|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
|
|
Alszol...
háttal egymásnak fekszünk,
érzem hideg párádat,
de megenyhül az éj ahogy hallgatok...
Nézem néma rezdülésed,
kitéphetetlen pillantás...
nyög a Hold ahogy benéz
majd kicsit merengve tovaáll...
Szemed rejted,- mély éjben,
a láthatár lebukott régen,
emlékek köz't botladozol,
...mentsvár...
Most nem jelentek semmit,
szám íze sem kell még,
érintésem forró tüze
kialudt rég'...
Járok fölötted gondolatban,
hûs teredet felölelem,
sötét - kéjes éjben
köztünk a szerelem terem...
.....
A hajnal arca kisimult már,
szemed a szememig ér,
száll föl velünk az égbe
a viruló reggel...a gyönyörûség !
|
|
|
- December 02 2008 10:45:32
Az álom hosszú perceit verselted meg, nyugodt, mozdulatlan pillanatként ábrázolva, titokzatosan, úgy, hogy az olvasó szeretné megtudni azt a titkot, amit az álmodó érez, lát. Reggelre minden megtelik fénnyel, összekulcsolódnak a tekintetek, ami mozgalmasság érzetét kelti. Nagyon szép...
Maryam  |
- December 02 2008 13:11:04
Szívmelengetõ, bár fáztam én is az elején, ahogy András is.
De végül csak megmelegedtem, ahogy mindig Nálad, ha bepillanthatok a kis világod ablakán.
Szeretettel:Barbara |
- December 02 2008 16:58:47
Valami, valaki elérhetetlent érzek soraid között. Nehezen fejtem meg verseidet, de annyit érzek, mintha hasonló érzelemvilágunk lenne. Valami mélybõl jövõ fájdalom, valami el nem fogadása hozza ki belõled mondanivalódat.
Olvasom verseidet, próbálom megfejteni soraidat, de még valami titok lappang benne.
Tetszenek verseid.
Szeretettel:szuzus |
- December 02 2008 18:58:08
Átèltem veled a pillanatokat. Ha két szempár a végén összefonòdik, csak jòl sülhet el a dolog! Tetszett a vers! |
- December 02 2008 22:52:56
Ez a páros létbeli magány. Szereted, mindened, ésatöbbi - de perpillanat egyedül vagy. Viszont még emellett is, végig érezhetõ a biztonságérzet - ami számomra borzasztóan fontos tudat (lenne)... s ez megnyugtató. Ismét nagyon szépet írtál, Ircsike!
Szeretettel: Magdi |
- December 02 2008 23:25:16
[b]
Ez egy ártatlan élethelyzet hajnalok hajnalán ,amikor a kakasok kelnek, én akkor fekszem...a párom már rég alszik...írom!!! nézem Õt....és ezek az érzelmek és gondolatok cikáznak a fejemben...mert amikor alszik...semmi vagyok...stb...de az utolsó két versszak azt hittem kellõképpen elmondja,hogy amikor a reggelre és magunkra -egymásra ébredünk...létezésünknek abban a szakaszában jelentünk valamit a másik számára....
Magdikám jól érzed,mármint azt,hogy a biztonság adott...kettõre zártam a nappali ajtaját
Köszönöm Mindenkinek [/b]
szí. |
- December 03 2008 06:43:24
Szircsi drága! Egyszerûen imádom ahogy a szavakkal játszol!
Apró mozaikok helyre rakva, s máris áll elõttem minden kép.
Egy-egy ecsetvonás és minden árnyalat megjelenítve.
Csak csodálni tudom tehetségedet.
Szeretettel: mammmmm |
- December 04 2008 10:09:24
Hááát...... nálunk pont fordított a helyzet....én alszom, párom jön késõ éjjel.....és alszunk reggelig! Reggel:óra csörög, párom pattan ki az ágyból, én húsz perc után már érzékelem a külvilágot, további tíz perc elteltével, már erélyesen szól, rá öt percre, már....tettekre ragadtatja el magát...lehúzza rólam a takarót, szeme a szememig ér......és.....a vasalt ingét követeli!!!!!!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 19. Friday,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
