szólt: mamma- mamma. A gazda válaszolt neki: mamma- mamma, ilyenkor mindig megnyugodott. Rozika, a háziak kislánya épp hazaért az iskolából. Megebédelt, majd leült tanulni. Az ám! Döncike úgy érezte, hogy most mellőzve van. Odasündörgött Rozika mellé, odadugta turcsi orrát a kislány füzetéhez. – Uiii- uiii- érdeklődött kíváncsian. – Én is szeretnék veled tanulni: uiii- uiii- uiii- mondta a kislánynak. Így hát ettől kezdve együtt tanult a háziak kislányával, Rozikával Döncike. Miután befejezték a tanulást pihenni ment Rozika, s vele Döncike. Nem sokkal később a kismalac unatkozni kezdett. Nagyon szeretett fürdeni. De nem ám akárhol! A fürdőszobában, a fürdőkádban, mert rajongott a habzó, langymeleg vízért. Örömében visítozott: uiii- uiii- úgy örült. Telt-múlt az idő, eltelt egy hét, eltelt kettő, egy hónap, két hónap, egy év, két év és még mindig Döncike volt a házi kedvenc. Nem változott semmi. A malacka imádott a középpontban lenni. Élvezte, hogy kényeztetik, ajnározzák. Anyukája, Zsuzsi hiába hívta: gyere Döncike! – Dehogy megyek! Még hogy disznóólban aludjak? Eszem ágában sincs!- mondta határozottan, de kedvesen. Még mindig gyakran időzött kedvenc búvóhelyén, a szalmán. Cseppet se zavarta, azóta sem ha megtalálták, hisz élvezte a játékot. Fogócskázni is nagyon szeretett, annak ellenére, hogy mindig alul maradt, hisz a kutyusok gyorsabbak voltak nála. Addig- addig játszott, amig már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól. Bekéredzkedett a lakásba. Vaskos kis sonkáin rohant egyenest a fürdőszobába, ahol már szivárványszínű buborékok repkedtek a langymeleg vízben. Utána bekuckózott a pihe- puha ágyába, a kutyák mellé. Így volt mese volt, de az is lehet, hogy igaz volt.






Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

iytop
09/09/2025 11:50
Gondmentes örömteli szép napot kívánok Mindenkinek!
iytop
27/08/2025 11:47
Szép napot kívánok Mindenkinek!
vali75
24/08/2025 16:15
Szép napot!
vali75
14/08/2025 05:15
Szép reggelt kívánok!
vali75
13/08/2025 08:18
Szép napot! Megkérek mindenkit, hogy ne küldjétek be ugyanazt a prózát, verset többször.
PiaNista
10/08/2025 20:39
Nem sürgôs, csak kérdem: Nyári szünet van?
PiaNista
10/08/2025 11:42
Bocsánat, régen küldtem be írást. Most kettô ment . Lehet, hogy valamirôl lemaradtam?
iytop
10/08/2025 08:17
Csodálatos szép jó reggelt és szerencsés vidám napot gondtalan hétvégét kívánok sok szeretettel mindenkinek
iytop
07/08/2025 12:20
Békés, boldog napot kívánok Mindenkinek!
iytop
06/08/2025 15:39
Szép napot kívánok!
iytop
05/08/2025 12:26
Szép napot kívánok Mindenkinek!
iytop
04/08/2025 12:30
Szép napot kívánok!
iytop
02/08/2025 13:29
Szép napot kívánok Mindenkinek!
iytop
01/08/2025 07:30
Jó reggelt kívánok!
iytop
30/07/2025 09:59
Szép napot kívánok!
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes