miért szeretlek?
nincs oka
légy erõs
csak úgy jött,
mint egy rég
holtnak hitt ismerõs
II.
odakint vihar tombolt
bent csak a döbbenet:
elparázslok és senki
nem láthatja fényemet
III.
leírni sem tudom azt a szédülést,
mi akkor elfogott
mikor lehordtam neked a padlásról
egy kosárnyi csillagot
és te eltettél egyet...
most rám tapadó bogáncsfényed alatt
roskatag vállakkal támasztom a falat
IV.
hinta leng velem
elõre-hátra
hátra-elõre
elfáradtam drága
nincs erõm felcipelni
a hegedût a tetõre
ingatag világból
vonyítom a holdat
talán le kéne ugranom
hogy hiányozzak...
V.
ülök az õsz partján
lábamat lógatom
figyelem, hogyan
hamvad el a nyár
benned
mi lett veled?
nem tudom már
ajkak közt parázsló
cigaretta fényénél
edzem szemem hozzád
próbálom megszokni
sötétedet
talán csak álmodtalak
talán te nem is élsz
csak én képzeltelek el
magamnak...
kereszt nélkül ténfergek a hegyen
és felhõbe fúrom a fejem
hogy legyek
hogy megmaradjak
