Napkorong


Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáik	április 05 2020 05:19:47

Navigáció

Versek fõoldal

Kapcsolat

Alapszabály

Szerzõdés

Online felhasználók

Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,198

Nem aktiváltak: 0

Tagjainkról-tagjainktól

- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle

Fórumtémák

Legújabb témák

Asszociáció.

Szerelem

Anagramma

Két rímelõ játéka

Minden ami jó... :)

Legnépszerűbb témák

Asszociáció.	[10200]
Szótaglánc.	[8524]
Földrajzi-né -l...	[7724]
MÜFORDÍTÁS	[4923]
Szerelem	[3566]

Napkorong pályázat nyertesei.

Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc

Pályázatok

Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok

Online rádió

Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád

PageRank mérõ

V E R S E K

Váltás a PRÓZÁK főoldalára

csak mi ketten

Fúj a szél, tombol minden
A Duna táncot lejt, ridegen.
Egy mókus fut a fehér köveken,
A szél felkapja és a vízbe löki... kegyetlen.

Teliholdas éjszaka, csak mi ketten
Ülünk a padon összebújva, szerelmesen.
Melegítjük egymást a hidegben,
Számunkra az idõ végtelen.

Hajam tekereg a nagy szélben
Te rám nézel, megigazítod, kedvesen.
A zene szól, majd elhalkul véglegesen.
Megfagyunk, de itt ülünk, csak mi ketten.

Szavak nélkül, mégis érted beszédem,
Mert helyettem is mesél a szemem.
Örökké így csak mi, szerelmem.
Itt ülünk a padon, a hidegben, édesem.