Az õszben játszanák véled
Almával dobnálak téged.
Aranysárga leveleim szobádban
Megvédene, erõs ifjú ágam.
Tavaszal, mikor Hold is lesz
Tündérkerteden tündérszépe átal megy.
Embert teremt a fából
Megtelt leszek harmattal, de fázom.
Arcomon a Hold is ragyog
Így otthonodba beosonok.
Ottan állva idõben, beszédem feledtem
Hát kezeimben egy-egy fészekkel beléptem...
Közben mosoly ragyogott arcomon, be szépen.
) .
