|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Úgy, mint régi idõkben, Trojka érkezett.
Kiáltá a lovak vezetõje:Megértétek pihenésetek!
Történt a Sztyeppe közepében, hová fárasztó utat tett.
Az utasok zajongva, lármázva, nyálason
A muzsik ajtaját nyitják, mert kocsmárosom.
Belül már forrott másoktól minden
Hangok dörgése, gitár pengetése... ének az Isten.
Az ablakokat vastag selyemszõttes fedte
Asztalokon kristály, arany serleg rakva rendben.
Az asztalhoz vendégeink ültek
Hangjuk szabadon szállt
Had fedjék hangját a zenének.
Tönk szélén álló ország sorsát, szegénynek.
Beszédrõl-beszédre jutva, folyt a szó
Mások sorsát elmondva...
Beszéd volt mindenrõl: Rómáról, birodalmáról.
Pilátus uralkodásáról, zsidókról
Kereskedõk hatalmáról
Háború és Béke utóhangjáról.
S talán egyszer az életben
Mindenki testvér lett
Jámborságuk feléledt
Mózes törvénye velük emelkedett.
A szeretet... másnak rosszat ne tegyetek
Bocsánatok, hangjuk vigye
Mert így jut szemünk elé, a mennyország színe.
Így beszéltek a telt asztal mellett
Nem figyelve egy pár fiatal szemet.
Ki hallotta: ne légy vétkes
Kihívó szemek, inkább a földet nézze.
Mert bûnössé teheted magadat
Kicsapongásod, életmódod olyan mint a folyó vize...
Fiatalt, öreget magával ragad.
Érdekes kis ruhában volt öltözve
Mintha eldugott volna valamit blúza, köntöse.
De szépsége megmaradt, árulkodó arany megvette.
Folyt a bor, s a fiatalság zöldje
Így a mulatozás közben cigarettázva jött feléje
Virággal kezében, szép ifjú férfi névben.
Minden körülötte csillogott
Menése vonzó itatós volt.
S arcán Dávid mosolya lógott.
Figyelése szúrt ,a lányon fogott.
De a lány kibírta.
Te vagy, ki oly szépen mondta:
Ne vétkezzünk a mennyországhoz vezetõ útban.
Nem hiszek már benned
Csak a bor bátorított.
Akarsz lenni Keresztelõ János?
A tanítvány, kit a tanító tanított.
Ahogyan õ ezt kimondta
Hirdetõ csillagként lelkében szétszórta
Mint a felkelõ Nap sugara
Megvilágosodott elõtte bûnössége csokra.
Minden múló szélben száll
S a rosszat issza nap mint-nap... ott a pohár.
Megbánt mindent, megbán, de õt bünteti
Kezébõl a poharat kiejti.
Darabokra törve, utána nyúl
Meghajolva többször egy láb elõtt, a pohár kezeibe szúr.
|
|
|
- október 17 2008 09:01:05
Kedves Iytop!
Nekem ez a vers egy kissé nehéz olvasatú, mindig is mondtam, hogy érdekes megfogalmazásban adod elõ a mondanivalódat.
És én azért szomorkodom, hogy miért nem vagyok képes úgy megérteni, ahogy szeretnéd, hogy megértsem, mint olvasó.
Ha egy novellában írtad volna le, bõvebben, talán számomra érthetõbb lett volna, mint versben!
Nekem úgy tûnik, mint egy ballada, modern köntösben tálalva.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
l |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2020. február 29. szombat,
napja van.
Holnap Albin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
