Vagy õrzöd,
És félted?
Mintha élted
múlna rajta.
Vajon te milyen fajta
emberré lettél?
Vajon, ha ettél,
oda engedsz másokat a tálhoz?
Vagy szíved másokat utánoz:
ki önzõn, nem törõdve mással,
elesett szíveket felnyársal.
Mond csak, mosoly dereng-e arcodon?
Szoktál-e derülni ész vesztett harcodon,
mely számodra is bizonyítja,
hogy benned van rejtve az élet "nyitja".
Készen vagy-e a változásra,
hogy rácsodálkozz egy új világra,
mely számodra eddig láthatatlan
módon virágzott,
meglátsz-e olyat, ami hiányzott,
mit még sose látott
más, - gyarló ember,
ki hinni sem mer, -
és szembe mersz nézni a félelemmel?
Aranyosi Ervin
