Teste éhséglázban égve,
szemében titkos vágyak,
rejtett fénye
magában meglapul,
szinte átalakul
titkon lesben áll,
az áldozatra vár
remeg minden porcikája,
hogy mikor csaphat le rája
van sok álmatlan éjszakája
miközben lapulva vár
ereje ,lassan elhaggya már
éhségét is oltani kéne már
de õ csak vár,
a nagy vadra vár
hátha elõkerül már
era - január 21 2009 07:29:23
Tetszett a versed!
üdv.
era
marica - január 21 2009 08:33:12
Kedves Milán! Nagyon finoman árnyaltad versed mondanivalóját!
Szinte ráhajolnak a képek, és belesímul minden erejével a versbe.
Gratulálok!
Szeretettel: marica
heaven - január 21 2009 15:45:16
Az erotikus töltet nagyon jól kisejlek versedbõl. Már csak a 'szólt a holló soha már' hiányzik. (ezt viccnek szántam)
gufi - január 21 2009 16:52:24
Reménykedjünk, megrzdül a bokor,
és a "nagy vad" egyszer csak, megjelenik a tisztáson.
üdv : gufi
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. április 26. péntek, Ervin napja van. Holnap Zita, Mariann napja lesz.
(ezt viccnek szántam)
